Zenés-táncos

Romano Kher – először a Könyvfesztiválon

2010. április 26. | GGy

Romano Kher - az idei Könyfesztivál kiadványai

Romano Kher - az idei Könyfesztivál kiadványai

A Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház – Romano Kher először volt jelen a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ahol több, a közelmúltban megjelent színvonalas kiadványt mutattak be.

Akik érdeklődnek a cigány képzőművészet iránt, azok az elmúlt negyven év alkotói munkásságát ismerhetik meg a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatott Cigány Festészet Magyarország 1969-2009 című kötetből. A magyarországi cigány képzőművészetet reprezentáló gyönyörű új albumban 74 alkotó képeit gyűjtötték egybe. Kivételes cigány tehetségek munkáit találjuk a kötetben, mint például Balázs János festőművész alkotásait.

A másik fontos kötet, amelyet az idei könyvfesztiválon mutattak be, a cigány nyelv egységes kialakítására törekszik. Első Cigány Nyelvű Európai Szótáram címmel jelent meg a könyv, cigány, magyar, angol, francia, spanyol, német, ukrán, román, horvát, szlovák és görög nyelven. A szerzők azoknak szánják a kötetet, akik fontosnak látják az egységes európai írásmód és szóállomány kialakítását, akik tanulni és tanítani szeretnék a nyelvet, akik fontosnak tartják a nyelvújítást és az európai cigány közösségek magas színvonalú kommunikációjának kialakítását.

A Fővárosi Cigány Ház – Romano Kher kiadásában jelent meg Bari Károly: A cigányokról című tanulmánykötete is. A kiadó azoknak ajánlja, akik szeretnének hiánypótló néprajztudományi összegzést olvasni a cigányságról, akik tisztelik és becsülik Bari Károly négy évtizedes felbecsülhetetlen értékű kutatói tevékenységét és eredményeit, és azoknak, akik hiedelmeiket tényekre cserélnék.

A  cigány folklór zenét szeretők számára is kínáltak valamit a kiállításon, egy zenei gyűjtést tartalmazó három órás DVD-t. Az Ando Baro Foro című 1994-ben készült film az akkori Budapest folklór meghatározó együtteseit mutatja be. A kor legjobb cigány táncosai adnak elő cigány hallgatókat, keserveseket, asztali nótákat és a pergő ritmusú dinamikus “tánc nótákat”.

A Nemzetközi Könyvfesztivál helyszínén a Cigány Ház további kiadványai is meg lehetett vásárolni. Bemutatták többek között  József főherceg cigány nyelvű levelezését a XIX. századból, archaikus cigány nyelven, magyar és angol fordítással, anyanyelvi cd melléklettel, Rromane Lila – Cigány Levelek címmel, és egy CD-ROM kiadványt: Válogatás a Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményéből címmel.

“Szemünk előtt született meg a cigány festészet”
– Zsigó Jenő köszöntője a Cigány Festészet Magyarország 1969-2009 című kötetben

A cigány festészet megteremtői, hetvennégy cigány festő hív téged a Cigány Ház munkatársaival együtt egy meghitt látogatásra a cigány festészet világába. Közel negyedszázadon keresztül gyűjtöttük az alkotók műveit, szerveztünk nyári alkotótáborokat és segítettünk, ha arra volt szükség. Úgy érzem, többnyire lehetett ránk számítani. Cigány képzőművészeti közgyűjteményt alapítottunk 1987-ben, akkor még a Fővárosi Tanács intézményeként. Több száz kiállítást rendeztünk a Cigány Ház 22 éve alatt 2500 alkotással gyarapodó gyűjteményünk anyagából, amelynek jelentős részét ebben az albumban most megtekintheted. Pontosan tudtuk, hogy történelmi kor tanúi és közreműködői vagyunk. Szemünk előtt született meg a cigány festészet.

A XX. Század 60-as éveiben kezdődött a cigány művészet reprezentációjának és folyamatos gazdagodásának az időszaka. A cigány kultúra újjászületik, modern és egyetemes formákat talál. Utat keres a legmagasabb művészeti értékekhez. Kivételes cigány tehetségek fogalmazzák újra a cigányok kultúráját a jövő generációi számára. Balázs János festő és Bari Károly költő üstökösszerű megjelenése végleg megváltoztatott mindent és örökre kihatott a cigányság egészére. Átütő tehetségük, utánozhatatlan egyediségük a cigányokat kultúra nélkülinek bélyegző politikusok és értelmiségiek jól felépített ideológiáját cáfolta meg és döntötte romba. Végleg. Nyomdokaikon haladva több generáció is letette már névjegyét a cigány kultúra színes és gazdag világában. A faji előítéleteken alapuló évszázados téveszme a cigányokról nem csak az előző korokra jellemző. A rendszerek változnak, a cigány politikájuk azonban nem. Szerencsére a cigány festők, írók, költők, zenészek, fotóművészek, táncosok tehetsége, alkotásaik szépsége és művészetük humanitása átragyog a társadalmi kitaszítottság, az élhető jövő hiányának elszomorító sötétségén. Ebben az albumban a cigány festészet megteremtői elhitetik velünk, hogy a nap mindig süt. Elhisszük nekik azt is, hogy az ember képes ember maradni vészkorszakokban is. Ez a fajta hit az első lépés a cselekvéshez.

A festők megejtő őszinteséggel és nyíltsággal mutatják meg magukat. Arra vágynak, hogy lássák, értsék és megbecsüljék őket. Inspirálni, hatni szeretnének. Különösen az őket követő generációkra, remélve, hogy ők már elfogulatlanok lesznek a cigányokkal, nem úgy, mint a kortársaink. Remélik, hogy megértik majd a cigány festőket és rajtuk keresztül a cigányokat. Örökséget hagynak a cigányságra és nevükben a világra. Ez a festőgeneráció az elkövetkezendő korokban a cigányok pozitív tőkéje lesz. A társadalmi tőkék egyike sem jutott eddig a cigányoknak. Teremtenek ezért a művészeten és a kreativitáson keresztül új és új szellemi értéket. Saját tőkét, amivel eltávolítják a legtisztább emberi kommunikáció útjából az oda nem való sallangokat és a levitézlett eszmetöredékeket. A festők művészetükön keresztül a hazájukhoz, Magyarországhoz szólnak. Valamennyi emberhez ebben az országban. Mit akarhatnak? Nem tudjuk. Meg kell őket fejteni, mint minden titkot, bölcsességet, üzenetet és tanítást. Mit látunk a képeiken? Álmokat és vágyakat. Sírást, bánatot és örömet. Humort, erotikát, bölcsességet, emlékezetet és elvonatkoztatást. Emelkedettséget és esztétikát, ízlést, arányérzéket, az útkeresést és a megérkezést. Az idő és a tér görbületeinek gyönyörű változatait. Az űrkorszakot és absztrakt formákat. Látják a világot és az embert szépnek, rútnak, elvarázsoltnak, átlényegítettnek, szerethetőnek és fenyegetőnek. Látják az őseiket. Emlékeznek a múltra. Látják a jövőt. Látják a gonoszt. Szoronganak. Félnek. Remélnek. Örülnek is. Vidámak. Színeiktől boldogak leszünk. Nekünk is az a világ kell, amit ők látnak. Az szebb. Lehetnek a színek igazságosak? Igen. A színek elfogultság nélkül, igazságosan adják oda gazdagságukat a cigány festőknek. Azt kérik a festőktől: „bánj velem jól, bánj velem alkotó, szabad emberhez méltóan, mert én is szabad vagyok, alkotásod alkotó eleme. Izgat, mire megyünk egymással. Te is színes vagy nekem.” A cigány festők hallgatnak a színekre. Jó barátok, alkotótársak lettek. Legyünk mi is színek. Mi, emberek, mindent formálhatunk jobbá és rosszabbá is. Mikor melyik mellett döntünk, tőlünk függ. Tőlünk, akiket a cigány festők személyes látogatásra hívnak magukhoz ezzel az albummal. Akik földi értelemben a legszegényebbek, az egyetemes emberi értékek szintjén a leggazdagabbak. Ők adják most nekünk e gazdagságot.

További cikkek a rovatból
Karaván Família az Erzsébet téren Karaván Família az Erzsébet téren
A Karaván Família is színesítette a Budapesti Főutca Fesztivál és a Miénk a Belváros Főutcája nemrég megrendezett programsorozatát. Ellátogattunk az eseményre. Produkciójuk, mint látható, fergeteges hangulatú volt. Senki nem bírt megmaradni egy helyben, volt, aki énekelt vagy dúdolt, akadtak a közönségben olyanok is, akik táncra perdültek a Família zenéje hallatán. Több dal elhangzott a legutóbbi albumukról. A zenekar vezetőjével, Nagy Istvánnal erről is beszélgettünk.
Zeneművészet magas fokon – A Kállai család három generációja Zeneművészet magas fokon – A Kállai család három generációja
Kállai Kis Ernő sokkal nagyobb szenvedéllyel beszél fia és unokája eredményeiről, mint a sajátjáról. A világszerte klarinétkirályként ismert, Liszt-díjjal és Arany Érdemkereszttel kitüntetett Kállai Kis Ernővel visszamentünk egy kicsit az időben, kezdve az első közös játéktól a fiával, az unokája nemzetközi sikereinek érintésével egészen addig, mikor is teljesen véletlenül kapcsolatba került a klarinéttal.
Sikerre ítélt együttműködés Sikerre ítélt együttműködés
Frido Diepeveenel már sokszor beszélgettünk, elkísértük muzsikálni is. Megtapasztaltuk, mennyire elkötelezettje műfajnak, és megvan benne a kellő alázattal is, hogy folyamatosan tudjon fejlődni. Ennek érdekében vesz leckéket a cigányzene egy jeles képviselőjétől, ifj. Kállai Kis Ernőtől.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Ilyen a zongora! Hangszerbemutató Balázs Jánossal Ilyen a zongora! Hangszerbemutató Balázs Jánossal
»A hangszerek világa« koncertsorozat keretében Balázs János zongoraművész tartott »hangszerismerkedőknek« szóló délutánt április 26-án szombaton. A Jakobi László hangversenyrendező által szervezett sorozat „tanévzárójára” stábunk is ellátogatott. Jó volt látni, hogy a fiatal művész mennyire ért a gyermekek nyelvén. Szórakoztatóan mesélt a hangszer történetéről, bevonta a gyerekeket a beszélgetésbe, sőt még a zongorajátékba is. A lurkók nagyon élvezték, gyorsan elrepült az egy óra, a folytatásra most néhány hónapot várniuk kell.
Zenével az emlékmű megépítése ellen Zenével az emlékmű megépítése ellen
A budapesti Szabadság téren, a tervezett német megszállási emlékmű ellen tiltakozó kordonbontókat egy alkalmi koncerttel ajándékozta meg Surányi Judit és csapata, egy flash mob keretében. A szomorú dalt fiatal roma muzsikusok adták elő. Nézze meg a helyszínen készült videónkat!
Komoly manőverek csellón – Duka Elemér csellista Komoly manőverek csellón – Duka Elemér csellista
Nagy élmény olyasvalakit élőben hallgatni, aki a hegedű jóval nagyobb méretű testvérén olyan virtuozitással játszik, mintha az egy félkezes, könnyen „bejárható” hangszer lenne. Duka Elemér nem véletlenül ismert és elismert zenésze napjaink pezsgő komolyzenei életének. Csellójátéka kristálytiszta, virtuóz és könnyed.
Türelmes srác Türelmes srác
Lassan már egy éve, hogy Farkas Zsolt megnyerte az Ének iskolája című tévés tehetségkutató versenyt. A fiatalember most 15 éves, és az utóbb egy esztendeje azzal telt, hogy fellépett jó néhány koncerten. Egy budapesti szórakozóhelyen találkoztunk vele, ahol az új lemezéről is énekelt.
Vérprofizmus több szólamban – Vörös Tamás cimbalmos Vérprofizmus több szólamban – Vörös Tamás cimbalmos
Vörös Tamás olyan könnyedséggel, és vérprofi pontossággal játszik a milliónyi húrból álló cimbalmon, ami nagyon nagy ritkaság. Bár a hegedű volt a legelső hangszere, mégsem az lett az igazi, de az első találkozás a cimbalommal egyértelmű és mindent eldöntő volt számára.
Somnakaj Somnakaj
Több ismert hazai művész előkészítő munkája nyomán megszületett az első roma sorsjáték, a Somnakaj. Mi az egyik nyilvános próbán jártunk. Az ősbemutató a Művészetek Palotájában lesz április 4-én, este héttől. Nézze meg videónkat!
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink