Jegyzetfüzet

Cigány anya roma gyermeke, magyar földön

2010. november 12. | Nótár Ilona
Nótár Ilona

Nótár Ilona

Roma, cigány vagy magyar? Magyarország legnagyobb kisebbségét nem könnyű néven nevezni. A „cigány” lehet bántó, hiszen a magyar nyelvben sokszor kapcsolódik hozzá pejoratív jelző, viszont a „roma” szó néha túl homályos és elidegenítő. A köznyelvet figyelve néha az az érzése az embernek, hogy „jó” cigány magyarul a roma, a „rossz” roma pedig a cigány.

Emlékszem, amikor tizenévesen először vettem fel mindennél többre becsült matrózblúzomat, és mentem a gimnáziumba. Az első órán felszólított az osztályfőnök: „Álljon fel, aki cigány!” – nem értettem a kérdés okát, de gondolkodás nélkül elléptem a székem mellől, és színt vallottam. Piros tollal, szép, gömbölyű betűvel vésték a nevem mellé a C-t. C, mint cigány. Néhány hónappal később rájöttem, hogy ez a megjelölés azt jelenti számomra: kitaszított, megalázott, olyan ember, aki rosszabb másoknál.

Mára néhányan úgy emlegetnek: a cigány írónő. Gondolom, ez tiszteletteljes megszólítás lehet.

„Anya, mi most mik vagyunk?” – kérdezte minap nyolcéves lányom. „Ó, ez könnyű kérdés! – de azért a fejemhez kaptam zavaromban. – „Magyarok. Nagyon is! Ide születtünk, ez a hazánk. Épp csak egy ecsetvonásnyi különbség van közöttünk, hogy színes legyen a világ, mint a szivárvány. Mestermunka” – mondtam mosolyogva.

Belevághattam volna szómagyarázatba is, mert én már régóta tudom, mit jelent valójában a cigány szó, hasonlóan a román, a cseh, a német, a francia, elnevezésekhez. Jelentése: kitaszított, különálló, vándor. Vagy elmesélhettem volna, hogy a roma kifejezés embereket jelent, és magában foglal számtalan cigány népcsoportot (kalderás, churari, beás, romungro)… És ha nagyon okos anyukának akartam volna tűnni, hivatkozhattam volna a kutatásokra, melyek szerint a többségi társadalom a roma és a cigány kifejezéseket közel azonos mértékben használja. A romák között végzett felmérésből viszont az derül ki, hogy többnyire ők maguk a cigány szó használatát szorgalmazzák.

De inkább a nehezebb utat választottam: őszintén és egyszerűen válaszoltam neki.

„A nagyszüleim még cigányok voltak. – gondoltam végig. – Mi már csak finoman szólva: romák.” Pillanatnyi töprengés után eldöntöttem: nem szeretném, hogy az én gyermekeim már csupán magyarok legyenek. Mert a származásuk ajándék. Nem egy „ostoba” véletlen. Mindegy, hogy romának vagy cigánynak nevezik majd őket, tudniuk kell, hogy ők egy „Művész” alkotásai. Aki tudta, mit csinál. Nem az a lényeg melyik megnevezést használjuk, hanem az, hogyan. A cigány jelentheti ugyanazt, mint a roma: egy sajátos kultúrájú, színes hagyományú népcsoportot, amelyik többé teheti a magyar nemzetet, ahová született.

Minden embernek vállalnia kellene a származását, szégyenkezés nélkül. Én büszke vagyok, hogy a cigány anyám roma gyermeke lehetek, és majdan a magyar föld lehet a végső nyughelyem.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink