Jegyzetfüzet

„Újrakezdés a múlt árnyékában”

2010. november 20. | Nótár Ilona

prosti_1A gyermeknek tápszerre volt szüksége, az anya elkeseredettségében kiállt az út szélére, hogy pénzt keressen, s végül évekig utcanőként dolgozott az 5-ös út mellett. Nem lett gazdag, nem érte el az álmait, de gyermekének mindent megadott, ami számára elérhetetlennek tűnt annak idején. Most a megélt tapasztalatai ellenére, tanulni szeretne és lassan egy új életet kezdeni – ez Barbi, a prostituált igaz története.


Szégyen nélkül

Vidéki benzinkútnál szólított meg egy fiatal nő:

­– Hát te? Van cigid? – mondja.

Beszélgetésbe elegyedtünk, és hamar kiderült csöppet sem titkolt foglalkozása. Nem tudom, miért bízott meg bennem. Elmondtam neki, hogy újságíró vagyok, meghívott magához, hogy meséljen életének nagy döntéseiről. Mindig foglalkoztatott a kérdés, hogy valaki hogyan juthat el odáig, hogy saját testét bocsássa áruba, és ezt a tényt elfogadva tudjon tovább élni. Elfogadtam a meghívást és vele mentem.

„Nem szégyellem, amit tettem.” – mondja határozottan, majd mélyet szippant a cigijéből az alig harmincéves útszéli prostituált. Összefogott sötét haj, gyönyörű bőr, formás alak, kifejezetten közönséges megjelenés. Erős rúzs, vastagon húzott szem, csillogó kék szemfesték, cigi furán eltartva a testétől, falusi tájszólás.

– Gyere be egy kávéra! – mutatott a kis házikó felé.

– Miért kezdted el?

– Hát nem jó kedvembül. Terhes lettem, nem vót, ki segítsen. Amikor megszültem a lányom, elapadt a tejem és nem vót pézem tápszerre. Kimentem az utcára, hogy megkeressem az ennivalóra valót. Nem másé’ tettem. Nem striciknek kerestem – mondja Barbi.

– Ennek hány éve?

– Má tíz.

– Mért nem hagytad abba később?

– Nem vót más lehetőség. Munka meg ilyenek. Ki vesz fel cigányt? Nézzé rám! Közmunkát se kapok, hiába megyek a cigány önkormányzatba is. De a jányom kitűnő tanuló, angolra jár, meg táncot tanul.

– Ha holnap kapnál akár egy utcaseprői állást minimálbérért, elfogadnád?

– Persze. Mér, most te azt hiszed, hogy mi ezt szívesen csináljuk? Akkor nagy tévedésbe vagy.

– A családod mit szólt mindehhez?

– Most mit mondjak neked? Van, aki lenéz, az évek óta nem beszél velem ezé’. Aki szeret, az megérti, ha meg nem, nem tudok mit csináni. Nem mondom, hogy nem esik rosszul, de végül is megérdemlem. Én csinátam magamnak.

Szőke, vékony kislány somfordál a konyhába. Odamegy az anyjához, amaz magához vonja, megöleli:

– Igaz, jányom?  – puszit nyom az arcára, majd beküldi a szobába játszani. A jámbor lányka szó nélkül engedelmeskedik.

– Ő tudja? – kérdezem.

– Igen. Elmondtam neki. Ne mástúl tudja meg.

– Mit fog így gondolni rólad?

– Mit gondolna? Nagyon szeret. Hát ű ugyanúgy lát engem, mint bármelyik anyát. – A hangjából éreztem, hogy sérti a kérdésem, és nem is érti, miért kell erről beszélni.

– Nem félsz a betegségektől?

– Hát nem. Mindig kell menni szűrésekre, meg használunk gumit.

– Van olyan eset, amit soha nem fogsz elfelejteni?

– Ilyen is vót, olyan is. Öreg, fiatal, szemét, sírós, van, aki csak beszéget. Vótak szemetek is. De általába öt perc.

– Ha újra kezdhetnéd… – végig sem hagyja mondani, máris válaszol:

– Soha nem lennék kurva. Tanulnék. De nekünk akkoriba ne vót pézünk.

A Heves megyei kis faluban épült téglaház nem túl szép, nem túl nagy, de van gázfűtés, a kicsi konyhában tűzhely, csempézett fürdőszoba, külön vécé és még internet is. Megtudtam, hogy Barbi már néhány hónapja nem az utcán keresi a pénzt, hanem háziasszony az új otthonában, ahol fogadott. Az „állandó vendége” (állandósa) annyira megszerette, hogy magához vette a lányával együtt. Így lett fedél a feje felett, és kapott dolgozó apát a lánya. Barbi az évek során nem gyűjtött nagy vagyont, hiszen megrekedt az 5-ös út melletti nehéz körülményeknél: a lányoknak tisztálkodásra alkalmas hely híján csak egy-egy törlőkendő vagy egy kevés kancsós állott víz állt rendelkezésére. Télen csontig fagytak, nyáron hőgutától szenvedtek. Nem válogathattak, bárki megállt, teljesíteniük kellett, alig néhány ezer forintért. Elmondta, hogy sokan közülük mindenféle védekezés nélkül is megtesznek mindent, ha a szükség arra kényszeríti őket.

Csak hallomásból tudja, hogy léteznek konzumlányok, illetve létezik úgynevezett eszkort szolgáltatás, mely nem feltétlenül jelent testi együttlétet, hanem a kuncsaftok egy esti szórakozásért, beszélgetésért fizetnek. Ők többszörösét keresik az utcalányoknak, de sokkal műveltebbek is, több nyelvet beszélnek, és folyamatosan képezik magukat. Barbi elmondta, hogy az ő közösségük is szigorú hierarchikus rendben épül fel, fölé-alárendeltségi viszonyban dolgoznak. Ő a ranglétra alsó fokán helyezkedik el, elmondása szerint a helyzete csupán annyival jobb, hogy nem a „főnökének” (a stricijének), hanem magának keres(ett).

Barbi arcáról nem sok érzelmet tudtam leolvasni a beszélgetés során. Egyedül az árulkodott idegességéről, és hogy feszeng a téma miatt, hogy egyik cigarettátról a másikra gyújtott. Mielőtt elbúcsúztam tőle, még megkérdeztem, miért mesél nekem minderről.

– Hogy tanuljanak belüle mások. Meg hogy megértsék, hogy mért csinátam. Hogy milyen nehéz ez. És hogy nem csináltam volna, ha nem muszaj.

Utcalányok a mai joggyakorlat szerint

Ma Magyarországon a prostituáltak száma a legóvatosabb becslések szerint ötezer és tízezer közé tehető. A főutak mellett sétálók alkalmanként háromezer és tizenötezer forint között keresnek, de az eszkortosok, illetve a konzumnők ára akár ezer euró is lehet egyetlen éjszakára.

Magyarországon a prostitúció (korábbi jogi megfogalmazás szerint: üzletszerű kéjelgés) 1993 óta nem számít bűncselekménynek. Akit emiatt vonnak felelősségre, csupán bírsággal illethetik, mint szabálysértőt. E jogszabály szerint a prostituáltat bűncselekmény áldozatának kell tekinteni, s mint ilyent, nem büntetni, hanem védelmezni, segíteni kell. Helyettük azokat büntetik meg, akik mások prostitúciójából hasznot húznak (kitartottak, stricik). Az 1999 szeptemberében életbe lépett szabálysértési törvény bevezette a „tiltott kéjelgés” fogalmát, melynek alapján a prostitúció bizonyos feltételek teljesítésével (a szolgáltatást csak 18 éven felüli személy veheti igénybe, orvosi igazolás, vállalkozói engedély) legális tevékenységgé vált, és a szolgáltatással kapcsolatos korlátozások vagy tilalmak megszegését bünteti. Ez a mai napig hatalmas vitákat indukál, és bár a törvények lehetőséget adnak bizonyos körülmények között a szexuális szolgáltatás gyakorlására, a valóságban a helyi önkormányzatok sehol nem teszik lehetővé.

Oláh Adrienn szociális munkás elmondta, hogy a Barbihoz hasonló mélyszegénységben élők, általában nem tagjai a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének sem – mely némileg védelmet jelenthetne számára –,teljes kiszolgáltatottságban kénytelenek élni, és még a családjuk is elutasítja őket. A cigányok körében ez a foglalkozás nem kifejezetten jellemző, inkább a mélyszegénységben élők között fordul elő, oka egyértelműen anyagi, a prostitúció megélhetési jellegű. Véleménye szerint ennek a csoportnak a társadalomba való visszavezetése szinte lehetetlen feladat, a hangsúlyt ezért inkább a prevencióra és a családok komplex segítő programjaira lehetne építeni.

„A roma családoknál a fiatal lány tisztessége hatalmas kincs, és annak megtartása hihetetlen felelősség” – mondja Oláh Adrienn, majd tovább magyarázza. – Az oláh cigány közösségekben ma is jellemző, hogy a férj csak a házasságkötés után kapja meg feleségét a szülőktől. Akik nem őrzik meg a szüzességüket, a zárt közösségben nem kapnak megbecsülést.  Sőt ha egy cigány nő életében több férfi is szerepel (a férjén kívül), már akkor ’rossz életű nőnek’ ítélik őt.”

Barbinak kettős elutasítással kell együtt élnie. A családja és a társadalom egyformán megbélyegzi, mindezek ellenére új elhatározásra jutott. Szeretné befejezni az évekkel ezelőtt megkezdett kereskedelmi szakiskolát. Munkát keres, és igyekszik új életet kezdeni. A múltjáról senkinek nem beszél, tudja, hogy eltörölni nem tudja, és hisz az újrakezdésben.

Keretes, vagy érdekesség:

Ősrégi mesterség

Ez a szolgáltatás nem az elmúlt évtizedek hozadéka. Már Hammurapi törvényei leírták, hogy egyszer minden fiatal nőnek kötelessége a templom falain belül odaadni magát egy idegennek, és a szolgálataiért kapott pénzt a templom javára átengedni. A „prostituere” latin szó is erre utal, melynek jelentése: ’kiteszi, kihelyezi’ = odaadja, áruba bocsátja magát. Ez az úgynevezett templomi prostitúció, mely később tovaterjedt Kis-Ázsiába és Afrikába is. Európában megtűrték a prostituáltakat, de tevékenységüket területileg meghatározták: bordélyházakat és fürdőket jelöltek ki. A nők akkoriban két szerepben próbálhatták ki magukat: a nő, aki háziasszonyként gyermekeket szül, tisztességes anya, soha nem tanul és nem politizál, vagy lehet a rossz nő, aki áruba bocsátja a testét. Ők burkoltan ugyan, de politizáltak a férfiakra gyakorolt befolyásuk révén. Ilyenek voltak például a kurtizánok.

2007 óta lehetséges Magyarországon egyéni vállalkozói engedély kiváltásával legálisan is űzni ezt a foglalkozást, számlát adni a szolgáltatásról, és adózni utána. Ettől függetlenül a magyar prostituáltak többsége nem próbálja legális körülmények között végezni a munkáját.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink