Jegyzetfüzet

A lehetetlen küldetés

2011. január 30. | admin

Ha valaki ifjú korában nagyon tehetséges valamiben, és sokkal előrébb jár a korosztályánál, az emberekben felvetődik: vajon meddig fog ez tartani? Biztosan nem sokáig, mert majd elkallódik – mondják gyakran. A romák esetében pedig még gyakrabban, talán nem is alaptalanul. A küzdelem feladásának millió oka lehet, a gyengeségtől az ellehetetlenülő külső környezetig szinte bármi szóba jöhet. Sajnos igazán ritka kivétel, ha valakinek kis korában fedezik fel kiválóságát, s utána folyamatosan felfelé ível a pályája.

Horváth Béla zenész családban született 1982-ben. Hamar kezébe adták a vonót, először persze csak a hagyomány miatt, de ő gyorsan rákapott a muzsikálásra. Hároméves korára már szépen tartotta a hegedűt, a vonót, és akkor sem akarta letenni, ha ebédelni hívták.
Ennek meg is lett az eredménye, mert nem olyan tempóban fejlődött, mint az átlagos gyerekek. Egykettőre kiderült, hogy született tehetségről van szó. A szülők az ötéves Bélát benevezték a prágai nemzetközi hegedűversenyre, amit meg is nyert. Csodájára jártak játékának – nemcsak életkora miatt, hanem mert egészen egyedi volt, ahogy muzsikált. Sorra nyerte a hazai és nemzetközi prímásversenyeket, de egyre inkább látszott, hogy a klasszikus műfajnál fog kikötni. Tizennégy évesen eldőlt a kérdés: a Bartók Béla konzervatóriumban folytatta a tanulmányait. A klasszikus zenei műfajban is számos versenyen indult, ezeket sokszor meg is nyerte, vagy legalább eljutott a döntőig.

A konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta a tanulmányait, Szenthelyi Miklós volt a tanára, majd részt vehetett példaképe, Pinchas Zukerman több hetes mesterkurzusán. Amikor Zukerman megismerte Bélát, talán saját magát látta benne, mert felajánlotta, hogy tanuljon nála ösztöndíjjal a New York-i Manhattan School of Musicban (MSM).

Az ajánlatra nem lehetett nemet mondani, mégis nehezen szánta rá magát az utazásra. Tartott attól, hogy itt kell hagynia a családját, a hazáját, és persze tartott az idegen országtól, a kihívásokról és a szokatlan New York-i forgatagtól. Viszont ha belevág, a példaképétől tanulhat. Béla végül felfogta: ilyen lehetőség csak egyszer adatik.
„Megkaptam életem nagy lehetőségét, hogy Zukerman irányítása alatt váljak hegedűművésszé, mégis azt éreztem eleinte, hogy ez megvalósíthatatlan. De ahogy teltek a napok, egyre inkább erősödött bennem az a gondolat, hogy teljesíthetem a lehetetlen küldetést.”

Keményen dolgozott, mint az igazi profik, éjt nappallá téve gyakorolt. A siker hatalmas volt: többször adott telt házas koncertet a Carnegie Hallban. Több lemezt is készített az Amity Players vonóstrióval, közben a diplomáját is megszerezte. Ám a legnagyobb dobás csak ezután következett. Olyan lehetőséget kapott, amit az MSM frissen végzett hallgatói közül addig még senki: Zukerman felajánlotta, hogy amíg le nem doktorál, átadja neki néhány magántanítványát, majd ha megvan a doktorátusa, ott maradhat, és taníthat a Manhattan School of Musicban.

Béla jelenleg is New Yorkban él, a zeneművészeti egyetemen tanít, és rendszeresen ad telt házas koncerteket a világ szinte minden pontján.

Horváth Béla,Wienawsky:D-dur polonese

Kuti Vilmos

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink