Komolyan

Lázár János: Roma szövetségeseket keresünk

2010. szeptember 1. | Black Joe

Lázár János hisz a harmincas roma generációban

Lázár János hisz a harmincas roma generációban

Mi a hódmezővásárhelyi integrációs program sikerének titka? Mi a különbség a probléma és a kihívás között, és milyen terve volna a Fidesz frakcióvezetőjének a harmincas roma értelmiségi generációval? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ Lázár Jánostól, Hódmezővásárhely polgármesterétől, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjétől.

-  A közelmúltban arról lehetett olvasni, hogy Ön sikeresnek tekinti a városában lezajló integrációs folyamatokat.

- Mindenkivel ellentétben nem problémáról, hanem kihívásról beszélek. A magyar társadalom és Magyarország előtt álló egyik legnagyobb kihívás most az, hogy az elmúlt tíz-húsz évben mélyszegénységbe zuhant társadalmi csoportokat hogyan tudjuk felzárkóztatni, és számukra esélyt teremteni. Nem pesszimista, inkább realista vagyok a tekintetben, hogy vannak olyan generációk, akik mélyszegénységben élnek, de őket nagyon nehéz lesz ebből kimozdítani, viszont nem szabad róluk lemondani. Mi Hódmezővásárhelyen elismerjük, hogy vannak olyan mélyszegénységben élő generációk, akiket nem tudunk integrálni mentalitásuk, gondolkodásmódjuk miatt. Ezt nem lemondásnak tekintjük, hanem valóságnak. Ami az integrációt illeti, saját utat járunk, amit csak javasolni tudok kollégáimnak, és a kormánynak. Erőteljesen képviselni fogom, hogy az integráció kérdését ne problémának, hanem kihívásnak tekintse a kormány. Beláthatatlan következménye lehet annak pár éven belül, ha most nem lépünk. A társadalmi feszültséget már látni, érezni lehet az ország egyes pontjain. Mi itt Hódmezővásárhelyen nem faji alapú megközelítést alkalmaztunk, azt néztük, hogy hány szegény gyermek él a városban, és nekik szociális alapon jár a közösség gondoskodása. Sajnos azt is tudomásul kell vennünk, hogy a magyar társadalom még mindig nem képes megérteni, hogy a mélyszegénység nem egyenlő a cigánykérdéssel. Például iskolákat kell meggyőznöm arról, hogy adják fel azt, hogy csak a középosztályból merítik a gyermekeket, és meg kellett győznöm szülőket, pedagógusokat arról, hogy egy 25-30 fős osztályban, ha van öt-hat halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akkor az nem hátrány, hanem éppenséggel előny is lehet. Mert a pedagógus és a szülő nagyon rosszul méri fel a magyar valóságot, ha elzárják a gyermekeket olyanoktól, akik esetleg szegénységben, vagy a létminimum alatt élnek. Az a helyes, ha a szülők engedik szembesülni a gyermeküket a magyar valósággal.

- Voltak roma fiatalok, vagy roma értelmiséghez tartozók, akik részt vettek az integrációs program kidolgozásában, illetve végrehajtásában?

- Polgármesterként azt tapasztalom, hogy a roma érdekképviseletek, mint például a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, nem alkalmasak a feladatok betöltésére. Nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy kialakuljon egy olyan roma értelmiségi réteg, amely felismeri a dolgok mélységét, és hajlandó az együttműködésre, nem személyes érdekeket vesz figyelembe. A hódmezővásárhelyi önkormányzat számos alkalommal megpróbált segíteni a helyi romáknak, de a képviseletük nem volt alkalmas a tárgyalásra. Az utóbbi években megfigyelhető az is, hogy egyre több roma fiatal jut el az érettségi megszerzéséig, és bennük látom a reményt, hiszen nekünk nagyon fontos, hogy belső partnereink legyenek.

- A Sosi?-n a közelmúltban azt feszegettük, hogy a roma vezetők többsége miért tart a Fidesz kormánytól. Kell-e tartaniuk valamitől?

- Nem kell tartania senkinek, semmitől. Azt világosan látni kell, hogy el kell választani a különböző érdekképviseletek vezetőit, és a problémát valósan megélő személyeket. A roma közösség legnagyobb problémájának azt látom, hogy nincsenek hiteles, tárgyalóképes vezetői.

- De erről nem csak a romák tehetnek…

- Természetesen, ez így van. Hosszú éveken keresztül a politika játékszere volt ez a társadalmi réteg. Egyértelműen szavazatszerzés céljából történt az egész csoport manipulációja. Az integrációt akkor lehet megvalósítani, ha partnerség van. A partnerségre a politikában is szükség van. Igazából nem látok partnereket, és ez a legsúlyosabb probléma. Nagy lehetőséget látok a harmincas generációban, azokban a fiatalokban – függetlenül a politikai meggyőződésüktől -, akik egyedül értek el valamit és egyedül küzdötték fel magukat oda, ahol vannak.

- Ön azt állítja, hogy nincsenek roma partnerek. Én viszont azt mondom, hogy a jelenlegi politika olyan romákat tekint partnernek, akik nem biztos, hogy megfelelő mércét ütnek meg. A politika nem hajlandó megkeresni azokat az értelmiségi romákat, akik hajlandóak lennének az együttműködésre. A romák többsége szerint a partnerségre sem az Országos Cigány Önkormányzat, sem a Lungo Drom nem alkalmas.

- Egyetértek. Én is azt gondolom, hogy ezeknek a szervezeteknek a munkásságával kapcsolatban komoly kérdéseket lehet feltenni.

- Mégis van együttműködés…

- Igen, van. Megpróbáltunk együttműködésre törekedni és partnerekre lelni. Azt gondolom, hogy most már vannak olyan romák a harmincas generáción belül, akiknek nincsenek egzisztenciális kényszerei. Ők lehetnek a szövetségeseink.

- Egy dolgot régóta nem értek. Mindegyik pártnak vannak roma partnerei, akik közül sokuknak nem túl feddhetetlen a múltja, mégis partnerek. Miért?

- Az elmúlt húsz évben a magyarországi roma közösséghez a pártok többsége – függetlenül attól, hogy milyen színű a politikai mező – pártérdekek alapján közeledett. Ami azt jelentette, hogy a cigányság szavazataira szükség volt, vagyis a politika azokat a roma szervezeteket, akik a legtöbb szavazatokat hozták be, kiemelten támogatta. Megvolt a szocialisták favoritja, és megvolt a Fidesz favoritja. Itt félretettek erkölcsi és morális fenntartásokat a hatékonyság, és az eredményesség érdekében.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink