A Katolikus Egyház a romákért

2010. Október 8. péntek: —Egyházi segítség szükséges a cigányság felzárkózatásához – jelentette ki az európai-magyar cigány-stratégiáról nyilatkozva Tőkés László püspök, az Európai Parlament (EP) alelnöke és Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár. Balog szerint a tervezett Európai Roma Keretstratégia részeként át kell tekinteni, hogy a szociális ellátórendszer mennyiben segíti a munkavállalást, össze kell gyűjteni jó gyakorlatokat, és be kell mutatni a romák értékeit.

„Nem nézhetjük tétlenül a cigányság százezres tömegeinek nyomorúságát. Még ha helyzetükért ők maguk is felelőssé tehetők, akkor sem mentesülünk a felelősség alól” – jelentette ki csütörtökön, Budapesten Tőkés László püspök, az Európai Parlament (EP) alelnöke az európai-magyar cigány stratégiáról szóló sajtótájékoztatón. Tőkés nyilatkozata szerint az elmúlt húsz évben semmiféle előrehaladás nem történt, viszont sok tekintetben jelentősen romlott a cigányság helyzete. A romániai és bulgáriai roma bevándorlókkal szembeni franciaországi hatósági fellépés az európai közvélemény figyelmének központjába emelte a roma-kérdést, az európai polgárok mozgási szabadságára hivatkozó politikai demagógia pedig a romaügy kisiklatásának veszélyével fenyeget – fogalmazott.

Tőkés László szerint a szocialista liberális politikai tábor hajlamos az európai romák helyzetének megítélését az őket sújtó diszkriminációra, kirekesztésre és rasszizmusra korlátozni. Hivatkozott Göncz Kinga MSZP-s EP képviselő legutóbbi nyilatkozatára, mely szerint sok országban „olyan gyűlöletbeszédet hallunk, amely a 65-70 évvel ezelőttiekre emlékeztet.” Tőkés fontosnak tartja, hogy az EU, az Európa Tanács és az EP összefogjon a tagállamokkal a cigányság helyzetének megoldása és a roma állampolgárok szülőföldjükön maradása érdekében. Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Néppárt múlt havi budapesti rendezvényén tett bejelentésére, ami szerint a jövő évtől hivatalba lépő magyar EU-elnökség egyik legfőbb feladatának az Európai Roma Keretstratégia kidolgozását tekinti.

A püspök szerint az egyházakat is mozgósítani kell a cigányság felzárkóztatása érdekében. Helyes iránynak tartja Járóka Lívia, néppárti EP képviselő Európai Roma Stratégiáról szóló, múlt héten benyújtott EP jelentés-tervezetét, amelyben a politikus egyebek között azt fejtegeti, hogy az EU Roma Stratégiájának célcsoportját nem etnikai hovatartozás, hanem gazdasági tényezők alapján kellene meghatározni. A dokumentumban Járóka azt javasolja, hogy az EU törekedjen a földrajzilag jól behatárolható, falusi és külvárosi mélyszegénység felszámolására, és állítson fel összeurópai krízistérképet a „láthatatlan válságterületek” meghatározására.

Ha a cigánykérdés közös európai ügy, akkor egyben magyar nemzeti ügy – közölte Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Balog nyilatkozatában megerősítette az egyházak bevonásának szükségességét, és emlékeztetett arra, hogy a roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos, Farkas Flórián által vezetett Lungo Drom a roma kisebbségi önkormányzati választásokon a mandátumok majdnem kétharmadát szerezte meg – Balog szerint ezzel a cigánypolitikában is gyökeres változás vette kezdetét. Az államtitkár fontosnak tartja a tervezett keretstratégia kapcsán a jó gyakorlatok összegyűjtését, a romák értékeinek, különösen kultúrájuknak bemutatását, illetve a szociális ellátórendszer átalakítását olyan módon, hogy az elősegítse a munkavállalást.

Balog újságírói kérdésre válaszolva politikai hangulatkeltésnek nevezte a Jobbik azon javaslatát, amely a roma gyerekeket hatéves kortól bentlakásos iskolában helyezné el. Az államtitkár szerint ugyanis csak azok a programok lehetnek működőképesek, melyekbe az érintetteket is bevonják.

Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont