Komolyan

Nagy bajban a Rádió C

2010. október 19. | Black Joe

radioc_1Csak zenét és híreket sugároz Magyarország első és egyetlen roma rádiója szeptember vége óta. A Rádió C a fennállása során több alkalommal került már nehéz helyzetbe, és eddig mindig sikerült kilábalnia belőlük. Azonban a vezetők közül többen állítják, hogy most más a helyzet. Csongor Annát, a Rádió C alapítóját kérdeztük.

-        A Rádió C-ben most csak zenét és a híreket lehet hallgatni. Miért?

-        Az ügyvezetőtől levelet kaptam, amelyben tájékoztatott, hogy az APEH 22 milliós inkasszót tett a rádió számlájára. Így nem tudnak tovább működni.

-        Mint alapító érez felelősséget a történtek miatt?

-        Az elmúlt években csakis felelősséget éreztem, és most talán kimondhatom: a legjobb az lett volna, ha akkoriban létre sem hozzuk a rádiót. Ezt nagyon komolyan gondolom. Már az induláskor tudtuk, hogy nehezen fog menni a rádió szekere. Reméltük, hogy a mindenkori kormány támogatása, a pályázati pénzek és a hirdetések összegéből meg lehet oldani a működést. Évek óta tudjuk, hogy ezt akkor rosszul gondoltuk.

-        De mi az oka annak, hogy nem sikerül életben tartani Magyarország egyetlen roma rádióját?

-        A tulajdonosok közül az Autonómia Alapítvány volt az egyetlen, amelyik rendszeresen adott pénzt. Ez egy „közös ló”, amelyet közösen kellene megülni és persze eltartani. De ez most nem megy, a rádiót senki nem érzi magáénak.

-        Ön az imént azt említette, hogy nem is kellett volna létrehozni a Rádió C-t. Ezt komolyan mondta?

radioc_2-        Ez egy abszurd történet. Nagy örömmel vágtunk bele ebbe a munkába hét évvel ezelőtt, de elkeserítő, hogy az adósságcsapdából nem tud kijönni a rádió. Ha más valaki ügyesebben indítja el, mint mi, akkor talán könnyebb lenne most új gazdát találni. Az alapításkor egészen más világ volt, nemcsak politikailag, hanem társadalmilag is. Másrészről próbálkoztunk többféle menedzsmenttel is, de egyik sem vált be, miközben ez az egész nem ügyvezetői hiba. A gond az, hogy senki nem érzi magáénak ezt a rádiót. Ha van egy ország, egy nagy létszámú kisebbséggel, amely rendelkezik egy saját rádióval, akkor azt nem lehet néhány emberre rábízni. Talán ki kellett volna várni, hogy a kormány hozza létre a C-t, vagy maguk a romák kezdeményezzék, de ott voltunk hárman „gádzsók”, és megcsináltuk. Sokszor azt érzem, én vagyok az akadálya annak, hogy ez a rádió támogatást kapjon.

-        Akkor van valamilyen megoldás?

-        Elég régóta van baj a rádió környékén. Egyfolytában keresünk olyan vevőt, aki szívesen vinné tovább ezt a tartalmat, és aki képes fenntartani a szervezetet. Mert olyan jelentkező volt, aki ugyan megvette volna, de nem garantált semmilyen biztonságot.

-        Kiteszik az „Eladó” táblát a Rádió C ablakába?

-        Már ki is tettük. Elég sokszor álltam a Rádió C-ben a munkatársak előtt azt mondva, hogy most ezért vagy azért nincs fizetés. Sőt többször kellett azt mondanom, hogy bezárunk. Borzasztóan kellemetlen helyzetek ezek. Egyszerűen jó gazdát keresünk a rádiónak. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem így állnánk, ha az ígért támogatást megkaptuk volna az állami költségvetésből.

-        Akkor most ismét bejön a rádióba, és megint a munkatársak elé áll?

-        A Rádió C munkatársai már sokkal harcedzettebbek annál, hogy nekem ismét be kelljen mennem. Sajnos már hozzászoktak a bizonytalansághoz. Az első időszakban nagy felháborodást keltett, hogy nem volt műsor a C-ben. Ez ma már fel sem tűnik.

-        Meddig tartható az az állapot, hogy csak zenét és híreket sugároznak?

-        Ez nem tartható tovább. A tulajdonosi testület régóta érzékeli a csődközeli helyzetet. Irracionálisnak tűnik, hogy a romáknak ne legyen saját rádiója, de elképzelhető, hogy mégis így lesz.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Az ügyben szerettük volna megkérdezni a Rádió C vezetését is. Ott a jövő hétre ígértek tájékoztatást.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink