Komolyan

Egy cigány kultúrpalotára van szükség

2010. április 28. | Black Joe
Raduly József - kép: picasa/rmmsznyh

Raduly József - kép: picasa/rmmsznyh

A  választások második fordulója után megállapítható a Fidesz elsöprő győzelme. Biztossá vált, hogy Farkas Flórián a Lungo Drom elnöke ismételten ott lesz a honatyák között, ám Varga József helyzete bizonytalan.  Kiderült már az is, hogy Teleki László, az MSZP roma képviselője, nem lesz ott a parlamentben. Az egyéniben induló és az első fordulóban kieső Horváth Aladár már be is jelentette, hogy visszavonul a politikától.

Az alábbi interjú Raduly Józseffel készült, aki a Fidesz budapesti listáján az 58. helyen indult és végül nem került be..

- Látott  esélyt a parlamentbe kerülésre?

- Nézze, azt látom, hogy a Fideszben munka folyik, és én szakmunkára jelentkeztem. Nem titkolom, hogy a magyarországi romák kulturális és művészeti életének szeretnék az alakító, formáló embere lenni. Nekem van tapasztalatom, és van koncepcióm is arra, hogyan lehetne ismét felvirágoztatni értékeinket ebben az országban.  Én megettem a kenyerem javát és higgye el, már bizonyítottam, kész vagyok az új feladatok elvégzésére.  A Fidesz bizalma megvan felém, és értékelem a gesztust, hogy számításba vettek és feltettek a jelöltek listájára. De én nem a parlamentben szeretnék dolgozni, hanem együtt a romákkal, a romákért.

- Milyen munkára készül?

- Ma Magyarországon nincs egyesített roma kulturális és művészeti központ. Kis „szatócs boltok” vannak, amelyek üzleti alapon jöttek létre. Itt egy kis kiállítás, ott egy kis kiállítás, de a lényeg elveszik. Szeretném érvényesíteni azt a Széchenyi elvet, amely így szól: merjünk nagyot álmodni! Magyarországon körülbelül egymillióra becsülik a romák számát, nem érdemelne meg ez népcsoport egy igényes helyet, ahol művészeti értékeink bemutatásra kerülnének? És most nem egy 30 négyzetméteres nyolcadik kerületi lakásra gondolok… Én nagyot álmodtam .

- Pontosan mire gondol?

- Egy cigány kultúrpalotára van szükség. Ebben a palotában lenne cigányszínház, egy állandó cigány képtár, egy saját múzeumunk, egy könyvtár, és egy videó archívum. Szükség van továbbá egy cigányzenekarra is, amely állandó helyszínen fel tud lépni.  Nálam a kultúra a következőt jelenti:  egy közösség, egy csoport, egy nép minden percét felölelő objektív valósága.  Van nekünk étkezési kultúránk, munka kultúránk, ezt kellene szem előtt tartani.

- Reális egy ilyen intézményben gondolkodni?

- Természetesen. De nem úgy kell gondolkodnunk, mint a jelenlegi roma vezetők. Csak egy példa: ha megnézi az Országos Cigány Önkormányzat összetételét, 53 képviselőből 35 az elnök-helyettes. Ez röhej. Harmincöt elnök-helyettes és mégsem történik semmi! De nem kívánok ezzel az intézménnyel foglalkozni. Egyszerűen a cigányság jogosan követel magának egy intézményt, röviden ez a válaszom.

- Térjünk vissza egy picit a politikához. Vajon a Fidesz milyen változásokat, vagy változtatásokat képes előidézni a cigányság érdekében?

- Ennyire mélyen még sohasem volt az ország. Mi cigányok csak úgy mondjuk, hogy nagy a csóróság. A cigányság alkotmányos tényezőként él Magyarországon, ugyanolyan problémákkal küzd, mint a magyarok, sőt, mi mélyebben éljük meg a negatív dolgokat. A cigányoknak vissza kell adni a reményt az élethez. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha munkát adunk a szegényeknek. A romák sem képeznek kivételt, ugyanúgy akarnak dolgozni mint bárki más. Ezt csak ésszerű foglalkoztatási programokkal lehet megvalósítani. Képzelje el azt a helyzetet, amikor egy világot bejáró cigány 25-30 év muzsikálás után munkanélküli lesz, majd az utcán söpröget. Egyszerűen megalázó, nem szabadna ilyesminek megtörténnie. Haragszom a jelenlegi kormányra, mert hagyták odáig fajulni  a dolgot, ahol most tartunk. Csak a vakert kaptuk, de teljesítés nem volt. Én azt mondom, hogy többet nem kérek ebből. Szégyenteljesen alakult a romatelepek felszámolási programja is. Nézzen utána és meglátja, eredménytelennek mondható a kezdeményezés, ott is csak a vaker volt. Nagy hűhó semmiért.  Végre el kellene jutnunk odáig, hogy tudatosuljon bennünk, hogy mit akarunk elérni? Harcolnunk kell a jogainkért és az igazunkért, nem szabad többé engedni, hogy a politika megvezessen bennünket.

-  Mit üzenne a Sosi? olvasóinak?

- Én azt mondom, hogy az elmúlt nyolc év az nem a Kádári-korszak volt, nem szocializmus volt, amikor a munkás emberek 98 százaléka dolgozott. A Gyurcsány-kormány csak bitorolta a szocialista elnevezést, és kijátszotta a cigányságot. Az egyszerű roma emberek azt hitték, hogy szocialista párt, akkor biztos olyan lesz mint régen. Hát nem! Akkoriban nem volt demokrácia, viszont volt szociális biztonság, most van demokrácia de nincs szociális biztonság. A mostani kormány leszerepelt, felejtsük el végre őket.  A Fidesz nemzeti ügynek tekinti a cigány-ügyet, biztonsággal mondhatom, hogy jobb idők jönnek a romák számára. Ennél rosszabb időszak már nem létezik, ezért nem is jöhet.

A Raduly Józseffel készült interjú teljes hangváltozatát meghallgathatják a Rádió C „Dominó” című közéleti magazinjában.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink