Valótlan dolgokat állított a Somogy online a „Mohácsi Erzsébet elbukott, nem zárják be az iskolát” című cikkében – állapította meg a Somogy Megyei Bíróság. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetője az írás valótlanságai miatt indított helyreigazítási pert a Somogyi Hírlap szerkesztősége ellen.
„Nem ez volt az első eset, hogy a helyi sajtó a szegregációs per alatt félretájékoztatta az olvasókat, ezért döntöttünk úgy, hogy ezt már nem hagyjuk annyiban” – válaszolt a Roma Sajtóközpont (RSK) kérdésére Mohácsi Erzsébet.
Ahogy arról az RSK korábban beszámolt, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány (CFCF) pert indított a kaposvári önkormányzat ellen, amiért az általa fenntartott Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi utcai tagiskolájában 2003-tól kezdve elkülönítették a roma diákokat. A szegregációt megállapította a megyei bíróság és a Pécsi Ítélőtábla is. Ezután jelentette meg a Somogy Online a cikkét, amelyben többek között azt a látszatot akarták kelteni, hogy a bíróság szerint nem történt jogellenes elkülönítés. Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója azonnal sajtó helyreigazítást kért, azonban ezt nem tartotta indokoltnak a Somogyi Hírlap szerkesztősége. Az alapítvány igazgatója ezután fordult a bírósághoz. A Somogy Megyei Bíróság helyt adott a keresetnek és az alperest a sérelmezett írással megegyező méretben és formában helyreigazításra, az alperes alapítóját pedig, az Axel Springer Magyarország Kft-t a perköltség és az illetékek megfizetésére kötelezte. Mohácsi Erzsébet ezek után kártérítési pert indít a jó hírnevének megsértése miatt.
Roma Sajtóközpont
És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.