Jegyzetfüzet

Kire szavazhat a cigány?

2010. március 17. | Black Joe

A magyarországi cigányok helyzete már hosszú-hosszú ideje hiteles képviseletért kiált. Van már Országos Cigány Önkormányzatunk, vannak parlamenti képviselőink, de úgy néz ki, hogy a rendszerváltás óta a problémáink csak nőttek, nemhogy csökkentek volna.

Egy hónappal a választások előtt feltűnően nagy a csend a romavezetők berkeiben. Aki rendszeres olvasója a romákat érintő híreknek, az már fel sem kapja a fejét egy-egy „Orbán-ügy” miatt. Házkutatás itt, és házkutatás ott. Ezen már meg sem lepődünk. Vagyis a Kolompár Orbán által vezetett Országos Cigány Önkormányzat arra kényszerít bennünket, hogy szokjunk hozzá a különböző csínytevésekhez, hiszen a romapolitikus is emberből van. Ezzel csak egy baj van. Az, hogy a magyarok a cigány szó hallatán azonnal Kolompárra asszociálnak, és máris nyelhetünk nagyokat. A hallgatásnak ára van, de sajnos ugyanúgy a halogatásnak is.

Az elmúlt évek bebizonyították számomra és sok roma fiatal számára, hogy „lehetsz te akármilyen okos, lehet neked diplomád, lehet jól fizető és elismert állásod, te akkor is egy cigány maradsz”. Egy cigány, aki tehetetlenül néz és ezáltal asszisztál a roma vezetők korrupt tevékenységeihez.

Kit nevezhetünk ma Magyarországon cigányvezetőnek? Azt az embert, aki az Országos Cigány Önkormányzatot vezeti? Vagy azt, aki szélsőséges nézeteivel kíván magához vonzani romákat? Vagy esetleg azt, aki a parlamentben ül? Netán azt, aki önmagára mutogat?

Lassan tíz éve van szerencsém kívülről figyelemmel kísérni a roma politikát és a benne szerepet vállaló emberek lépéseit. Ma Magyarországon egyetlen olyan embert sem ismerek, akire büszkén, és méltón rámondhatnám: igen, ő egy cigányvezető! Mert tudniillik a vezetőket nem önnön maguk, hanem a cigányok választják. Nem úgy, hogy tollal ráírnak egy nevet egy papírosra a választások idején! Akkor lesz valakiből vezető, ha abban reményt és bizalmat találnak az emberek. Aki nem fekszik le egyik nagy pártnak sem, és nem csak négy évenként keresi a kegyünket. Nem pártpolitikával kell megnyerni a cigányokat, miért nem lehet ezt megérteni?

Képtelenség elvárni az egyszerű cigánytól, hogy szavazzon a FIDESZ, az MSZP, vagy a KDNP díszcigányaira. Mert ezzel a pártnak tesz szívességet, és nem magának. Hagytuk, hogy húsz éven keresztül megetessenek bennünket azzal, hogy valamelyik párt megoldja a problémáinkat. A parlamentben ülő cigányok a saját gondjaikat igyekeztek megoldani, és szemtelen módon, több millió forintos autókkal járnak ki a cigánytelepekre voksokat gyűjteni. Pártjaikban „sík hülyének” nézik őket, szavaikat semmibe veszik, saját döntéseik nincsenek. Nincs bennük annyi, hogy felálljanak és elvi okokra hivatkozva kilépjenek a pártból, vagy lemondjanak képviselői, vezetői mandátumukról. Persze, hogy nem mondanak le, hiszen nem zsíros kenyéren szeretnének élni. A havi fix juttatások elegendők ahhoz, hogy kinevettessék és kigúnyoltassák saját magukat. Ám ezzel nemcsak magukat küldik a vesztőbe, hanem bennünket is.

Lépésük emberi szemszögből érthető. Hosszú és göröngyös út vezetett a képviselői, vagy a vezetői székig. De akkor, kérem szépen, ne mondják azt, hogy bennünket képviselnek! Ne ámítsanak ezzel senkit! Mert ha bennünket képviselnének, legalább most, a szélsőjobboldal előretörésének időszakában szükségeltetne egyfajta összefogás. Gyilkolnak bennünket, semmibe veszik múltunkat, hagyományainkat, és ez még mindig nem elég ok arra, hogy a magukat cigányvezetőnek tituláló emberek összefogjanak egy közös cél érdekében?

Azt mondják, hogy más országokban másképpen működik a társadalom. Ne csodálkozzunk hát azon, hogy a hazánkat elhagyó romák egyáltalán nem kívánkoznak vissza Magyarországra. Nincs miért visszajönniük. Ezt megértem, ők a könnyebbik utat választották és ezért senki nem vetheti meg őket. Nem kíváncsiak a képmutató cigányvezetőkre, képviselőkre, nem kíváncsiak a hazugságokra.  Mert mit is hagytak itt? Egy munkanélküliséggel küszködő országot, ahol lehetséges, hogy minisztériumot kap Vona Gábor? Egy országot, ahol lehetséges, hogy törvényesítik a Magyar Gárda masírozását? Egy országot, amelyben képtelenek a romák gondjaival foglalkozni? Egy országot, amelybe nem engedik be Európa szelét? Egy országot, amelyben nincs cigányvezető? Ha én is elmennék, az szégyen lenne? De legalább akkora szégyen behúzott farokkal megalázkodni, és tűrni, hogy a magukat cigányvezetőnek és -képviselőnek mondó élősködők tovább szívják a vérünket.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink