Jegyzetfüzet

Showder helyett valóság kellene

2010. december 11. | Nótár Ilona

Nótár Ilona

Nótár Ilona

Anyaszült meztelen, összezsúfolva retteg a színpadon több, mint húsz ember. A halálra várnak. Vajon felkészült-e a magyar társadalom arra, hogy hallja az eddig tudatosan elhallgatott, vagy ki nem beszélt igazságokat?

A mai fiatal generáció aligha tudja megemészteni „egy az egyben” a kevésbé ismert történelmi valóságot. Ezért lehet, hogy a mozivásznon és a tévé képernyőin szinte csak könnyed, szórakoztató műsorokat találunk, és csupán elvétve, a késő esti órákban nézhetünk egy-egy adást, mely őszintén beszél komoly, elgondolkodtató dolgokról, például a romák holokausztjáról, évszázados kiközösítésükről vagy a ma is tapasztalható rasszista diszkriminációról.

Danny Boyle, a méltán elismert rendező merész döntést hozott, amikor az indiai gettóéletet (Gettómilliomos) feldolgozta, bemutatva nyomasztó, de annál valóságosabb helyzetüket. Boyle okosan és pontosan kicentizve, egy mai átlagos néző befogadóképességéhez mérve tálalta a valóságot. A mozivásznon mindvégig láttatta a nézőkkel a fájdalmas tényeket, ugyanakkor figyelt arra, hogy a nézőnek kiutat hagyjon a menekülésre, a megnyugvásra, ezzel téve elviselhetővé a történetet. A film hatalmas sikert hozott számára, a történet bejárta a világot, és ezzel igazolást nyert a rendező koncepciója. Boyle alkotása alkalmas arra, hogy a szokatlan nézőpontjával kimozdítsa a kívülállókat a készre sütött médiaválaszok mögül, és gondolkodásra késztesse őket.

El kell ismerni, hogy a médiamunkások kezében olyan hatalom van, amellyel óriási befolyásuk az olvasóra, nézőre vagy hallgatóra; irányt mutathatnak, értékrendet közvetíthetnek. Képesek békéltetésre, és alkalmasak lehetnek gyűlöletkeltésre. A felgyorsult, információ alapú világban az emberek főként a médiából kapott információk alapján alkotnak véleményt. A cigányokkal kapcsolatos negatív kép kialakulásának egyik legfőbb oka a kevés vagy nem megfelelő tájékoztatás.
Túl sok még a sztereotip képet erősítő műsor. És fájdalmasan ritka, amikor úgy érezhetem, hogy érvényesül az alapvető elvárás: az alkotmányos elvek, emberi jogok ne sérüljenek. Jogos kívánalom, hogy a kisebbséggel szemben ne legyenek elutasítóak, uszítóak, ne lehessen megalázó vagy csupán félrevezető az anyag a nagyobb szenzáció elérése érdekében.

A műsorszolgáltatóknak hinniük kellene abban, hogy a nézőket nemcsak a valóságshow, hanem a nagybetűs valóság is érdekelheti. Hagyni kell, hogy végre felnőjön a társadalom a történelem nem ismert aspektusainak a befogadására, engedni kell, hogy szembenézzen az előítélettel, az elődök bűneivel. Fel kell kelteni az érdeklődést a hétköznapi emberek sorsa iránt, mert az lehet sokkal izgalmasabb is, mint a bulvárvilág valóságtól távoli, szenzációhajhász féligazságai, sokszor teljes valótlanságai.

*

Vajon készen áll-e a magyar társadalom, arra, hogy meghallja az eddig tudatosan elhallgatott, vagy félelemből ki nem beszélt igazságokat? A napi három és fél óra bambulás helyett képes lesz-e meglátni a manipulált hírek mögötti valóságot, levonni belőle a konzekvenciákat? Tudja-e legalább újra megfontolás tárgyává tenni a sztereotípiát közvetítő véleményeket?

Mivel a közszolgálati csatornák bevételei elsősorban nem a reklámokból származnak (hanem az előfizetési díjból és adókból) ezért műsoraival elsősorban nem fogyasztókat kellene kitermelnie, hanem az állampolgárokhoz szólnia. Ezeken a csatornákon időnként megjelennek a szórakoztató műsorok mellett komolyabb beszélgetős műsorok, aktuálpolitikai, irodalmi, művészi, társadalmi kérdésekkel foglalkozó adások, akár fő műsoridőben is, de jellemzően inkább a késő esti órákban (pl. ilyen volt a nyár óta megszűnt Kultúrház). A közszolgálatiak (M1, M2, Duna Televízió) kitűzött célja, hogy értékeket továbbítsanak, előítéleteket romboljanak, és objektíven tájékoztassanak. A médiavezetők és az újságírók (kommunikációs szakemberek) felelőssége, hogy milyen tartalommal töltik meg a műsorokat, hiszen ezzel ők gerjesztenek igényt bizonyos tartalmak felé, vagy éppen hallgatják el azokat.

A nézettségi mutatókat tekintve a közszolgálati adókat messze megelőzi a két nagy kereskedelmi csatorna. Úgy tűnik a realitáshoz közelítő dokumentumfilmek világa nem túl vonzó a mai magyar társadalomban.

grafikon

Földi frekvenciás műsorszolgáltatások havi közönségaránya

Forrás: AGB Nielsen Médiakutató Kft. / ORTT Monitoring

A kereskedelmi csatornák műsorszerkesztési elvei szerint az a műsor a győztes, amelyik több nézőt és ezzel együtt több reklámbevételt hoz. Az elmúlt időszakban vetített adások alapján a siker titka a jó nagy „csinnadratta”, különböző reklám- és marketingfogások, megfelelő hírességek, sztárok, szenzációs hírek a műsorról, politikamentesség (vagyis a kényes kérdések gondos kerülése), közérthetőség (semmi értelmiségi tudományos megközelítés), egy csipetnyi személyeskedés, intimitás, titkok, árulások – és persze a kész műsor elhelyezése a megfelelő idősávban. Aki gyakran barangol a csatornák közt, láthatja, hogy fő műsoridőben szinte csak ilyen programokra van igény.

csakeagyszegEzeknek a szempontoknak valóban nem felel meg a Csak egy szög című színdarab, melyet nemrég felvételről volt szerencsém megnézni. A Kovács János rendezésében színpadra vitt művet kiváló kaposvári színészek játsszák el „két bitangul zajos részben”. Nincs könnyű dolguk, hiszen a cigányok vérzivataros történelmének drámai pillanatait jelenítik meg, a vándorlásuk kezdetétől egészen a mai uniós játszmákig. A ma embere számára talán túlságosan komoly, szemtelenül őszinte, néha kifejezetten bántó, fájdalmas az igazsága, nyers, durva, életközeli a nyelve. Néznivaló, de egyáltalán nem popcorn és kóla mellé.

Mégis azt állítom, hogy hihetetlenül fontos lenne, hogy az emberek széles körben tudjanak, halljanak a benne megfogalmazott igazságokról. Kolompár Károly (Kovács Zsolt), a darab főhőse privát beszélgetéseket folytat Istennel, kávéra hívja, és közben megosztja a nézőkkel a saját cigány sorsát. Abszurd mesét mond a cigány lagziról, ezzel párhuzamosan a kitaszítottságukról, megjelenítenek a színpadon egy tárgyalást a felvilágosodás korából, amikor cigányok ezreit ítélték el bűntelenül és nyúzták meg őket, élve. Szó szerint meztelenül beszél idős és fiatal a cigány népirtás iszonyatáról. Az ember szinte ordítva nevet kínjában, hogy „jaj, de jó, ez nem történt meg soha”, hiszen annyira ellentmond a józan észnek, hogy embereket, gyerekeket higgadtan kínozzanak halálra, orvosi kísérletek alanyaivá minősítve le őket, a „szent” tudomány oltárán. De mielőtt a néző összeomolna, Kolompár már halad is tovább a meséléssel, hogy megjelenítse a cigányság múltjának egy újabb korszakát. De ezekben a korszakokban nincs semmi közös. A cigányoknak nem lesz közös országa, hazája, kultúrája, nyelve. Csupán egy momentum kíséri végig a történeteket: a kitaszítottság érzése. Ez kovácsolta egybe a cigányságot.

Kimondhatatlanul nehéz bármelyik cigánygyermeknek– ilyen történelmi múlttal és ehhez kapcsolódó mai médiaképpel – elhinni, hogy számára ugyanazok az esélyek jutnak, mint nem roma társainak. Még akkor is nehéz, ha nem tudatosan éli meg a saját helyzetét, de mindenképpen érezni fogja hatásait. Ezért is kellene, hogy beszéljünk a színdarabban kibeszélt – egyébként meg agyonhallgatott – igazságokról.

Egyelőre el sem tudom képzelni, hogy bármelyik csatorna programjába illesztené a színdarabot. De talán néhány, a témát ébren tartó műsort követően vállalhatnák, bemutathatnák a közszolgálatiak, késő esti idősávban akár a kereskedelmi csatornák is.

*

A változtatáshoz mindig bátorság kell. Számos példa bizonyította, hogy érdemes kockáztatni, az új műsorokat új tartalommal megtölteni. Ha a műsortematikában nem is azért történik változás, mert valamelyik csatorna az őszinte és nyílt kommunikáció mellett kötelezi el magát, legalább abban kellene bíznia, hogy a valóság bemutatása is felkeltheti a közönség érdeklődését.
Nem várt sikereket hozhatna a tévécsatornának, és kiszámíthatatlan – talán pozitív –változásokat indíthatna el a társadalomban.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink