Jegyzetfüzet

Kis karácsony, nagy karácsony…

2010. december 22. | Nótár Ilona
Nótár Ilona

Nótár Ilona

Nálunk nem a Jézuska hozza az ajándékokat.

A lányaim természetesen hisznek a Fogtündérben, és csodálják a Mikulás zseniális képességét, mellyel egyetlen éjszaka alatt körbejárja a világot, de karácsony éjszakán nem számítanak a csodás csecsemőre.

Már legalább egy hónapja készülődnek a kicsik, lankadatlan jó kedvvel, megannyi áldozatot hozva, fáradságot nem kímélve rajzolnak, ragasztanak, csomagolnak. Az általuk írt programfüzetben, tíz pontban rögzítették a karácsonyi műsorukat, amiben lesz hangszeres bemutató, tánc, általuk írt vers, és lesz színdarab is. Mintha csak magamat meg a testvéreimet látnám kiskorunkban… Ebben az évben a saját kezük által készített ajándékok mellett már a boltban vásárolt ajándékra is gondjuk van. Persze kedvesen utalnak az én feladatomra is: anya, neked van már ajándékod? És a kis szemfülesek gondosan figyelnek arra is, hogy naponta hallassák a titkos jelszavakat: olyan jó lenne egy rajztábla, meg egy szép póni volna jó… Én meg okosan hallgatok, és fejben jegyzetelek. Nem nehéz számukra örömet szerezni, a legolcsóbb ajándéknak is szívből örülnek majd.

Ebben az évben csodás díszeket is készítettek. Pici kezecskéjükkel sóstésztát gyúrtak, a munka legélvezetesebb részeként különböző mintákat szaggattak, amikor azok szépen megsültek és kihűltek, vízfestékkel megfestették a kis csillagokat, harangokat és lovacskákat. Egy egész dobozra való lett belőle.

Annyira szeretem a karácsony illatait. A bejgli, a mézes süti, az omlós sült húsok szaga. Alig várom, hogy mindhárman készen álljunk a konyhában, köténnyel felszerelkezve, és egész délelőtt süssünk-főzzünk. Aztán hallgassuk, ahogy apa zsörtölődik a fenyőfa törzsének vastagsága miatt, meg hogy szidja a tartóját. Alighanem kicsit csálé lesz a fa, de mi a legszebbnek látjuk majd. Egyfolytában dicsérjük díszítés közben. Különösen figyelünk majd az általunk készített apró formákra, amelyek a fa különleges ékességei lesznek.

Aztán meg hulla fáradtan leülök a kanapéra, és jöhet a műsor. A lánykák biztosan nagyon fognak izgulni, jelmezbe bújnak és megindul a show. De jó lesz!

Én ezt várom, amikor az ünnepre gondolok. De sokan nem is sejtik, mit jelent igazából ez a nap.

Hazánkban csupán a XIX. század óta van hagyománya a karácsonynak, a fenyőállításnak. Az ünnep elnevezése a szláv ’korcun’ szóból származik, melynek jelentése a napfordulóra utal. Vagyis hogy innentől hosszabbak lesznek a nappalok. A fenyőfa abszolút pogány eredetű: kelta hagyomány szerint a december hónapot a fenyővel jelölték, ami később elterjedt szimbólummá vált, de számos helyen az élet fájaként, a megújulás jelképeként jegyzik.

A keresztény emberek új tartalommal töltötték meg ezt az ünnepet: Jézus születésének napját tették erre napra. Így lett a gyönyörűen feldíszített pogány eredetű fenyőfa, a keresztények számára oly fontos Megváltó világra jövetelének ünnepi szimbóluma.

Pedig a pontos dátumot senki sem tudja. Április 19-től kezdve szinte nincs az évnek olyan hónapja, amelynek valamelyik napjára ne datálták volna Jézus születését, így a december 25-e is szóba került, amit végül a keresztény egyház tényként fogadott el.

A lényeg, hogy Jézus megszületett és a keresztények hite szerint ez jelentette az emberek számára a bűnbocsánat kegyelmét, hiszen eljött valaki bűntelenül, hogy elhordozza a világ bűneit. Hatalmas terhet vállalt magára, amit aligha bírt volna elviselni egy átlagember. De ő nem volt hétköznapi. Felmerül bennem a kérdés, hogy akkor meg miért ünnepeljük úgy, mint egy jászolban fekvő, tehetetlen, édes kis gyermeket (egészen húsvétig, amikor majd feltámad dicsőségben)? Most hiszünk benne, mint Megváltóban, Megmentőben, vagy egy csecsemőt látunk benne, akinek a fő feladata az, hogy ajándékokat hozzon a jó gyerekeknek? Eddig ez a Mikulás dolga volt. A Biblia arról ír, hogy Jézus lelki üdvösséget és békét szerez mindazoknak, akik ebben hisznek és vágynak rá. Lassanként átalakítjuk a világtörténelem legnagyobb eseményét a gyermekeink fejében egy tündérmesévé.

Akkor mi is ez a piros betűs ünnep? Elanyagiasodott, mesterségesen kialakított vevőhajhász nap csupán?

Ez az ünnep az, amivé mi tesszük, Olyan lesz, amivel mi megtöltjük azt. Én szeretem. Alig várom. Nem misztifikálom túl, vagyis nem adok neki földöntúli jelentőséget. Számomra olyan nap, amelyet azokkal tölthetek, akiket szeretek. Alkalom, hogy örömet szerezzek sokaknak. Annyira hajszolt az életünk. Sokat dolgozunk, és rengeteg kihívásnak kell megfelelnünk nap mint nap. Kell egy hosszú pillanat, amikor leülhetünk, megpihenhetünk és hálát adhatunk azért, hogy élünk és együtt lehetünk azokkal, akiket szeretünk.

Nekem ez a karácsony.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink