Egészségünkre

Bevezetés a magyar borok világába

2010. december 14. | admin

szoloA XVII-XVIII. században rendkívül jó borokat csináltak Magyarországon, amelyeket nemzetközileg is elismertek. A múlt század derekán beköszöntő államosítás végleg eltörölni látszott a magyar bor szép jövőjét. Az állam azt diktálta, hogy csak a mennyiség a fontos – ezzel azonban megölték a minőséget. Híg, savas, sokszor élvezhetetlen borok készültek. Úgy látszott, nincs kiút ebből a helyzetből, és már soha nem lehetünk figyelembe vehető bortermelők. A rendszerváltás után azonban a borászok kezdtek lassan magukhoz térni, és felfogni, hogy ha csak lépésről lépésre is, de újra komoly minőséget állíthatnak elő.
A nemzetközi ismertség és dicséret az elmúlt húsz évben ismét megjelent, amikor Hugh Johnson, a világ talán legelismertebb szakértője a magyar italok kóstolása után úgy nyilatkozott, hogy három igazán komoly bornemzet van a világon: a francia, a magyar és a német.
A következő generáció borászai összefogva ma már arra koncentrálnak, hogy a lehető legjobb minőséget állítsák elő, és ezt megmutassák az egész világnak. Kitűnő eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken, és reflektorfénybe került a magyar minőség. Mégiscsak bornemzet leszünk?

Nagy valószínűséggel igen, ismerve az utóbbi 8-10 év történéseit, csak az a kérdés, hogy mikor. Évről évre egyre több nemzetközi elismerés övezi a magyar bort. De az olyan országokban, ahol szép borok születnek, nagyon fontos a borkultúra, vagyis az, hogy a laikus is ismerje hazája borvidékeit, sajátos fajtáit, legjobb italait. Az olaszok és a franciák például szeretnek beszélni a saját borvidékeikről, boraikról. Igaz, a területek kisebbek nálunk, de – bocsássa meg az olvasó ezt a hasonlatot – a világ legnagyobb borvidékeit bíró országokhoz képest olyanok vagyunk, mint egy hatalmas kincstár mélyén elhelyezett kis ékszerdoboz. Ha megtaláljuk a nyitját, megleljük benne a legértékesebb, de csiszolatlan gyémántot.  Isten adta – vagyis a termőföldben meglévő – lehetőségeink vannak, ráadásul sok az eltökélt, tehetséges borász, aki a legjobbat hozza ki belőle. Mi kell még? Csak idő.

Meglepő eredmény

Idény nyáron kis közvélemény-kutatást végeztem Budapest belvárosában. Harminc magyart, és ugyanennyi külföldit kérdeztem a magyar borokról, borvidékekről, fajtákról, és borászatokról. A 30 külföldiből 21 látogatóban volt, ők vegyesen a tokaji aszút, az egri bikavért és a villányi vörösborokat ismerték, ezeket kóstolták is. Egy olasz nő azt mondta, hogy évente 3-4 alkalommal jön Magyarországra üzleti ügyben, és igyekszik mindig más-más borvidék kínálatát megkóstolni. Eddig a kedvencei a szekszárdi vörösek, mert bennük fedezi fel a bordeaux-i robusztusságot és az itáliai fűszeres eleganciát.

Nyolcan hosszabb időt töltöttek Magyarországon: kettő közülük amerikai, egy görög, egy orosz, egy olasz és három német. Kivétel nélkül sokat tudtak rólunk. Két német azt mondta, hogy vannak olyan fajták, amelyeket ha megkülönböztetett gondossággal készítenek el a szakemberek, akkor azokból Magyarországon születnek a legszebb borok.

A megkérdezett magyarok közül négyen sokat tudtak a borvidékekről, ismerték a legjellegzetesebb fajtáinkat, legnevesebb borászainkat. Közülük hárman azt mondták, amit az olasz nő is: a sűrű szekszárdi vörösök olyan kiválóak, hogy csak idő kérdése, mikor lesznek ismertek az egész világon. Egy valaki ragaszkodott ahhoz, hogy mindig is a tokaji aszúról leszünk híresek. A maradék három megkérdezett csak főbb vonalakban ismerte a magyar borokat, említették a tokaji aszút és az egri bikavért, más jó hazai borról nem hallottak.

De ez még mindig csak hét ember. A maradék 23-tól az édes pirosat szokta inni. Amikor rákérdeztem, melyik fajtát, újra csak az volt a felelet, hogy az édes pirosat. Aztán szép számmal volt a „vbk”, vagyis a vörösboros kóla rendíthetetlen híve, páran a fehér fröccsöt említették, de nekik sem volt fontos, hogy milyen fajtából.

Igaz, csak kis felmérés volt ez, nagyon kevés ember megkérdezésével, de sajnos a komolyabb közvélemény-kutatások is ugyanezt az eredményt mutatták. Vagyis itthon még elég gyatra a borkultúra.

Sorozatomnak az a célja, hogy élettörténetek, sztorik, interjúk formájában mutassa be az érdeklődőknek a magyar borkultúrát, a gyors fejlődést – és a fantasztikus eredményeket.

Kuti Vilmos

További cikkek a rovatból
Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai
A romák étkezési szokásairól legtöbben úgy foglalják össze: sok hús, sok zsír. Ez részben igaz is, mivel a cigány gasztronómia sokban hasonlít a magyar paraszti konyha stílusához. A hasonlóságok és a különbségek közt kalandozzunk egy keveset!
Harc a genetikus örökség ellen Harc a genetikus örökség ellen
Távol áll tőlem a személyes dolgaim kiteregetése blognak álcázott formában, most mégis kivételt teszek. A közelmúltban olvastam Bogdán Péter kollégám írását az életmódváltásról, ahol kifejtette, hogy milyen kemény és kiszámíthatatlan volt küzdelme a saját rossz adottságai ellen, mennyire nehéz volt megszabadulni a súlyfeleslegétől, és az időszakos kemény diéták után beállni egy másfajta életmódra, rendszerre.
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Négy fal között Négy fal között
Foci és az ökölvívás - ez az a két sportág, amelyben a roma fiatalok kiemelkedő eredményt szoktak elérni. Filmünkben azonban egy másik sportágról lesz szó. Talán ma még furcsán hangzik, hogy egy pesti civil szervezet cigány diákokat karol fel, és tanít fallabdázni. Heti három alkalommal tartanak edzést, és fizetnek minden további költséget, beleértve a felszerelést is. A gyerekek többsége a nyolcadik kerületben él, és céljuk, hogy edzőjükhöz hasonlóan bajnokok legyenek.
Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk
Miért is különösen fontos számunkra a Cabernet franc? Ez a bordói fajta az őshonos területen kívül nálunk mutatja a legszebb változatát. Olyannyira, hogy talán csak nálunk préseltek önálló prémium fajtabort ebből a fajtából. A magyar borokkal foglalkozó nemzetközi szakértők is észrevették az itteni Cabernet-ben rejlő óriási lehetőségeket, ami – Michael Broadbent szavai szerint – második otthonára lelt nálunk. Elizabeth Gabay – a magyar borokkal sűrűn foglalkozó Master of Wine – és még sok más nemzetközileg elismert szakértő hasonlóképpen vélekedik a fajtáról.
Az élő múzeum – Szomolyai pinceház Az élő múzeum – Szomolyai pinceház
Szomolya község a Bükkalja lankái között, a Kánya patak völgyében fekszik, bár csak Egertől 20 kilométerre, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A közeli dombok kőzete a mészkőre rakódott vulkáni hamuból és porból keletkezett, mely az évezredek során riolittufává alakult át. A jól megmunkálható építőanyag tette lehetővé a 18. században a helyi parasztoknak, hogy borospincéket faragjanak a hegyoldalba – de a szomolyai szőlőtermesztésről és borkészítésről még esik elég szó. Később a pincék mellé lakásokat is vájtak a hegyoldalba, majd ólakat, istállókat is, ahol az állatokat tartották. A barlanglakásnak rendkívül sok az előnye. Először is télen-nyáron egyforma a hőmérséklete. Ezt látogatásunk alkalmával tapasztaltuk is, nagyon kellemes hűvös van odabent, a mostani elviselhetetlen kánikulában is. Azonkívül jól beolvadnak a környezetbe, ezért háborúk idején az ide menekült falubeliek biztonságban érezhették magukat.
Pirlóék jobban koncentráltak Pirlóék jobban koncentráltak
Kenyeres Imre, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője szerint az olaszok megérdemelten jutottak tovább, többet tettek a sikerért és a végén a szerencse is melléjük állt. Az Olaszország-Anglia negyeddöntőben gól nélküli kilencven perc után a hosszabbításban sem sikerült eldönteni a mérkőzést. A tizenegyesek következtek, amelyben az olaszok bizonyultak jobbnak és 4-3-ra nyertek. A cigány családból származó Andrea Pirlo, a legendás Csehszlovák válogatott Panenka büntetőjét utánozta le.
Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet
Kertész Zoltánnal beszélgetve azt érzi az ember, hogy határtalan a lendülete, és képtelen megalkudni, ha komoly minőségű bor előállítása a tét. Ráadásul határozott elképzelései vannak a borvidék lehetőségeit és jövőjét illetően. Borait kóstolva pedig megbizonyosodhatunk arról, hogy a motiváltságot és szorgalmat komoly tehetség egészíti ki. Karakteres borok, csillogóak, tartalmasak, jól ihatók – igazi etyekik. Erről nemrégiben meggyőződhettünk az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolóján, a Váci utcai Paul’s bisztróban, ahol átfogó képet kaptunk a Kertész Családi Pincészet borairól, az alkotójuk bemutatásában.
Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010 Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010
Egy közelmúltban megrendezett merlot vakkóstolón, különleges karakterével minden szempontból kiemelkedett egy tétel. A levetkőztetése után sokunk számára meghökkentőek, voltak a borral kapcsolatos információk. A szőlő szempontjából borzalmasnak számító 2010 évben született, mégis komplex, egyedi karakterű, tartalmas és minden pillanatában vibráló, izgalmas bort alkotott a 2Ha Szőlőbirtok és pincészet tulajdonos-borásza, Török Csaba.
Spanyol kapcsolat – Vino Castillo Spanyol kapcsolat – Vino Castillo
Mostanában rengeteget hallani arról, hogy a hazai borok rendkívül jók, egyediek, fejlődésük rohamos a világ reflektorfényében. Azonban fontos, hogy a magyar borokat összehasonlítsuk más, legfőképpen Európa bornemzeteinek boraival, felfogásával. Ők hogyan vitték annyira amennyire, mit tanulhatunk és profitálhatunk az európai bor nagyhatalmak sikeréből, és hogyan tudjuk bővíteni a szakmai ismereteinket a határainkon túl?
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink