Jegyzetfüzet

Üzenet az önjelölt cigányvajdának

2010. május 19. | Black Joe

A múlt héten történt valami, amely felborzolta a kedélyemet. Egy cigányember a népe, sőt maga ellen fordult. Nincs mentsége. Íme, azok a gondolatok, amelyeket a múlthéten olvasni lehetett a napi sajtóban:

Lakatos Attila – aki “Borsod megye cigány vajdájaként” mutatkozott be – azt a véleményét hangsúlyozta, hogy éppen a cigányok segítették elő a Magyar Gárda megerősödését az életmódjukkal, a szaporodó terménylopásokkal, a törvények megszegésével.

“A borsodi kis falvakban az idősek úgy mennek templomba, hogy a néni megy délelőtt, a bácsi délután, mert valakinek vigyáznia kell a jószágra. Ha tőlem ellopják a tyúkomat, én is gárdista leszek – fakadt ki a vajda.” – írja a NOL.

Ez a kijelentés az első Nemzeti Konzultáción hangzott el Ózdon. Jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt, Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt, valamint a borsod megyei rendőrfőkapitány. Ezek előtt fakadt ki a kijelentéseit mai napig büszkén vállaló cigány ember.

Először arra gondoltam, hogy ennek az embernek egyszerűen feltűnési viszketegsége van. Amúgy nem kerülne a figyelem középpontjába, hiszen tevékenysége nem teszi méltóvá rá. Most ez a cigány ember azt gondolja, hogy megmondta a frankót, hogy ezzel a dumával megszerezte a kormány embereinek a kegyét. Szerintem Orbán Viktor is csak röhögött egy jót a mi vajdánkon.

Nem hiszem el, hogy egy ember nem tudja eldönteni azt, hogy mikor, mit kell mondania? A Nemzeti Konzultáció nem reklám-lehetőség, hanem egy beszélgetés. Beszélgetés a lehetőségekről és a jövőbeni tervekről. Lakatos Attila nem így gondolta. Nagyot akart mondani és ebbe belesült. Gúny és nevetés célpontja lett. Ez visszahull a mi fejünkre, cigányokéra is.

Ez az ember mint cigány vajda szólalt fel. Egy nem létező rendszer fejeként. Mondjuk inkább úgy, egy nem működő rendszer fejeként fejtette ki véleményét, a cigányok kárára. Szeretett volna jó pontot szerezni, hogy mennyire jól látja a helyzetet. Még ha viccből is mondta, hogy beállna a gárdába, akkor is súlyos hibát követett el. Mert tényleg vannak cigányok, akik a Jobbikra szavaztak. De kérdem én, miért? Megérne egy komoly vizsgálatot, hogy vajon mi visz rá egy cigányt arra, hogy a Jobbikkal, vagy a Magyar Gárdával szimpatizáljon? Itt valami nagy-nagy gond van.

Volt szerencsém beszélgetni az Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével a témával kapcsolatban. Meglepődtem a reakcióján. Szerinte fontos, hogy “végre valaki kimondta az igazságot. Nem szabad a szőnyeg alá seperni a gondokat”. Kezdem azt hinni, hogy nekem ment el az eszem. Mondják csak tényleg normális ilyet mondani? Vagy keressem magamban a hibát?

Ajánlanám szíves figyelmébe Lakatos Attilának, hogy a problémát nem csak emlegetni és felismerni kell, hanem bizony meg kellene oldani! Erre azonban ő nem képes. Kérdem én, hogy mit tett a gondok enyhítése érdekében? Nem csak jópofásodni kell a kamerák előtt, mert ebből már láttunk eleget. Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy bölcs embert megjátszó önjelölt vajda hogyan akar a döntéshozók kegyébe férkőzni? Mert ebből is láttunk már eleget. Cigány színészeink is vannak, akiket nagyra becsülök. De Lakatos Attila nem ebbe a kategóriába tartozik.

Igyekeztem indulat nélkül és körültekintően foglalkozni a témával. Remélem megért a kedves olvasó, de több szót nem érdemel Lakatos Attila kijelentése, csak mélységes elítélést.

Így is van annyi bajunk, nem kell azt tetézni.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink