Beszélgessünk

Rádöbbenteni az embereket arra, hogy ezt nem lehet

2010. szeptember 21. | Fény

Mohácsi Erzsébet

Mohácsi Erzsébet

Próbaperekkel, és ezeknek a sajtóban való bemutatásával akarja rádöbbenteni a társadalmat az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) arra, hogy nem lehet a roma gyerekeket szegregált iskolákba kényszeríteni. Amikor ilyen esetekkel találkoznak, bírósághoz fordulnak, de nem a pereskedés az elsődleges céljuk, hanem az, hogy megszűnjön Magyarországon a roma gyerekek elkülönített oktatása. Mohácsi Erzsébettel, az alapítvány elnökével S. Kállai Szilvia beszélgetett.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az iskolai szegregációval foglalkozó jogvédő szervezet. Ott van teendőjük, ahol elkülönítve oktatják a roma, vagy a hátrányos helyzetű gyerekeket, és ilyen esetben pert indítanak. „Nem ez a célunk, ez csak egy eszköz. A célunk az, hogy megszűnjenek Magyarországon a szegregált iskolák, amiből egyébként jó néhány van” – nyilatkozta Mohácsi Erzsébet, az alapítvány igazgatója. Emlékeztetett arra a friss kutatásra, amely szerint az elmúlt öt évben harminc százalékkal nőtt azoknak a roma gyerekek a száma, akiket elkülönítve oktatnak. Mohácsi Erzsébet ezt azért is furcsállja, mert már évekkel ezelőtt életbe lépett az egyenlő bánásmód törvény, amely az iskolákban is tiltja a diszkriminációt.

Az első időkben még az alapítvány munkatársai keresték azoknak a diákoknak a szüleit, akiknek az érdekében fel kellett lépniük. Céljuk volt, hogy néhány próbaper indításával bekerüljenek a médiába, és rádöbbentsék a döntéshozókat, valamint az egész társadalmat arra, hogy ezt nem szabad tovább folytatni – mondta a CFCF igazgatója. Nincs könnyű dolga az alapítványnak az iskolai szegregáció bizonyításánál, mert ezt olykor nehéz tetten érni. Ilyen például az iskolai tagozatok működtetése, amikor egy-egy osztályt két részre bontanak: tehetséggondozó és felzárkóztató tagozatra, majd így oktatják az alaptantárgyakat. Mohácsi Erzsébet szerint csak olyan iskoláknál indítanak pert, ahol komoly probléma van, mint például az első esetüknél, amire Miskolcon bukkantak. Ez az ügy 2004-től hat éven keresztül húzódott. Nyíregyházán néhány bírósági tárgyalás után az önkormányzat belátta, hogy be kell zárnia a szegregált cigány iskolát, és ezt Szegeden is megtették. Jelenleg is dolgoznak a kaposvári, a győri, a hajdúhadházi, és a jászladányi ügyön, és már látszik, hogy sok helyen a bírósági döntés ellenére nehéz lesz megváltoztatni az állapotokat. „Van, ahol a polgármester konkrétan minket hibáztat azért, mert elköltöznek a nem cigány szülők és elviszik a gyerekeket is, és van olyan polgármester, amelyik kijelentette, hogy nem hajlandó fejleszteni az iskolát, mert nem kell neki cigánypénz” – mondja Mohácsi Erzsébet.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink