Komolyan

Ez a választás egy cunamival ért fel

2010. április 29. | Black Joe

Makai István - kép: FCÖ

Makai István - kép: FCÖ

- Mi a véleménye Makai Istvánnak, a Fővárosi Cigány önkormányzat elnökének a múlt vasárnap lezajlott választási eredményekkel kapcsolatosan?

- Ez a választás egy cunamival ért fel. A szavazók büntettek és meggyőződésem, hogy a Fidesz kétharmados győzelme jó dolgokra is használható. Meg kell adni az esélyt az új kormánynak arra, hogy komoly változtatásokat fognak véghezvinni roma ügyben. Fontos lenne, hogy megfelelő normakontrollnak tartsák az ellenzéket, mert jó kezdeményezések mindkét oldalon születhetnek. A Fővárosi Cigány Önkormányzatot egyébként nem érintette ez a választás és annak kimenetele. Nálunk az az elv érvényesül, hogy a lehető legkisebb mértékben politizálunk, inkább a szakmai munkára kívánjuk a hangsúlyt fektetni.

- Tudom, hogy egyikünk sem jövendőmondó, de Ön szerint milyen változásokat lesznek az elmúlt nyolc évhez képest?

- Őszintén megmondom, hogy igazából nem lehet tudni semmit sem. Nem tudjuk, hogy milyen gazdaságpolitikát fog folytatni az új kormány, nem tudjuk, hogy milyen belső intézkedések, kinevezések lesznek. Azt azonban remélem, hogy a „cigányügy” nem csupán a szociális és a humán témakörbe fog bekerülni az új kormánynál. Ma már egyre többen úgy gondoljuk, hogy a mi ügyünk az nemzetgazdasági és stratégiai kérdés, és ehhez mérten kellene velünk foglalkozni. Azt gondolom, hogy pár hónapon belül megfelelő válaszokat kapunk minden felmerülő kérdésre. Bízom abban, hogy az új kormány kellő alapossággal, megfontoltan és jó szándékkal nyúl hozzá ehhez a témakörhöz.

- Ön szerint melyek azok fő területek, ahol azonnali beavatkozások, intézkedések szükségesek?

- Sokan mondjuk, és ebben egyetértünk a roma vezetőkkel, hogy elsősorban a foglalkoztatás területén kellene nagyobb előrelépést produkálni, hiszen ebből indulhat ki az oktatási rendszer is. A szociálpolitikát is újra kellene gondolni, hiszen a jelenlegi rendszer a szegénységben élők létszámának kibővítését eredményezte. Jelentős reformokra lenne szükség, hogy a romák minél nagyobb létszámban kerülhessenek vissza a nyílt munkaerőpiacra. Elsősorban nem a közhasznú munkákra gondolok, hanem a piacképes és versenyképes fizetést biztosító lehetőségekre.

- Én úgy tudom, hogy a Fővárosi Cigány Önkormányzatnak voltak példaértékű foglalkoztatási programjai.

- Így van, például a MÁV-val és a BKV-val is van ilyen megállapodásunk. De létrehoztuk az Új HÍD Nonprofit munkaerő közvetítő Kft.-t és jelenleg 500 regisztrált munkanélkülink van, akik egy mentor-programban vesznek részt annak érdekében, hogy javítsák az elhelyezkedési esélyeiket. Ezek az emberek évek óta nem dolgoznak, és ez olyan töréseket képes előidézni, amely komoly problémákat okozhat egy-egy állásinterjúnál. Azt gondoljuk, hogy kezdeményezésünk segíthet abban, hogy a családokat eltartók munkához jussanak és ezáltal a fejlődés útjára léphessenek. Tűzzel-vassal hirdetjük, és ajánljuk figyelmébe másoknak ezt a lehetőséget, illetve szeretnénk, ha az új kormány is fontosnak érezné ezt a kezdeményezést.

- Visszakanyarodva egy kicsit a politikához… Két új párt is jelen van parlamentben. Mennyire ismeri a programjaikat?

- Az LMP számomra meglepetés volt. Egy nagyon rövid építkezési időszak alatt képesek voltak olyan szintre eljutni, hogy frakciót alakíthatnak a parlamentben. Az elmúlt időszakban emberi jogi és kisebbségi témakörben kerestek, vagy adtak válaszokat. De igazából számomra még nincs igazi mondanivalója, igazi ideológiája a pártnak. Nem lehet tudni, hogy milyen stratégiai kérdésekhez fognak hozzányúlni, illetve milyen javaslataik lesznek? Azt hogy Lehet Más a Politika, sokan sokféleképpen értelmezik, de megadjuk az esélyt arra, hogy pozitív kezdeményezések alapján fognak jó hírnevet szerezni maguknak.

A Jobbik pedig a „cigánybűnözésre” építette fel az egész kampányát, azt gondolom, hogy a parlamentben sem fognak mást képviselni, minthogy a cigányok hátán verjék el az összes port. Azt a „bájukat”, amit most a cigánybűnözéssel megszereztek, hamarosan el fogják veszíteni, én ezt remélem. Mert hiszen a “cigánybűnözés”, mint fogalom nem is létezik, ez egy kreált tákolmány. Nagyon bízom abban, hogy saját magukat fogják kiírni a Jobbikosok, ugyanis Magyarországon nincs szükség egy ilyen pártra. Csak ahhoz idő kell, hogy tudatosuljon mindez az emberekben. Társadalmi összefogásra van szükség, nem lázításra. Egyébként az én felfogásomban nincs” cigányprobléma”, hanem “cigányügy” van, amelyeket meg kell oldani különböző módokon, különböző területeken.

- Ha jól emlékszem pont egy LMP-s képviselő mondta azt, hogy Magyarországon nincs “cigányügy”, csak szegényügy. Akkor Ön nyilván nem ért egyet ezzel?

- Ma Magyarországon körülbelül 3 millió ember él mélyszegénységben. Ebben a rétegben vannak romák, és nem romák. Így ezzel a fogalommal nem közelíthetők meg azok a sajátos problémák, amelyekkel Magyarországon csak a romák néznek szembe. A mi kultúránk teljesen eltér a magyarokétól. A cigányság társadalmi integrációja nem szegénységi kérdés, hanem gazdasági, oktatási, foglalkoztatási és kulturális kérdéskörben írható le. A szegénység a velejárója a cigánysággal szembeni negatívumoknak. Ha csak szegénységi kérdésként kezelnénk a romák gondjait, még ennél is nagyon baj lenne. A társadalom azt kívánja, hogy ne legyenek leszakadt rétegek. Én egy érték-alapú Magyarországról álmodom, amelyben a tehetség számít, és nem a bőrszín!

- A Fővárosi Cigány Önkormányzatnak milyen volt a kapcsolata a parlamentben dolgozó roma képviselőkkel-?

- Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor nem volt semmilyen kapcsolatunk sem. Egy egészen más szintű politikai palettán szerepelünk mi, mint a parlamenti képviselők. Nekünk más feladataink voltak. Nem volt a pártokban ülő roma képviselőkkel közös munka, vagy közös gondolkodás. Én ezt nagyon sajnálom. A pártszabályok és a pártkövetelmények előrébb valóak voltak.

- A Fővárosi Cigány Önkormányzat együtt tud működni az Országos Cigány Önkormányzattal?

Igaz, hogy pár száz méter választ el bennünket, de kapcsolatunk nincs velük. Igazából a békés együttélés jellemzi a kettőnk viszonyát. Ők teszik a dolgukat, és mi is tesszük a dolgunkat. Nagyon sajnálom, hogy így alakult és így jogos a kérdés is, hogy miért nem sikerült kialakítanunk egy szoros és hatékony együttműködést? A Fővárosi Cigány Önkormányzat számtalanszor megpróbálta felvenni a kapcsolatot az OCÖ-vel, de ezt egy idő után hiábavalónak éreztük.

Makai Istvánnal a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnökével készített hanganyag teljes változatát meghallgathatják a Rádió C „Dominó” című közéleti magazinjában.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink