Komolyan

Egy arc, egy történet – 15 éves az RSK

2010. november 9. | GGy

rsk_joA Roma Sajtóközpont (RSK), idén ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. Az első roma médiumként alapított hírügynökség munkatársai az évforduló alkalmából adták közre a Köznapi Krónika 2009 című kiadványt, amelyben az elmúlt év romákat érintő eseményeit gyűjtötték össze. A budapesti Független Médiaközpontban bemutatták a sajtóközpont által a média számára összeállított roma adatbázist, valamint a holokauszttal foglalkozó, illetve a Digitális Élő Archívumot.

A háttérbeszélgetéssel és könyvbemutatóval egybekötött évfordulón Tóth Andrea, az RSK igazgatója ismertette a roma közösséget érintő tavalyi eseményeket összefoglaló Köznapi Krónika 2009 című könyvet.

„A múltba nézés értelme” címmel mutatkozott be a RSK digitális fotóarchívuma és sajtóarchívuma. A holokausztot dokumentáló, illetve a Digitális Élő Archívum azzal a céllal készült, hogy a romák történelmét és történeteit más gyűjteményekbe, a médiába, illetve a magyarországi iskolai tananyagokba eljuttatva széles körben megismertessék. Az archívum tartalmazza a gyűlöletbeszéd és a rasszista akciók dokumentumait, továbbá részét alkotják az „Egy arc, egy történet” életútinterjúk és „az áldozatok hangja” archívum.

Tóth Andrea megfogalmazása szerint archívumuk és a média számára összeállított Színes lista az ország egyik legjelentősebb rendszerezett roma adatbázisa. Ennek anyagait a hazai és külföldi újságírók, kutatók, pedagógusok mellett olyan jelentős szervezetek is igénybe vették, mint például az ENSZ, az EBESZ vagy az Európai Unió különböző szervezetei. Az egyik uniós szervezet, az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (EACEA) az archívumot európai minta-projektnek válaszotta. Jövő márciusban Brüsszelben mutatják majd be egy holokauszttal kapcsolatos nemzetközi rendezvénysorozaton.

Vadász Dániel, az RSK nemzetközi referense a roma hírügynökség tevékenységét és adatbázisát ismertette. Részt vett az eseményen Dupcsik Csaba szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa, aki előadásában a roma holokauszttal kapcsolatos vélekedésekről beszélt. Véleménye szerint az ismeretek hiányánál is nagyobb problémát jelent, hogy sok róla a téves információ, és gyakori jelenség a roma holokauszt teljes tagadása.

A Roma Sajtóközpont főbb tevékenységei

Az RSK alapvető célja a megalakuláskor, 1995-ben az volt, hogy a magyarországi roma közösségről tárgyilagosabb kép jelenjen meg a többségi médiában, folyamatosan hírt és háttéranyagot szolgáltassanak, nagyobb horderejű ügyeket tematizáljanak, valamint roma újságírókat képezzenek. A többségi média elismerését jelzi, hogy anyagaik négyötöde jelenik meg az országos és megyei napilapokban, hazai és külföldi hírügynökségek híreiben, rádiók és televíziók műsoraiban, valamint internetes hírportálokon.

Rendszeres hírügynökségi tevékenységüknek köszönhetően 1995 és 2009 között 4000 megírt hír és 400 nagyobb elemző riport született. Az RSK kifejtett munkája eredményeképpen is korábban kevéssé fontos témák kerültek be az országos sajtóba, általánosabb lett a közvetlenül érintettek megszólaltatása, és egy-egy kérdésben az összefüggéseket is megmutató háttéranyagok szerepeltetése. 2009-ben olyan nagy ügyekben támaszkodott a hazai és külföldi többségi média, illetve a különböző nem-kormányzati szervek (NGO) és állami szervezetek hiteles hírforrásként az RSK-ra, mint például a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat vagy a roma migráció kérdése. Utóbbiban szakértői segítséget is nyújtottak a kanadai és a hazai hatóságoknak.

Médiafigyelő szolgáltatásuk kiterjed a nagyobb tévécsatornákra, megyei és országos napilapokra, hetilapokra. Az eredményeket tartalomelemzésekben, előítéletes ábrázolások bemutatására, továbbá egy kutatható adatbázis kiépítésére használják. 2009-ig 55 nagyobb, országos, illetve nemzetközi visszhangot kiváltó ügy került a sajtóba. Készítettek 5 nagyobb médiaelemzést, melyek tárgya a romák ábrázolása a médiában – ezek a mai napig egyedülállóak.

szólj hozzá: 15 éves az RSK

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink