Több pénz és változások az idei telep-felszámolási programban

Bár a tavalyi zárolást nem oldották fel, a Pénzügyminisztérium maradványának átcsoportosításával idén mégis több pénz jut a cigány telepek felszámolására. A pályázatra január végéig jelentkezhettek a települések. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Európai Szociális Alap (ESZA) által közösen fémjelzett idei programban csaknem kilencszázmillió forint a szétosztható pénz. Ugyanakkor a gazdasági válság és a beszűkült szociális támogatások hatására az idei telep-felszámolási program is változott néhány elemében a korábbiakhoz képes

Január végéig pályázhattak a települések telep-felszámolási programra a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Európai Szociális Alap (ESZA) Társadalmi Szolgáltató Non-profit Kft. közös pályázatán. Ma Magyarországon csaknem százezer ember él nyomorban az ország mintegy félezer telepén. Ürmös Andor, az SZMM Roma Integrációs Főosztályának vezetője azt közölte a Roma Sajtóközponttal (RSK): nyolcszázhetvenmillió forint a szétosztható keretösszeg.

Ahogy azt az RSK korábban már hírül adta: a kormány a tavalyi költségvetésben egymilliárd forintot irányzott elő a „roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs” program folytatására, ám a válság miatt egy kormányhatározat több tárcánál zárolást rendelt el, és ez érintette a telep-program egymilliárdos előirányzatát. Így tavaly csak az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) költségvetésében elkülönített 250 millió forintos keretösszeget fordították a „telep-programra”, melyben a szociális tárca a korábbiaktól eltérően csak szakmai koordinátorként szerepelt. Ürmös most azt mondta: a tavalyi zárolást nem oldották fel, hanem a Pénzügyminisztérium maradványforrásából kaptak pénzt a mostani telep-programra.

Két komponensre pályázhattak most a települések konzorciumban. A főpályázó társadalmi szervezet, non-profit gazdasági társaság vagy települési önkormányzat lehet. Az „A” komponensre csak a tizenötezer főnél kevesebb lakost számláló települések pályázhattak, de csak akkor, ha a területükön legkevesebb négy, legfeljebb huszonöt lakás van elkülönült lakókörnyezetben. Viszont akkor is jelentkezhettek a programra a kistelepülések, ha az előírt maximumnál több lakás van a telepen, ám ekkor a pályázónak nyilatkozni kell arról, hogy rendelkezik a program megvalósításához szükséges plusz forrásokkal. Az „A” komponensben húsztól százmillió forint, a „B” komponensben egytől tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

A „B” komponensre csak azok a települések pályázhattak, amelyek az első telep-felszámolás meghirdetése óta, azaz 2005-től már részt vettek ilyen programban. Ürmös azt mondta: eddig 35 településen indult „telep-program”, amelyek a mostani pályázat segítségével befejezhetők lesznek ott, ahol például nem tudták elvégezni a lakások felújítását vagy nem jutott már pénz a szociális munkások foglalkoztatására. A támogatást négy részletben kapják majd meg a nyertesek.

A főosztályvezető előzetes várakozása szerint hat-tíz településen indul majd el a mostani program. Ürmös azt is hangsúlyozta: tavaly nyáron megszűntek többek közt az állami támogatású lakáshitelek és a gyerekek után járó szociálpolitikai támogatás, ezért a mostani pályázatban csak szociális bérlakások vásárlására vagy építésére nyújtható be pályázat.

A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a www.szmm.gov.hu, valamint a www.esza.hu honlapokról. A főosztályvezető hozzátette: az Európai Unió (EU) által biztosított forrásokból 2014-ig legalább száz cigány telep felszámolására indított programot a kormány, ennek előkészítésén dolgoznak. A költségek összesen  nyolc és félmilliárd forintot tesznek ki, az idei állami költségvetésben körülbelül egymilliárd forintot különítettek el erre a célra.

Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont

Cigánytelepek Magyarországon

A romák lakáshelyzete a szocialista korszak utolsó két évtizedében javult, a roma népesség szegregációja azonban ellentmondásosan alakult. 1971-ben a roma háztartások 65,1 százaléka volt elkülönült telepeken, főként putrikban. 1993-ban a cigány családoknak már csak 13,7 százaléka él ugyanitt. A telepeken élő romák arányának gyors csökkenése a városokba áramlásukkal járt együtt (amely új városi szegregációs minták kialakulásához vezetett), jóllehet a romáknak az összlakosságnál ma is jóval nagyobb hányada él falvakban illetve kistelepüléseken.

1971-ben a roma lakások 61 százaléka volt földes padlójú, 56,1 százalékában volt csak villany és a lakások 38,8 százalékában 100 méterről túlról kellett hordani a vizet. Huszonkét évvel később, a roma lakásoknak már csak 10,1 százaléka volt földes padlójú, 97,9 százalékában volt villany és csak a lakások 5,3 százalékába kellett 100 méteren túlról hordani a vizet. A kilencvenes években a cigányok lakásviszonyai több dimenzióban, így például a lakásnagyság tekintetében hasonlítottak az alacsony jövedelmű nem cigány lakosság tíz évvel korábbi lakásviszonyaira. A kilencvenes években a cigány családok lakásainak 32,8 százaléka egyszobás, 42,7 százaléka kétszobás, és 24,4 százaléka három vagy több szobás. A teljes magyar lakásállomány 15,4 százaléka egyszobás, 43,4 százaléka a kétszobás, és 40,2 százaléka három és több szobás.

Ma Magyarországon a becslések szerint százezer ember él nyomortelepi körülmények közt az ország csaknem félezer cigány telepén. Az akkor még Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005-ben hirdette meg először a „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell programja” pályázatot 680 millió forintos keretösszeggel: kilenc település kapott ötvenöt és kilencvenegymillió forint közötti összegeket, az igényelt pénzeknek általában durván a felét.

Roma Sajtóközpont