KomolyanVálogatás a Roma Sajtóközpont anyagaiból

Több pénz és változások az idei telep-felszámolási programban

2010. március 30. | Roma Sajtóközpont

Bár a tavalyi zárolást nem oldották fel, a Pénzügyminisztérium maradványának átcsoportosításával idén mégis több pénz jut a cigány telepek felszámolására. A pályázatra január végéig jelentkezhettek a települések. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Európai Szociális Alap (ESZA) által közösen fémjelzett idei programban csaknem kilencszázmillió forint a szétosztható pénz. Ugyanakkor a gazdasági válság és a beszűkült szociális támogatások hatására az idei telep-felszámolási program is változott néhány elemében a korábbiakhoz képes

Január végéig pályázhattak a települések telep-felszámolási programra a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Európai Szociális Alap (ESZA) Társadalmi Szolgáltató Non-profit Kft. közös pályázatán. Ma Magyarországon csaknem százezer ember él nyomorban az ország mintegy félezer telepén. Ürmös Andor, az SZMM Roma Integrációs Főosztályának vezetője azt közölte a Roma Sajtóközponttal (RSK): nyolcszázhetvenmillió forint a szétosztható keretösszeg.

Ahogy azt az RSK korábban már hírül adta: a kormány a tavalyi költségvetésben egymilliárd forintot irányzott elő a „roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs” program folytatására, ám a válság miatt egy kormányhatározat több tárcánál zárolást rendelt el, és ez érintette a telep-program egymilliárdos előirányzatát. Így tavaly csak az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) költségvetésében elkülönített 250 millió forintos keretösszeget fordították a „telep-programra”, melyben a szociális tárca a korábbiaktól eltérően csak szakmai koordinátorként szerepelt. Ürmös most azt mondta: a tavalyi zárolást nem oldották fel, hanem a Pénzügyminisztérium maradványforrásából kaptak pénzt a mostani telep-programra.

Két komponensre pályázhattak most a települések konzorciumban. A főpályázó társadalmi szervezet, non-profit gazdasági társaság vagy települési önkormányzat lehet. Az „A” komponensre csak a tizenötezer főnél kevesebb lakost számláló települések pályázhattak, de csak akkor, ha a területükön legkevesebb négy, legfeljebb huszonöt lakás van elkülönült lakókörnyezetben. Viszont akkor is jelentkezhettek a programra a kistelepülések, ha az előírt maximumnál több lakás van a telepen, ám ekkor a pályázónak nyilatkozni kell arról, hogy rendelkezik a program megvalósításához szükséges plusz forrásokkal. Az „A” komponensben húsztól százmillió forint, a „B” komponensben egytől tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

A „B” komponensre csak azok a települések pályázhattak, amelyek az első telep-felszámolás meghirdetése óta, azaz 2005-től már részt vettek ilyen programban. Ürmös azt mondta: eddig 35 településen indult „telep-program”, amelyek a mostani pályázat segítségével befejezhetők lesznek ott, ahol például nem tudták elvégezni a lakások felújítását vagy nem jutott már pénz a szociális munkások foglalkoztatására. A támogatást négy részletben kapják majd meg a nyertesek.

A főosztályvezető előzetes várakozása szerint hat-tíz településen indul majd el a mostani program. Ürmös azt is hangsúlyozta: tavaly nyáron megszűntek többek közt az állami támogatású lakáshitelek és a gyerekek után járó szociálpolitikai támogatás, ezért a mostani pályázatban csak szociális bérlakások vásárlására vagy építésére nyújtható be pályázat.

A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a www.szmm.gov.hu, valamint a www.esza.hu honlapokról. A főosztályvezető hozzátette: az Európai Unió (EU) által biztosított forrásokból 2014-ig legalább száz cigány telep felszámolására indított programot a kormány, ennek előkészítésén dolgoznak. A költségek összesen  nyolc és félmilliárd forintot tesznek ki, az idei állami költségvetésben körülbelül egymilliárd forintot különítettek el erre a célra.

Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont

Cigánytelepek Magyarországon

A romák lakáshelyzete a szocialista korszak utolsó két évtizedében javult, a roma népesség szegregációja azonban ellentmondásosan alakult. 1971-ben a roma háztartások 65,1 százaléka volt elkülönült telepeken, főként putrikban. 1993-ban a cigány családoknak már csak 13,7 százaléka él ugyanitt. A telepeken élő romák arányának gyors csökkenése a városokba áramlásukkal járt együtt (amely új városi szegregációs minták kialakulásához vezetett), jóllehet a romáknak az összlakosságnál ma is jóval nagyobb hányada él falvakban illetve kistelepüléseken.

1971-ben a roma lakások 61 százaléka volt földes padlójú, 56,1 százalékában volt csak villany és a lakások 38,8 százalékában 100 méterről túlról kellett hordani a vizet. Huszonkét évvel később, a roma lakásoknak már csak 10,1 százaléka volt földes padlójú, 97,9 százalékában volt villany és csak a lakások 5,3 százalékába kellett 100 méteren túlról hordani a vizet. A kilencvenes években a cigányok lakásviszonyai több dimenzióban, így például a lakásnagyság tekintetében hasonlítottak az alacsony jövedelmű nem cigány lakosság tíz évvel korábbi lakásviszonyaira. A kilencvenes években a cigány családok lakásainak 32,8 százaléka egyszobás, 42,7 százaléka kétszobás, és 24,4 százaléka három vagy több szobás. A teljes magyar lakásállomány 15,4 százaléka egyszobás, 43,4 százaléka a kétszobás, és 40,2 százaléka három és több szobás.

Ma Magyarországon a becslések szerint százezer ember él nyomortelepi körülmények közt az ország csaknem félezer cigány telepén. Az akkor még Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005-ben hirdette meg először a „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell programja” pályázatot 680 millió forintos keretösszeggel: kilenc település kapott ötvenöt és kilencvenegymillió forint közötti összegeket, az igényelt pénzeknek általában durván a felét.

Roma Sajtóközpont

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink