Komolyan

Elkenni vagy tisztelni

2010. november 4. | Fény

kozbeszElfogadhatatlan, hogy a romák sajátos etnikai kultúrája tehet az elkülönülésükről és minden bajukról. Ezzel azt állítanánk, hogy vannak ők, illetve vagyunk mi, a társadalmi többség, és semmi közünk egymáshoz – hangzott el az ELTE Média és Kommunikációs Tanszékének kerekasztal-beszélgetésén.

Beszéd a cigányokról címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Média és Kommunikációs Tanszékén, ahol a meghívott szakemberek leginkább arról vitatkoztak, hogy mit is jelent a politikailag korrekt beszéd, illetve milyen hatása lehet a hazai cigányságra a használatának vagy a mellőzésének. Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársa szerint a politikailag korrekt beszéd azt jelenti, hogy olyan szavakat használunk, amilyeneket elvárunk másoktól, ha rólunk beszélnek. A kutató kifejtette, hogy ha nem tiszteljük, becsüljük a másik embert, akkor lelkiismereti problémákba ütközünk. Kertesi Gábor hozzátette: a másik tiszteletén alapuló beszéd kiiktatása gyorsan átviszi az embert a megbélyegző stílusba, amely hátrányokat okoz az érintett közösségnek, illetve képtelen segíteni, mert azok, akiket lenéznek és megvetnek, nem akarnak együttműködni. A mandiner.hu főszerkesztője szerint a politikailag korrekt beszéd nem alkalmas arra, hogy az igazi problémákat kibeszéljék, így ugyanis kialakulnak a tabu témák. Balogh Ákos Gergely elmondta, hogy szerinte a politikailag korrekt beszéd miatt az emberek sokszor nem azt kapják a médiától, amit általában tapasztalnak. A főszerkesztő hiányolta a közbeszédből az „éles” helyzetek kibeszélését, és úgy fogalmazott, hogy ezekről kényszeresen hallgatunk. Szilvay Gergely újságíró szerint a politikai korrektség nem más, mint a problémák elkenése, mert így nem lehet hétköznapi kifejezéseket használni. Nem jó, ha általánosítunk, például a cigányokkal kapcsolatban, azonban ez ellen nem lehet mit tenni, mert ilyenek az emberek – vélte Szilvay Gergely. Kovács Éva, az MTA munkatársa szerint a cigányokat érintő kérdésekről nem tudunk beszélgetni. Bizonyos szempontból megerősödtek a romák, van például politikai képviseletük, így már nem lehet nélkülük beszélni róluk. Botrányos volt, ahogy az elmúlt harminc évben a magyarországi cigányságról vitatkoztunk, ma viszont már figyelni kell rájuk, és szükség van olyan közös alkalmakra, amikor mindenki megszólalhat, a saját érdekeit képviselve – mondta Kovács Éva.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink