Válogatás a Roma Sajtóközpont anyagaiból

„Libikóka”: új kormányzati telepprogram

2011. január 29. | Roma Sajtóközpont

Felszámolás helyett leginkább csinosítgatás, és rászorulók helyett az arra „érdemesek” – két markáns változás a cigánytelepekkel kapcsolatos kormányzati politikában. A cigánytelepek jó részén, ahol a felmérések szerint többszázezren élnek, nemcsak gáz vagy fürdőszoba, de csatornahálózat, gyakran víz és villany sincs. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint „vannak romák, akik szívesebben laknak maguk közt”. Az előző kormány telep- programjainak alapvetése szerint a telepek helyreállítása tartósítja a szegregációt. A telepfelszámolások fél évszázados története kudarcok sorozata.

„Reggel kerékpárral viszik a szülők a kisgyerekeket az óvodába, amikor hó lepi el az utat, több gyerek nem tud iskolába menni”— közölte Kolompár Sándor, a kiskundorozsmai Árpa utcai telepről. A férfi azt mondta, hogy két közkút van a telepen, az egyik rossz, van, amikor sárga víz folyik belőle, ilyenkor felforralják a vizet. Orvosi ügyelet nincs Kiskundorozsmán, csak Szegeden, a telepieknek sokszor nincs pénze buszjegyre, ezért gyalog baktatnak Szegedre. Sáros, havas időben nem jut be a mentőkocsi a telepre, ezért a betegeknek kell kibotorkálni a járműhöz. A telepen lakik egy mozgáskorlátozott beteg, akit kézben cipelnek a lakók a mentőkocsihoz. A teleptől párszáz méterre szeméttelep bűzölög, szemközt hullaház van.

Mindez korántsem csak a kiskundorozsmai telep sajátja:  „a  közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, az épületek leromlottak, túlzsúfoltak, a lakók java része több, mint egy évtizede tartós munkanélküli, a gyerekek közül sokan speciális tantervű „kisegítős” iskolában landolnak „ — sorolja a telepeken uralkodó áldatlan állapotokat az előző kormány telep-felszámolási programjának egyik  névtelenséget kérő szakértője. Hozzátette, hogy aki ma cigánytelepen él, többnyire nem fér hozzá az olyan szolgáltatásokhoz, mint az orvos, az idősgondozás, a szociális ellátás vagy a napközbeni ellátás és átlagosan 10-15 évvel kevesebbet él, mint a nem romák. A cigánytelepeken bebetonozódnak a társadalmi egyenlőtlenségek.

A nyomornegyedek újratermelődnek

Az elmúlt évek szociológiai felmérései körülbelül 500-550 telepről és 100-120 ezer telepen élő emberről számoltak be Magyarországon. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programiroda tavalyi vizsgálata nagyjából 300 ezer főre becsülte Magyarországon a szegregált lakókörülmények közt élők számát. A telepek lakói többnyire cigányok, de nem kizárólag azok. Az adatok szerint az ország nyolcszáznál is több településén és tíz fővárosi kerületben 1600-nál is több nyomortelep található, a szegregátumok 60%-a községben helyezkedik el. Számítások szerint száz magyarországi romából tizenhat olyan cigánytelepen él, ahol nemcsak gáz vagy fürdőszoba, de csatornahálózat, gyakran víz és villany sincs, a mentő a földutak miatt sokszor meg sem tudja közelíteni, és állandó a járványveszély. A katasztrofális infrastrukturális és közegészségügyileg fokozottan veszélyes körülményekre a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának 2001–es kutatása hívta fel a figyelmet. A községi települések szélén vagy külterületen megtalálható szegénytelepek létrejöttének évszázados története van. Központilag irányított felszámolásukra először a 60-as években készültek koncepciók, a gyakorlatban azonban minden felszámolási kísérlet újabb gettók létrejöttét eredményezte. A cigánytelepek a település szélén vagy annak külterületén, gyakran a szeméttelep közvetlen szomszédságában és belvízzel, árvízzel veszélyeztetett területen helyezkednek el. Jó példa erre az Ördög-patak melletti boldvai cigánytelep: ezt eleve ártéri, vizenyős területre építették a hatvanas években, és az elmúlt tíz évben már tízszer öntötte el a víz, mégis mindig ugyanott állították helyre a házakat. A cigánysor házainak zöme régi, „Cs”, azaz csökkent értékű, komfort nélküli, szoba-konyhás épület. Már egy, a Roma Sajtóközpont birtokában lévő 1980-ból származó titkosszolgálati jelentés is úgy említi Boldvát, mint a „Cs”-ház – akció kudarcának mintapéldáját.

Programok

A kormány új programot indított a szegregáltan, elsősorban cigánytelepeken élők lakhatási feltételeinek javítására. Tavasszal hirdetik meg a pályázat első fordulóját a tizenötezer főnél kevesebb lakost számláló települések számára, az idén és jövőre összesen 1,5 milliárd forintot fordítanak erre a feladatra és 2013-ig még további 4,7 milliárd forintot európai uniós forrásokból. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondása szerint a program alapelve, hogy azokat a cigánytelepi lakókat célozzák meg, akik a lakóhelyük vagy a lakókörülményeik miatt nem tudnak állandó munkához jutni. Azok a cigánytelepi családok élvezhetik majd a program áldásait, ahol a kiskorúak rendszeresen iskolába járnak, ahol a szülők a helyi közmunkaprogramban vagy a szabad munkaerőpiacon dolgoznak, és közösségi munkát végeznek a településen, kiváltképp akkor, ha a „telepcsinosítás” mellett dönt a helyi önkormányzat és a cigány kisebbségi önkormányzat. A korábbi és a mostani telep-program egyaránt a kistelepüléseket célozza meg, a városok eddig is pályázhattak európai uniós forrásokra.

A korábbi pályázóknak kötelező volt ún. Anti-szegregációs Tervet készíteni, ami felméri a szegregátumokat és elköteleződik a lakhatási szegregáció csökkentésében. Tavaly januárig 150 város készített ilyet, 104-ben volt valamilyen szegregátum – ezek negyven százaléka úgy döntött, hogy a közeljövőben felszámolja a cigánytelepet (a többiek, nagyjából minden második, az ott élők lakhatási feltételeinek javítását, „telepcsinosítást” irányozott elő). Balog Zoltán arról tájékoztatott, hogy a nagyvárosi „megatelepek” felszámolására az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) tavaly májusi módosítása nyomán nyílik majd lehetőség, illetve a Regionális Operatív Programokból. A kormány most tárgyal a részletekről Brüsszelben. Kérdés, hogy milyen eredménnyel.   A szóban forgó rendeletmódosítás ugyanis előírja a deszegregációt, és éppen a kistelepülések szegregátumainak felszámolását segíti, hiszen lehetővé teszi, hogy építés és lakásvásárlás is történjen olyan településeken is, ahol eddig ilyen célra nem lehetett EU-s forrást használni (a rendelet módosítása előtt csak a házak felújítását finanszírozták.)  A végrehajtási rendelet pedig egyértelműen kijelöli a tagországi lehetőségeket: „a marginalizált közösségeket segítő lakásberuházási intézkedések kiadásai csak akkor támogathatók, ha a következő feltételek teljesülnek: […] a lakásberuházás földrajzi elhelyezkedése biztosítja ezeknek a közösségeknek a többségi társadalomba történő térbeli integrációját, és nem járul hozzá a szegregációhoz, az elszigetelődéshez és a kirekesztéshez”.

Keretes:

2003-ra a kilencvenes évek közepének csökkenése után újra nőtt a cigányok lakóhelyi szegregációja. A Magyar Tudományos Akadémia 1993/94-es kutatása alapján a romák 13,7 százaléka lakott elkülönült telepeken, 1971-ben még több mint kétharmaduk élt ugyanitt. Ugyanakkor 1993-ban a romák csaknem egyharmada lakókörnyezetében kizárólag vagy zömmel roma családok laktak, további 30 százalékuk pedig olyan környéken lakott, ahol többé-kevésbé egyenlő arányban laknak romák és nem-romák. A 2003-ban megismételt vizsgálat szerint a klasszikus cigánytelepek valamelyest visszaszorultak, de a cigányok közvetlen környezetének  25 százalékában kizárólag, 31 százalékában túlnyomórészt cigány családok laknak (…) A községek és a városok belterületen a szegregáció új formái jöttek létre. A putrik és telepi házak helyett épített „CS”-házakhoz többnyire egymás szoros szomszédságában, a településnek erre a célra kijelölt részén adtak a telket, ezáltal újratermelték a korábbi elkülönítettséget.

Régi parasztházak megvásárlására azokban a községekben volt lehetőség, melyekben a megélhetési viszonyok romlottak, ezért a nem cigányok kezdtek elvándorolni. A cigányok házvásárlása és beköltözése azután fokozta a nem cigányok elvándorlását. A kutatást 1971-ben, 1993-ban majd 2003-ban is vezető Kemény István így ír beszámolójában: „1971-ben a cigányok kétharmada élt telepeken, igen erős elkülönítettségben. Az 1993-as felmérés idejére az elkülönítettség nagy mértékben visszaszorult. 2003-ban újra az 1971-es elkülönítettségi arányokkal találkozunk”.

Csak cigányokat ne!

Kérdés, hogy akarják–e a romák a telepi körülmények konzerválását. Balog Zoltán erre azt mondja, hogy „vannak olyan romák, akik szívesebben laknak maguk közt, de nem nyomortelepen, és vannak, akik el akarnak költözni”. Az RSK által megkérdezett szakértők egyöntetűen sztereotípiának nevezték, hogy a romák szeretnek együtt lakni,  hiszen a cigánytelepek külső kényszerből jöttek létre például azért, mert a helyhatóság nem engedte a romákat a település belső részeire költözni.

Csak cigánytelepre ne! — kérték a székesfehérvári Palotai úti romák miután a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy lebontja az épületet, és a lakókat másik önkormányzati bérlakásba költözteti. A Palotai úti épületből hat család nem romák közé költözött szociális bérlakásokba, három család a dózerolásra ítélt házban lakik még — tudtuk meg  Kincses Zsolttól, a szociális iroda vezetőjétől. Bár közgyűlési határozat még nincs róla, Kincses Zsolt szerint a romák lakta Móri úti szegregátum egyik épületének bontását is fontolgatják. Az iszapkatasztrófa sújtotta Devecserben sem akartak a romák a Dankó telepre visszaköltözni. Piczinger Mónika, a helyi cigány önkormányzat elnöke arról számolt be, hogy októberben két hír keringett a városban, az egyik szerint vissza a cigánytelepre, a másik szerint egy felépítendő lakóparkba költöztetnék őket. Amikor azonban elhangzott egy lakossági fórumon, hogy „tegye fel a kezét, aki cigányok mellé költözne a lakóparkban, senki sem jelentkezett” — idézte fel egy roma iszapkárosult szavait a cigány vezető. Piczinger Mónika most azt közölte, hogy megszűnt a cigánytelep Devecserben, a lakók helyben vagy a környékbeli falvakban vásároltak másik lakást, a helyi önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával azok is új életet kezdhettek, akiknek nem volt elég pénze erre. Közben több városban, köztük Hódmezővásárhelyen és Esztergomban program indult a telepek felszámolására, két éve elkezdték bontani az ország egyik leghírhedtebb szegénytelepét, a budapesti IX. kerületi Dzsumbujt, a józsefvárosi önkormányzat pedig a kerület leromlott státuszú területeire „költöztette” a magasabb státuszú lakosokat azzal, hogy lakópark épült a főként romák lakta Diószeghy Sámuel utca környékén

Lakatos Elza — Roma Sajtóközpont

Keretes2:

A rendszerváltás óta a telepek felszámolása érdekében konkrét kormányzati lépésre először 1995-ben került sor, amikor az akkori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 680 millió forintos keretösszeggel (ICSSZEM) meghívásos pályázatot hirdetett a „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell programja” címmel. Végül kilenc település kapott ötvenöt és kilencvenegy millió forint közötti összeget, ami az általuk igényeltnek nagyjából a fele volt. A nyertes települések nagyjából felében azonban nem költöztették új helyre a romákat, mert a pénzekből csak a lepusztult viskók renoválására futotta. Ezután még hét telepes-program indult az ország hátrányos helyzetű részein változó és egyre szűkülő keretösszegekkel, többnyire meghívásos pályázati formában. Az elmúlt öt évben több, mint hárommilliárd forintot fordítottak telepes programokra, egy híján negyven településen indult el a program, eddig körülbelül 350 család költözött vagy költözik új lakásba, a felújított és komfortosított lakások száma 644.

A 2010-ben leköszönt Bajnai kormány egyik utolsó intézkedéseként egy nagyszabású, komplex telepprogramot hirdetett meg 8 Mrd Ft értékben fele részben hazai, fele részben uniós finanszírozásból. A választások előtti kapkodásban azonban még a hazai támogatás forrása sem volt teljesen biztos, nem beszélve a sebtében összerakott program tartalmi elemeinek szakmai minőségéről.

A 2010-es árvíz kellős közepén hivatalba lépett új kormány egyik első intézkedéseként így könnyűszerrel söpörte félre az előző kormány által nyakába varrt felelősséget, és visszavonta a pályázati kiírást, melyre a választási küzdelemben amúgy is óvatos, és a cigányok integrációjáért nem túl lelkes önkormányzatok közül mindössze egy jelentkezett.

További cikkek a rovatból
„Borsod kincsei” – kétszáz hátrányos helyzetű diák táborozik a velencei tónál „Borsod kincsei” – kétszáz hátrányos helyzetű diák táborozik a velencei tónál
Július 14-én, szombaton a „Borsod Kincsei” rendezvényen közel harminc zenés-, táncos-, és egyéb színpadi produkció versenyez, hogy kiderüljön, kik a „kincsei” a tanodahálózatnak.
Tágra zárt ajtó – a jászladányi iskolaügy – videó
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. január 26. csütörtök Jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait – állapította meg tavaly nyári jogerős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság. A Roma Sajtóközpont megnézte, változott-e a helyzet a döntés óta. A hazai iskolai szegregációs folyamatok állatorvosi lovaként jellemzett iskolai elkülönítési tíz éve terítéken van. [...]
Rájuk vár a közmunka: szegény és cigány gyerekek oktatása
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. január 24. kedd A nyolcvanezer tagot számláló Pedagógusok Szakszervezete tavaly december végén az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény és a szakképzési törvény alkotmányellenességére hivatkozva, kérvényezve azok megsemmisítését. A Roma Sajtóközpont Szüdi Jánost, a Pedagógus Szakszervezet szakértőjét, volt közoktatási szakállamtitkárt kérdezte a kifogásaikról. – Az interjú a [...]
Nemzetiségek parlamenti képviselete – halottnak a csók
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2011. december 6. kedd Választania kell a nemzetiséginek, hogy a nemzetiségi listára, vagy az országos pártlistára voksol-e majd. Legalábbis ez áll az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény tervezetében. A javaslat elvben rendezné a nemzetiségek parlamenti képviseletét, ám csak néhány kisebbségi ülhet majd a házban. A jelenleg regnáló országos [...]
Lezárult a roma népszámlálási kampány
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – 2011. november 21. hétfő Az elmúlt húsz év legjelentősebb roma összefogása, amely erős közösségi aktivitást és szolidaritást generált a cigány közösségekben — hangzott el az  Ide tartozunk! – Népszámlálás 2011 elnevezésű, a népszámlálást népszerűsítő roma civil együttműködési hálózat kampányzáró rendezvényén. „Sokfélék vagyunk, vannak köztünk jobboldaliak, baloldaliak, hívők és nem hívők, az a [...]
Hazudna a Guardian? Jelek szerint nem
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. február 4. szombat Hazugsággal vádolja a The Guardian brit napilapot a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Azt állítják, Gyöngyöspatán nincs iskolai szegregáció. A brit lap nyilatkozatban áll ki a romák magyarországi helyzetével foglalkozó cikk hitelessége mellett. Úgy látszik, joggal. eredeti megjelenés: hvg.hu A Hír Tv, [...]
Emberi jogok világnapja – a jogvédők szerint romlott a helyzet Magyarországon
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Lakatos Elza – 2011. december 10. szombat Szombaton, december 10.-én van az Emberi Jogok Világnapja.  Romlott a helyzet Magyarországon az emberi jogok területén. A demokratikus jogállamiság mellett az alapvető emberi jogok is veszélyben vannak, azok legfeljebb a kiváltságos helyzetű társadalmi csoportok számára elérhetők Magyarországon – mondják a jogvédők. Szombaton ünneplik világszerte az [...]
Elmaradt Morvai Krisztina „rendhagyó történelemórája” a Gandhi Gimnáziumban
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – 2011. november 24. csütörtök Elmaradt Morvai Krisztina Jobbik alelnök, európai parlamenti képviselő előadása ma a Gandhi Gimnáziumban – tájékoztatták a Roma Sajtóközpontot az iskola diákjai. Civil szervezetek az igazgató lemondását követelik. Ahogy arról a Népszava online ma hírt adott, a Gandhi Gimnázium meghívására Morvai Krisztina politikus látogatott a roma nemzetiségi intézménybe. A [...]
A romák is megmutathatják, milyennek szeretnék láttatni magukat
2011. November 25. Péntek: — Két hónappal meghosszabbították a Chachipe Map Nemzetközi Fotópályázat leadási határidejét. A szervezők idén a roma kultúrát, a romák és nem romák együttélését előítéletek nélkül ábrázoló pályázatokat várják, a fődíj ezer euró. A korábbi pályázatok fotói a Chachipe naptáron Hillary Clinton stábjának irodáját is díszítik.
Elmaradt Morvai Krisztina „rendhagyó történelemórája” a Gandhi Gimnáziumban
2011. november 24. csütörtök - Elmaradt Morvai Krisztina Jobbik alelnök, európai parlamenti képviselő előadása ma a Gandhi Gimnáziumban – tájékoztatták a Roma Sajtóközpontot az iskola diákjai. Civil szervezetek az igazgató lemondását követelik.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink