Gázos a gázdíj hátralék ügye

2010. november 4., csütörtök – „Lakásban tilos tüzet rakni, szerezzenek be egy fatüzelésű kályhát, azzal fűtsenek” – tanácsolták a váci önkormányzat szociális osztályán egy díjhátralékos családnak.  A válság miatt bajba jutottak próbáltak bekerülni az adósságkezelő szolgáltatásba, de kiderült: ilyen nincs Vácott, mert az csak a negyven ezres lélekszámúnál nagyobb városokban kötelező alapellátás.  A szakértő szerint rossz a törvény, mert ezzel hátrányos helyzetbe juttatja a kisebb településen élőket, és különbséget tesz az ellátásra rászorulók közt, aszerint, ki hol lakik.

A napokban fordult segítségért a váci B. család a helyi önkormányzat szociális osztályához, mert tartozásuk – amit mára sem sikerült letudniuk – miatt a szolgáltató még a tavalyi ordító hidegben kikapcsolta náluk a gázt, de ezt a telet már nem szerették volna fűtés nélkül átvészelni.  Az öt fős család tagjai a gazdasági válság miatt sorban elveszítették munkahelyüket, ezért nem tudták fizetni a lakásrezsit. Állásuk ma sincs, pedig rendszeresen járnak a munkaügyi központba, és mindenhol jelentkeztek munkáért, ahol lehetett. Kisebb segélyekből próbálnak megélni. Most az adósságkezelési szolgáltatásba szerettek volna bekerülni, hogy legalább fűtésük legyen a télen, de kiderült: Vácott ilyen nincs. „Az önkormányzat szociális osztályán az ügyintéző azt mondta: tüzet ne rakjak a harmadik emeleti lakásban, mert tilos, de szerezzünk be egy fatüzelésű kályhát, és azzal fűtsünk” -mondta el a Roma Sajtóközpontnak (RSK) a család egyik tagja. Az RSK kérdésére, hogy miért nincs adósságkezelési szolgáltatás a városban, Vác korábbi polgármestere azt válaszolta: azért mert nem volt rá igény. A jelenlegi polgármester viszont levélben úgy indokolt: azért nincs, mert a törvény szerint ez csak a negyven ezer lakos feletti városokban kötelező alapellátás. Fördős Attila hozzátette: adósságkezelésük ugyan nincs, de kétszáztizen kapnak valamilyen lakhatási támogatást Vácott. Setét Jenő, független szociális szakértő az RSK-nak elmondta: a negyven ezernél kevesebb lakost számláló településeken jelenleg valóban csak önkéntes feladatként jelenik meg kevés, „szociálisan érzékeny önkormányzatnál” az adósságkezelés. Ugyanakkor a szakértő úgy vélte: rossz az erről szóló jogszabály, mert logikátlanul okoz egyenlőtlenségeket. Így ugyanis a szakértő szerint a törvény különbséget tesz szegény és szegény közt az alapján, hogy ki hol él, és a kisebb településeken lakók hátrányba kerülve nem jutnak hozzá ugyanahhoz az alapellátáshoz, mint a nagyvárosokban élők.

S. Kállai Szilvia, Roma Sajtóközpont

Háttér: Egyenlőtlenségek az adósságkezelésben

Setét Jenő szociális szakértő legutóbbi tanulmányában úgy vélekedett: ha elfogadjuk azt az egyébként szerinte helyénvaló érvelést, hogy a hitelhátralékos családokat meg kell védeni a kilakoltatástól és a teljes anyagi csődtől, ha másért nem azért, mert ez kevesebbe kerül, mint ha bekerülnek a hajléktalan ellátásba, akkor el kell fogadni azt is, hogy ugyanilyen közös társadalmi érdek az önkormányzati bérlakásban élő díjhátralékosok megmentése is. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek is dolgozó szakértő írásában arra hívja fel a figyelmet: a gazdasági válság miatt tönkrementek közül nem csupán a banki adósokat, hanem az önkormányzati bérlakásokban élő díjhátralékosokat is fenyegeti a kilakoltatás. Utóbbiakkal kapcsolatban azonban csekély a társadalmi együttérzés és a segíteni akarás, pedig, ahogy a banki adósok is vétlenek a gazdasági válság kialakulásában, úgy az önkormányzati bérlakásban élők sem tehetnek a bérleti és közüzemi díjak elszabadulásáról és a válság miatti elbocsátásukról – érvel a szakértő. Setét Jenő arra is emlékeztet: az önkormányzati bérlakásban élő díjhátralékosok kilakoltatása „szinte zavartalanul folyik”, értük alig emel szót valaki.  A szakértő tanulmányában a hátralékos bérlők segítésének egyik fontos eszközének nevezi az adósságkezelési szolgáltatást, amely azonban csak a negyven ezres lélekszámúnál nagyobb településeken kötelező alapellátás. Így az ennél kisebb településeken élő hátralékos bérlők nem feltétlenül jutnak hozzá ehhez a támogatáshoz, és hátrányosabb helyzetbe kerülnek – mutat rá a szakértő. Ezért szerinte az adósságkezelést alapellátássá, így egyenlő eséllyel hozzáférhetővé kellene tenni minden erre rászoruló számára.

(RSK – forrás: jogtalanul.blog.hu)