Komolyan

Köz-igazi romák

2010. április 1. | so si?

Még a szervezők számára is meglepő sikerrel zárult a Fővárosi Roma Gyakornoki Program, amely 2009 februárjában indult „Beindító” néven. A program tervezésekor a cél a következő volt: diplomás, vagy érettségizett roma fiataloknak hat hónapos gyakornoki lehetőséget biztosítani Budapest közszolgálatában. A program zárásaként megtartott sajtótájékoztatón elhangzottak a pontos eredmények is: tizenöt gyakornoknak sikerült hosszabb távon elhelyezkednie.

Ez volt az első norvég finanszírozású program, amely a Fővárosi Önkormányzat támogatásával, a Budapest Esély Nonprofit Kft. szervezésében megvalósult. A sikerre való tekintettel máris tervbe vették a következő szériát. Akit érdekel, figyelje folyamatosan a www.pestesely.hu oldalon lévő információkat!

A sajtótájékoztató után két olyan fiatalt kérdeztünk, akik sikeresen zárták a programot. Egyiküknek a program végeztével felajánlottak egy hosszabb távú szerződést, míg a másiknak nem.

Júda Ben Dávid – kép: Kuti Vilmos

Júda Ben Dávid – kép: Kuti Vilmos

Júda Ben Dávid 38 éves roma fiatal, aki a Főpolgármesteri Hivatal környezetgazdálkodási és energetikai ügyosztályán töltötte gyakornoki idejét.  Sajnos a program befejeztével nem foglalkoztatták tovább.

- Milyennek látod az itthoni munkalehetőségeket az értelmiségi romák számára?

- Egyelőre az értelmiségi romák számára is nagyon kevés a lehetőség. Sajnos a romák jelentős része nem képes alkalmazkodni a társadalmi normákhoz,  így rengeteg esetben az értelmiségi romákat is beskatulyázzák, nem adnak lehetőséget a bizonyításra.

- Milyen lehetőségnek tartod a beindító programot, amelyben te is részt vettél?

- Mindent megtettem annak érdekében, hogy a gyakornoki helyemen maximálisan megfeleljek. Szerettem volna hosszú távon is maradni, de sajnos nem foglalkoztattak tovább, így számomra a program csak rövid távú megoldásnak bizonyult.

- Amióta befejeződött a program mit csinálsz?

- Folyamatosan állást keresek, persze sikertelenül.

- A  szervezők azt mondták, hogy ez csak az első ilyen jellegű program volt, és rengeteg ilyen lehetőséget szeretnének biztosítani, a romák folyamatos integrációjának elősegítésére . Elképzelhetőnek tartod, hogy megvalósulnak a terveik?

- A saját tapasztalataim alapján ezt nem tudom el képzelni. Aggaszt, hogy én minden szempontból igyekeztem megfelelni, ennek ellenére mégis utcán vagyok. Ugyanakkor, ha a romák egy kis százalékának nyújt folyamatos munkalehetőséget, már akkor is oké.

- Tudom, hogy régóta érdekel a politika. Van saját elképzelésed arról, mi javíthatna a romák jelenlegi helyzetén, politikai szempontból?

- Na végre, már vártam ezt a kérdést. Szerinted minden, a romák integrációjára szánt pénz oda kerül ahova kellene?

- Hát…

- Ugyan már! Ezeknek az összegeknek a jelentős része egy-egy magánszemély kezében összpontosul. Hidd el, ha minden, roma integrációra szánt összeg a jogos célra lett volna felhasználva, akkor nem ez lett volna az első ilyen jellegű program, már régóta sok hasonló, de ennél sokkal hosszabb távú lehetőségnek kellett volna lennie. És most csupán egyetlen példát mondtam… Egyébként egy-egy ilyen lehetőség után nem lenne szabad elengedni azoknak a kezét, akik bizonyítottak. A másik, ami számomra érthetetlen, a média hozzáállása. Láttál itt egy nagyobb, jelentősebb médiumot is? Az ilyen jellegű eseményekről, az értelmiségi romákról, eredményeikről nem is akarnak tudomást venni. Valószínűleg az ilyen, romákkal kapcsolatos információkat nem övezné olyan  érdeklődés, mint azokat a személyeket, akik lejáratják a cigányságot… Szóval ez is nagyon megnehezíti a dolgot, hogy a média kizárólag a cigányság primitív rétegére összpontosít, és amíg ez így lesz, nem igazán fog meg változni az értelmiségi romák megítélése sem.

Szerencsésebbnek mondható a program egy másik elvégzője, Farkas Szilvia, hiszen neki további foglalkoztatási lehetőséget ajánlottak.

- Milyennek látod a munkalehetőségeket itthon az értelmiségi romák számára?

- Nagyon nehéz elhelyezkedni. A többségi társadalomban még mindig az az elfogadott, hogy mi csak a vendéglátásban, szolgáltató iparban tudjuk megállni a helyünket. Sajnos, én a saját tapasztalatomból kiindulva mondhatom azt, hogy sokszor a munkáltatók még az esélyét sem adják meg annak, hogy be tudjuk bizonyítani, mi is ugyanolyan jó munkaerő vagyunk.

- A program végeztével azok közé kerültél, akiket tovább foglalkoztattak. Ezt hosszú vagy rövid távú lehetőségnek látod?

- Egyelőre hosszú távú lehetőségnek látom. Természetesen később szeretnék váltani, de most úgy gondolom, hogy biztos munkám, biztos fizetésem van.

- A szervezők azt mondták, hogy ez csak az első ilyen program, és a jövőben nagyobb volumenű terveik vannak. Te elképzelhetőnek látod, hogy ez a terv megvalósul, ezzel sok romának munkalehetőséget biztosítva?

- Azt elképzelhetőnek látom, hogy a terv megvalósul, vagy ilyen jellegű programok indulni fognak. A munkalehetőséget viszont megkérdőjelezem. Harmincöten indultunk ezen a programon, sajnos csak tízen vagy tizenöten tudtunk elhelyezkedni. És azt sem tudom, hogy a többiekkel mi lesz ezután? Olyan programok kellenek, ahol a romákat foglalkoztatni is tudják. Bár az is igaz, hogy ha a harmincötből csak egy romának sikerült volna elhelyezkedni, már azért is megérte volna.

- Az itthon élő cigányok többsége elég rossz helyzetben van. Sokuknak szinte lehetetlen kitörni a mélyszegénységből. Ha politikus lennél, milyen reformokat javasolnál annak érdekében, hogy ez változzon?

- Ez nagyon nehéz kérdés. Olyan jellegű programokat indítanék az elszegényedett cigánytelepeken, amik segítenék a romák helyzetét és egyben a hátrányos helyzetű emberekét is. Például, azoknak, akinek nincs meg a nyolc osztálya, szakmát tanítanék, olyan jellegűeket, amelyek hiányszakmák. Ezek a programok olyanok lennének, ahol foglalkoztatnák őket utána is. És természetesen ösztöndíjat kapnának a tanfolyam ideje alatt.

Kép és szöveg: Kuti Vilmos

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink