Komolyan

Cigányozás a magyar médiában /1.

2010. augusztus 3. | Fekete Pierre

A cigánytábor az égbe megy?

A többségi társadalom tagjai sokféleképpen vélekednek a cigányokról és különféle módon viselkednek velük szemben. A 70-es években a magyar sajtó szinte alig tudott róluk valamit. Írásaikban akkoriban a „cigány lakosság” és a „cigány származásúak” megfogalmazásokat használták. Az utóbbi formulát még a mai napig is hallani lehet a médiában, miközben azt senki sem mondja, hogy kínai, zsidó vagy horvát származású. A többségi média hírei óriási mértékben befolyásolják a különböző etnikai és kisebbségi csoportokról alkotott képet. Hiszen azokat a befogadók egyéni értékítélettől mentes, objektív, tényszerű tudósításoknak tekintik.

Ízelítő abból, hogyan erősíti meg a többségi média a romákkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat:


Ebben az esetben először azt kell megvizsgálni, hogy a romák hogyan jelennek meg a hírekben, illetve van-e bármilyen lehetőségük arra, hogy befolyásolják a saját médiamegjelenésüket? Kinyitom az újságot, bekapcsolom a tévét, rádiót hallgatok. Másról sem hallok, csak hogy a romák nem szeretnek dolgozni, bűnözők, lopnak, csalnak, hazudnak. Az esetek többségében olyan, „Nobel-díjat” érdemlő kijelentéseket tesznek egyes honatyák, hogy várandós cigány asszonyok szándékosan szednek gyógyszereket és gumikalapáccsal ütik a hasukat, hogy fogyatékos gyermekük szülessen, és így több családi pótlékot kapjanak.

Emlékeznek az edelényi polgármester hírhedt kijelentésére? Ha nem, akkor nézzék/hallgassák meg újra:


Nem tudom megállni, hogy ne tegyem fel a kérdést: akkor most ki a fogyatékos? Mérhetetlenül haragszom azokra az agyontanult, művelt és – állítólag – intelligens emberekre, akiknek a száját ilyen kijelentések hagyják el. Nyelek és próbálom megnyugtatni magam, de nem sikerül. Ami igazán elkeserítő, hogy az ilyen sértő és megalázó híreket ezüst tálcán kínálja a média a gyűlöletre kiéhezett többségi hírfogyasztónak.

Vizuális orgia – egy igazi gyöngyszem a társadalmi értékeket közvetítő közszolgálati Magyar Televízió archívumából!

Nézem a videót és közben egyre hevesebben kalapál a szívem, kidagadnak az erek a nyakamon és izzadni kezd a tenyerem. Ökölbe szorítom a kezem, ropognak az ujjperceim, s közben az orrom alatt motyogok valamit, de legszívesebben rácsapnék az asztalra és ordítanék. Káromkodnék, de vissza kell fogni magam. Nem otthon vagyok. A szerkesztőségben meredtem bámulom a monitort. A filmrészletet nézem és azon töprengek, hogy ami számomra bosszantó az másoknak talán – akik gyűlölni akarják a romákat – vicces lehet. Talán nekik kéjes örömet okoz végignézni ezt a bejátszást…

Mert ez egy újabb ok, hogy cigányozni lehessen. Már az ajánló címe is gyűlöletre sarkalló „Tolvaj cigány anya”. Persze,  egy percig sem csodálkozom ezen, hiszen a film tálalása már önmagában bicskanyitogató. A fogatlan anyuka mögött öntudatlanul vicsorgó értelmi fogyatékos roma asszony vizuális vágyfokozóként serkenti a többség felsőbbrendűségi tudatát. Abba bele sem merek gondolni, hogy a riport bemutatását követő napon hányan beszélhettetek erről a munkahelyükön, esetleg a gyerekek az iskolában? De hol és kié a felelősség? Hogyan segítheti ez az értelmi fejlődésünket? Vagy csak lehet, hogy én reagálom túl?

A Bill Cosby menet Amerikában és a Győzike show hatása a magyar társadalomra

A beidegződött sztereotípiák megváltoztatására irányuló kezdeményezések, – a pozitív diszkrimináció különböző formái-, az amerikai médiában jelentek meg először. A Bill Cosby Show lehetőséget adott számos afro-amerikai művésznek, írónak és rendezőnek, hogy szerepeljen, illetve dolgozhasson a show-műsorban. Cosby tudatában volt annak, hogyan kell kialakítani az amerikai televíziózásban egy méltányosabb bánásmódot a feketékkel szemben. Kihasználva saját pozícióját, kitárta az ajtókat az afro-amerikai művészek előtt. A kereskedelmi televíziók igen jelentős lépéseket tettek 1950 és 1993 között annak érdekében, hogy minél több afro-amerikai szereplő kerüljön a képernyőkre, csökkentve ezzel a fehérek által kialakított sztereotípiák által elfoglalt médiateret. Ennek ellenére még ma is sok helyen hátrányos megkülönböztetés éri a feketéket.

A magyar kereskedelmi csatornák ma már egyre többet szerepeltetnek cigányokat a különböző szórakoztató műsoraikban. Elhamarkodott kijelentés lenne jó szándékot feltételezni a csatornák kezdeményezéseiről. Például Győzike roma valóságshow-ja az óriási nézettséggel együtt hatalmas profitot termelt az RTL klubnak. Tehát a pozitív diszkriminációnak feltüntetett szándék mögött önös üzleti érdekek is megbújnak: a csatorna nézettségének növelése, ami extra reklámbevételt jelent a televíziónak. A kérdés már csak az, hogy a gazdagságban élő cigánycsalád polgárpukkasztó viselkedésével vajon milyen érzéseket generál az egyébként többségében romaellenes társadalom tagjaiban?

Győzike sete-suta, semmihez sem értő, kissé buta karaktere tovább erősítheti azt a cigányokról kialakult sztereotíp véleményt, miszerint a „cigányok buták és nem értenek semmihez”. És vajon jó ötlet-e mindemellett azt bemutatni, hogy ez a csetlő-botló, semmihez sem értő cigányember bármit megtehet, mert neki van rá pénze? Nem beszélve arról, hogy a Dáridóban fellépő roma művészek, mint pl. Bódi Guszti és a Nagyecsedi Fekete Szemek, Nótár Mary, a kereskedelmi tévék főzős műsoraiban a fakanalat is magabiztosan forgató Bangó Margit és az RTL klub udvari bolondja, Győzike tovább építi a többségi társadalom által a cigányságról alkotott szórakoztató/szolgáltató sztereotíp „cigány imázst”. Az ilyen nézettségnövelő gesztus bizony nagyon veszélyes a társadalomban kialakult roma-képre nézve.

Show(k) ami sokk

A két kereskedelmi csatorna délutáni beszélgető-műsoraiban, a Joshi Barát-ban és a Mónika Show-ban túlnyomó többségében romák szerepelnek. Leginkább olyan jellegű problémákkal jelennek meg a képernyőn, amiknek a bemutatása csak tovább erősítik a többségi társadalom viselkedésébe kódolt, cigányokról kialakult sztereotípiákat. „Agresszívek, verik a nőket, gátlástalanok, buták, nem szeretnek dolgozni, bűnöznek.”

A kereskedelmi televíziók által sugárzott kibeszélő show-ok roma szereplői mindig valamilyen konfliktushelyzetben vannak bemutatva. Az ilyen műsorok szerkesztői kényesen ügyelnek arra, hogy a stúdióba behívott romák inkább egymással kerüljenek összetűzésbe, mint egy nem romával.

Ki tudja, ezzel azt gondolhatják, hogy a roma és a nem roma társadalom közötti szakadékot nem szélesítik, hanem az általuk sugárzott műsor „csupán” szórakoztat és emellett még óriási nézettséget is hoz a csatornának. De minket, akik valóban áldozatai lettünk ennek a műsorpolitikának, senki nem kérdezett meg, hogy szükségünk van-e ilyen hírnévre.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink