KomolyanVálogatás a Roma Sajtóközpont anyagaiból

Aláírásgyűjtésbe kezdtek az árvízkárosult boldvai romák

2010. július 30. | Fény

Árvíz Boldván, 2010 május - kép: boldva.hu

Árvíz Boldván, 2010 május - kép: boldva.hu

Egyre nő az elkeseredettség és a félelem a boldvai árvízkárosultak között – tudta meg a Roma Sajtóközpont (RSK). Csabai Gyula polgármester szerint a cigánytelepen álló százhuszonkilenc házat elöntő árvíz legkevesebb hétszázhúsz embert tett földönfutóvá. Az adományok lassan érkeznek, és vannak, akik ezért az önkormányzatot hibáztatják.

Lázi Lajos háza Boldván, az Akácfa utcában áll. A férfi levelet írt a kisebbségi ombudsmannak, és azt kérte Kállai Ernőtől, hogy vizsgálja meg a Boldvára érkezett adományok sorsát. A levelet hatvanhét helyi család írta még alá, akiknek Lázi Lajos szerint fogytán a türelmük, mert nem látják, hogy igazából segíteni akarnának rajtuk. Mindemellett több szemtanúval tudják bizonyítani, hogy az eddig kiosztott adományokból azok is kaptak, akinek a házát el sem érte a víz.

Budai István, a Boldvai Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke a Roma Sajtóközpontnak elmondta, hogy az emberek folyton azt kérdezik tőle, mi lesz velük, meddig kell szivacson fekve aludniuk, és tartanak attól, hogy fűtés nélkül kell nekimenniük a télnek. A kisebbségi önkormányzat elnöke állítja, hogy ha érkezik adomány, azt azonnal szétosztják a rászorulók között. Eddig leginkább élelmiszert kaptak, amiből mindenkinek jutott. Azonban az eddig érkezett egy kamionnyi bútorból csak a legmélyebben fekvő utcák lakosai kaphattak. Budai István úgy véli, hogy az aláírásgyűjtésről sokan azt gondolták, azt a listát írják alá, amely bútorigényléshez kell.

Csabai Gyula, Boldva polgármestere a Roma Sajtóközpont kérdésére elmondta, hogy az eddig érkezett adományokból, például a tésztából, konzervekből szinte mindenki kapott, és csak azt hagyták ki az élelmiszerosztásból, akinek a házát nem érte el a víz. Az önkormányzat 70 kempingágyat adott a rászorulóknak, de legalább tízszer ennyire lenne szükség, valamint ugyanennyi székre, és családonként egy-egy asztalra, mert ezek a bútorok a cigánytelepen álló házak mindegyikében tönkre mentek. A telepi károsultaknak Boldván évek óta nincs lakásbiztosítása, mert a biztosítók a magas kockázat miatt nem kötnek szerződést velük.

Ahogy arról az RSK korábban többször is beszámolt: az elmúlt évtizedben tízszer öntötte el az ár a cigánysor házait, amelyek zöme régi, “Cs”, azaz csökkent értékű, komfort nélküli, szoba-konyhás épület. Már egy, az RSK birtokában lévő 1980-ból származó titkosszolgálati jelentés is úgy említi Boldvát, mint a „Cs”-ház – akció kudarcának mintapéldáját. Boldva ár- és belvíz gondjait a mai napig nem sikerült megoldani, annak ellenére, hogy már 2005-ben megvolt a részletes terv a falut védő gátrendszer megépítésére. Ez akkor kilencven millió forintba került volna – nyilatkozta az RSK-nak 2005-ben az akkori polgármester.

Pénzt azonban nem sikerült rá szerezni, miközben az állandó árvízkárok helyreállítási költsége azóta már ennek az összegnek az többszörösére rúg. Most azonban az önkormányzat százkilencven millió forintos támogatást nyert egy állami pályázaton, amelyből a remények szerint megoldhatják ezt a gondot – közölte a település jegyzője. Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a hetekben Boldván járt, ahol 1, 7 millió forintos pénzadományt adott át az árvízkárosultaknak és többek közt bejelentette, hogy a romákat mindenhol be akarják majd vonni közhasznú munkásként az újjáépítésekbe, és a helyi közösségek döntik majd el, hogy ennek során rendbe teszik, vagy felszámolják a cigánytelepeket.

Roma Sajtóközpont

Sosem volt sikertörténet a boldvai cigánytelepé. A rendszerváltás előtt a hatalom a “Cs. lakás” programmal kívánta országszerte “megoldani” a romák lakhatását, így a boldvaiakét is. Ennek az lett az eredménye, hogy a romáknak félig kész házakba kellett költözniük, és az építkezési vállalkozóknak eszükbe sem jutott, hogy befejezzék az épületeket.

Titkosszolgálati jelentés a Boldvai cigánytelep felszámolását célzó akcióról 1980.

Adta: „Zóna” fedőnevű ügynök

Vette: Pétervári István rendőrhadnagy

idő: 1980 október 23.

Hely: Viola fedőnevű t. lakás

„Borsod megye Boldva cigánytelepe egyike, sőt, „prototípusa” a „Cs.” ház akció kudarcainak. Az amúgy is katasztrofális antiszociális körülmények robbanásszerűen romlottak. A félig kész Cs. házakba a családok átadás előtt beköltöztek, mivel a régi telep viskóit az árvíz kiöntötte. Az „építő” vállalkozás ezt úgy tekintette, hogy hivatalos átadás „gazdaságos” e helyzetben, s ha az emberek aláírják a használatbavételi nyilatkozatot, a munkát már be se kell fejezni. Így maradtak „félbe” a házak; villany, víz és vakolat nélkül, olykor ajtók és ablakok nélkül. Némely ház csak az alapig jutott, mert a vállalkozó a pénz felvétele után ki tudja hová vonult vissza. Az építő vállalkozást egyébként a helyi tanács közvetítette, amely a cigányság „érdekeit” most úgy képviseli, hogy agitál: fogadjon mindenki külön-külön ügyvédet a vállalkozó felelősségre vonására. A részleteket az OTP természetesen bekasszírozza gondosan; a családok visszajárnak az O. telepre televíziót nézni, mosni és melegedni.”

forrás: Roma Sajtóközpont Digitális Archívum

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink