Komolyan

A csinos cigánylány csak roma és magyar zászlót viselne

2010. május 30. | PoFa
Antirasszista sorfal a focimeccs előtt

Antirasszista sorfal a focimeccs előtt

Egy magyar-német labdarúgó-mérkőzés mindig pikáns összecsapás, mindegy, hogy éppen milyen játékerőt képviselnek a felek. 1954-ben ugyebár volt egy berni vb-döntő, melyet a világ legjobb világbajnoki címet nem nyert csapata, a magyar Aranycsapat drámai körülmények között 3–2-re elvesztett. Azóta mindig futballcsemege a két ország összecsapása. Bár csupán felkészülési mérkőzés volt a szombati, azért vártam a találkozót.

A meccshangulatomat azonban alaposan lelombozta az út, amit megtettem a Keletitől, a Thököly és a Stefánia úton át, a Puskás Ferenc Stadionig. A sörözőből „Fehér Magyarország”, „kinyírunk minden szlovák csecsemőt” és a már “örökzöldnek” számító, általam gyűlölt sláger, az „I-gen-is van cigánybűnözés” hallatszott a suhancok undorító előadásmódjában.

A trolin „szlovákoztak” a piros-fehér-zöld színekre festett arcú szurkolók, így velem együtt rosszul érezték magukat a Stadionokig utazó fiatal roma srácok és csinos csajok.

A barna hajú, kreol bőrű és zöld szemű rövid szoknyás lány meg is jegyezte, ő is szurkolni szeretne, legszívesebben nem viselne mást, csak a cigány és a magyar zászlót, így együtt…

A stadionon kívül a ráhangolódás egyik furcsa módját választó emberek, a Puskás-stadion gyepén pedig a kisebbségi csapat tagjai, akiket a 31-szeres magyar válogatott, roma származású labdarúgó Pisont István választott ki. A bejáratnál lelkes fiatal srác állít meg, hogy csapjak bele festékes tenyerébe és tegyem le kézjegyemet egy hatalmas transzparensre, ezzel deklarálva, hogy én is kiállok a toleranciáért.

Mint kiderült, a kezdeményezés az “Add a Kezed” akció. A zászlót pedig egy fiatalokból álló magyarországi roma, egy németországi roma és egy pakisztáni dán csapat vitte be a pályára a nagy válogatottak találkozója előtt. Gyerekek álltak sorfalt, „Fair Play foci a rasszizmus ellen” feliratú pólóban, a német és magyar labdarúgóknak.

Focival a rasszizmus ellen

Focival a rasszizmus ellen

Kicsit ellentmondásos helyzet, amely jól tükrözi a magyar közállapotokat. A társadalmi szervezetek (jelen esetben az MLSZ és az Autonómia Alapítvány) úgy tűnik, kiállnak a rasszizmus ellen, az utcán pedig úgy érezni, a rasszista szlogeneket kiabálóknak nem lehet mit mondani és talán nem is érdemes…

Ahogy az abszolút pozitív példának tekinthető Pisont István is fogalmazott: „mindig ki fogok állni a gyűlöletkeltés ellen, de nagyon pesszimista vagyok, tehetünk bármit, őket soha nem fogja érdekelni, hogy valójában kik vagyunk.”

Az antirasszistanák nevezett kezdeményezések úgy fest, el se jutnak a (ki tudja kire?) dühös drukkerekhez, cigány szurkolót meg nem nagyon láttam a lelátón. A fiatal csoportból kiindulva, ha kíváncsiak is lettek volna a meccsre, valószínűleg már a trolin meggondolták volna magukat és az aréna helyett inkább a közeli, hasonló nevű plázába mentek volna…

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink