Szomszédolás

Porrajmos, az elfeledett roma holokauszt – videó

2010. június 13. | MECEM - Szlovákia

Részlet a MECEM dokumentumfilmjéből

Részlet a MECEM dokumentumfilmjéből

Éppen hatvanöt éve ért véget a II. világháború, mely milliók életét változtatta meg egyszer s mindenkorra, további milliók pedig tömeggyilkosságok áldozataivá váltak. Az állampolgárok bizonyos csoportjait pedig egyenesen kijelölték az elpusztításra; ezek között voltak a zsidók és a romák. A zsidók történelmük legsúlyosabb megrázkódtatására a „tűzhalál” jelentésű Soá-t használják. A romák egy hasonlóan metaforikus kifejezést, az „elnyelés, megsemmisítés” jelentésű „porajmos” illetve „samudaripen” szavakat.

You need to install or upgrade Flash Player to view this content, install or upgrade by clicking here.

Az 1990-es évek eleje óta a romák minden év augusztus 2.-án emlékeznek meg a roma holokausztról, egy gyászünnepségen, az Auschwitz-Birkenau-i egykori koncentrációs tábor helyszínén. A tábort 1942-ben hozták létre. A roma raboknak, a tábori számukon kívül, még egy Z betűt is a bal karjukra tetováltak, a német „Zigeuner” (cigány) jelzésére. Ide gyűjtötték a romákat Csehországból, Morvaországból, Hollandiából, Belgiumból, Észak-Franciaországból, Lengyelországból és az elfoglalt szovjet területekről. Körülbelül 20 ezer roma került ide Európa különböző részéről – többségük itt is lelte halálát. A tábort 1944-ben számolták föl. Néhány száz, még munkaképes rabot átszállítottak más lágerekbe, és 1944 augusztus 2.-án az ott maradt 2976 roma férfit, nőt és gyermeket a gázkamrákban megölték. Az Auschwitz-Birkenau-ba deportált, körülbelül 21 ezer európai roma jutott erre a sorsra. Egyes kutatók szerint a nácik az Európában élő összes roma 25-35 százalékát gyilkolták meg.

Annak ellenére, hogy immár hatvanöt év telt el a II. világháború befejezése óta, a közvélemény még mindig alig tud valamit a roma holokausztról. Az iskolai tanítási rendből még mindig hiányzik a roma holokauszt témája. Éppen ezért a kassai Roma Média Központ (MECEM) elkészített egy 26 perces, oktató jellegű dokumentumfilmet, amelynek célja az, hogy tudatosítsa a gyerekekben és fiatalokban, hogy milyen szenvedéseken mentek keresztül a romák a II. világháborúban. A film elkészítéséhez támogatást nyújtott a Szlovák Köztársaság kormányának hivatala.

Exactly 65 years have now passed since the end of the Second World War. The war left its mark on the lives of millions of people, and millions more were the victims of mass murder. Certain groups of citizens were even singled out for annihilation; among these were the Jews and the Roma. The Jewish people chose a descriptive word for the greatest trauma in their history – the burning, or the Shoah. The Roma use a metaphorical expression – the Devouring – that is, Porajmos, or Samudaripen.

Since the early 1990s, the Roma have commemorated the Roma holocaust on the 2nd of August each year with a memorial service at the site of the former concentration camp in Auschwitz – Birkenau. The camp originated in 1942. Roma prisoners had a Z for Zigeuner (Gypsy) tattooed on their left hand along with a camp number. Roma from Czech Republic, Moravia, the Netherlands, Belgium, northern France, Poland and the states of the former Soviet Union ended up here. Some 20,000 European Roma passed through its gates, the majority of whom found only death within. The camp was liquidated in 1944. Some hundreds of work-capable prisoners were shipped to other camps, and on the night of 2 August 1944 the remaining 2976 Roma men, women and children were murdered in the gas chambers. Approximately 21,000 European Roma deported to Auschwitz – Birkenau probably met a similar fate.According to some activists the Nazis killed 25 to 35 percent of all Roma living in Europe.

Despite the fact that 65 years have passed since the end of the war, the public still has very little information about the Roma holocaust. The subject of the Roma holocaust is still missing from the teaching of history in schools. For this reason the Roma Media Center (MECEM) has prepared a short 26-minute educational documentary whose goal is to make children and young people aware of the suffering of the Roma during the Second World War. The film was made with the support of the Office of the Government of the Slovak Republic.

További cikkek a rovatból
Civil tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén Civil tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén
A hazai és azeri civil és állami szektor képviselői a két ország Emberi Jogi helyzetéről és a két ország között már megvalósult kooperációkról értekeztek Budapesten a közelmúltban. Az előadók a két ország jó gyakorlatai mellett megvizsgálták azon hazai, EU-s és azeri támogatásokat, melyek azeri és magyar szervezeteknek nyújtanak együttműködési lehetőségeket. Nézze meg videónkat!
A tismanai roma rabszolgaság története A tismanai roma rabszolgaság története
Tismana ma kisváros, amely a Tismanai Kolostor közelében épült. A kolostor a romák történetének egyik legsötétebb fejezetével függ össze: 1600 és 1800 között ez volt az egyik legnagyobb roma rabszolgakereskedő intézmény. A korabeli rabszolgaságról csak régi dokumentumok tanúskodnak. Sok-sok év után egy helyi lakos, Elena Trîncă Buzneri úgy döntött, hogy könyvben gyűjti össze a romák történeteit. Így írta meg „A világ és az idő, mióta ismerem őket” című művét, amit aztán saját történeteivel egészített ki. Így született meg a tismanai cigányok történetének első kézirata.
A Koncert a Toleranciáért megmutatta, hogy Kassán a multikulturalizmus él, és köszöni, jól van A Koncert a Toleranciáért megmutatta, hogy Kassán a multikulturalizmus él, és köszöni, jól van
Kassa április 18 (RP) – A Roma Médiaközpont (MECEM) szervezésében a kassai Művészetek Házában megrendezett Koncert a Toleranciáért című rendezvényt körülbelül 700 látogató követte figyelemmel. „Kassa multikulturális város és a művészetnek igazán nagy ereje van az emberek összeboronálásában. Szerintem ez egy univerzális nyelv, ugyanakkor jó módja annak, hogy megismerjünk más kultúrákat” – mondta Richard Raši, Kassa polgármestere közvetlenül a koncert után.
A gettóból a zeneakadémáig A gettóból a zeneakadémáig
Mihai Grigore tízévesen költözött el otthonról. Barládról származik, hat fiútestvére van. Szüleivel szegény környéken laktak, a szülők alkalmi munkákból tartották el a családot, ezért nem tudtak megfelelő életkörülményeket biztosítani gyermekeiknek. „Voltak olyan napok, amikor nem volt mit ennünk” ‒ emlékszik vissza Mihai.
A hagyomány arcai A hagyomány arcai
A roma kézművesek vásárokon szoktak találkozni. Régen százan vagy akár ezren is voltak, ma már csupán pár tucatnyian. De mindnyájuknak megvan a maga története. Akár egy utazásról, akár egy hagyományról, akár a megmaradt nyelvről vagy tudásról, akár a büszke és szabad kitaszítottakról, akik mindent maguk mögött hagynának az ismeretlenért.
„A diszkrimináció ellenes kampányok hatása száz év múlva lesz látható“ „A diszkrimináció ellenes kampányok hatása száz év múlva lesz látható“
Ciprian Necula hatalmas irodájában ellenőrzött káosz uralkodik: bögrék, tollak, laptop, pipák és egy rakat régi tárgy. „Nem szabad idebent dohányoznom” ‒ mondja íróasztala mögül, cinkos mosollyal az arcán. Majd felkap egy pipát és rágyújt. Gogol Bordello pólót visel öltöny és nyakkendő helyett. Nagyon visszafogott és ironikusan kedves tekintete egy nyugodt párbeszédre csábít.
Tanulás villany nélkül Tanulás villany nélkül
Nyáron szerencsések. Mert hosszabbak a nappalok. Amikor besötétedik, gyertyát gyújtanak. Ennek fényénél írja leckéjét az öt gyerek. Jó jegyeik és komoly céljaik vannak. Maria ügyész akar lenni. És biztos benne, hogy sikerülni fog.
Iskoláztatás és házasság Iskoláztatás és házasság
Az iskola udvarán minden nap szülők várnak lányaikra az órák végén. Mindannyian a roma közösség tagjai Targu Jiu (Zsilvásárhely) „Meteor” nevű kerületéből. A nők eltakarják az arcukat a kamera láttán, a tanítási idő végén pedig gyorsan elvegyülnek a gyerekek között, hogy minél hamarabb megtalálják lányaikat, nehogy elrabolják őket.
A szegénység az iskola elhagyására ösztönöz A szegénység az iskola elhagyására ösztönöz
A tanulmányok idő előtti abbahagyása az egyik legnagyobb probléma, amivel az Európai Uniónak szembe kell néznie – derül ki egy nemrégiben, egész Európa-szerte folytatott felmérésből. Románia helyzete egyáltalán nem rózsás: a romániai Oktatási Minisztérium által készített jelentés szerint az iskolából kimaradások aránya 20 százalékos.
Házasság vagy középiskola? Házasság vagy középiskola?
A fiatalkorúak házasságával és az iskolából való kimaradással kapcsolatos gondokat meg lehetne oldani, ha a helyi hatóságok nagyobb figyelmet fordítanának e problémákra – mondta Dr. Gheorghe Sarău professzor, a Bukaresti Egyetem professzora. Szerinte a települések vezetőinek ebben jóval fontosabb szerepe van, mint a roma családoknak.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink