„Mindnyájunkra ugyanaz a Nap süt”

„Közös kenyerünk” címmel rendezett Romanapot a Wesley János Főiskola (WJLF) március 19-én a Vörösmarty moziban. Az esemény apropója az Európai Unió magyar elnökségének ideje alatt született magyar javaslat volt egy európai romastratégia kidolgozására.

Az Európai Unióban becslések szerint 7–9 millió roma él és szenved a kirekesztettségtől, szegénységtől a többségi társadalom előítéletei miatt. Az Uniós tagországok egyenként nem képesek kezelni azokat a problémákat, amelyek a cigányság helyzetéből fakadnak, így magyar kezdeményezésre a féléves elnökség alatt egy olyan romastratégiát dolgoznak ki, amely alkalmas lehet a huszonhét országban élő romák helyzetének pozitív irányú megváltoztatására.

A szervezők a közös gondolkodásra, a megoldás közös keresésére szólítanak fel: „romáknak és nem romáknak együtt kell megtenni a lépéseket a szebb és jobb közös jövő érdekében” – fogalmaz a meghívó, utalva Dinnyés József egykori dalára („Egy hazában, egy kenyéren…”). A rendezvény jelmondata – mely a „semmit rólunk nélkülünk” elvből indult ki – kicsit félreérthetőre (és szájbarágósra) sikerült: Romákról – nem romák nélkül, romáknak – és nem romáknak. Ennél talán kevésbé konkrétan foglalja össze a rendezvény célját, de szellemiségét annál inkább a jelmondat: „Mindnyájunkra ugyanaz a nap süt”.

A megnyitón Iványi Gábor lelkész, a WJLF rektora, Kállai Ernő, a nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) elnöke szólt a megjelentekhez. Kállai Ernő véleménye szerint a romáknak – az eddig eltelt húsz év tapasztalatait leszűrve – észre kell vennünk, hogy csak saját kezdeményezéssel tudjuk a helyzetet kedvezőbb irányba terelni. Mint elmondta, az eddigi tapasztalatok azt mutatják: bármelyik párt nyeri a választásokat, addig a pontig mindig van megfelelő programjuk, míg a mandátumot megnyerik, de utána ismét nem történik semmi érdemleges. Ha a jelenben szeretnénk változtatni valamit népünk sorsán, akkor nekünk kell kezdeményeznünk.

Horváth Aladár elmondta, hogy az RPA – a Wesley főiskolával együttműködésben – létrehozta a Roma Polgárjogi Intézetet (RPI), amely az alapítvány eddigi szakmai tapasztalatát felhasználva feladatának tekinti, hogy feldolgozza az eddigi húsz év roma polgárjogi mozgalmi dokumentumait, katalogizálja és kutathatóvá tegye azokat. Az elkészült anyagból jegyzetek, tanulmányok, tankönyvek készülnek a főiskola hallgatói számára. Ezzel egy időben a főiskola elindította a felkészülést a Roma polgárjogi tanulmányok nevű tantárgyra, később pedig a hallgatók posztgraduális képzés keretein belül ismerkednek a romapolitika-történettel és a roma önszerveződéssel.

A rendezvényen filmvetítésekre, kerekasztal-beszélgetésekre és kiállításokra került sor. A vetítések Joka Daroczi János (C mint cigány), valamint Baranyi Mária (Pogácsásjulcsi) dokumentumfilmjeivel kezdődtek. Ezt kerekasztal-beszélgetés követte, Jelenlét: értelmiségi roma problémákról – Romák a médiában címmel, melyet Joka Daroczi János szociálpolitikus, a Magyar Televízió Roma Magazinjának rovatvezetője moderált. A meghívott vendég Baranyi Mária volt (MR1 Kossuth Rádió, Jelenlét magazin), továbbá a Roma Produkciós Iroda Alapítvány (RPIA) gyakornokai. A beszélgetésben összegezték az eddig tapasztalataikat, eredményeiket, valamint megállapították, hogy nem mindig elég, ha a roma fiataloknak jól végezik munkájukat, mert a médiában nehéz elhelyezkedni. Viszonylag kevesen maradnak meg a pályán.

Moldova Ágnes filmje az Egyszer karolj át egy fát roma nevelőszülőket mutat be, akik már meglévő gyermekeik mellé roma gyerekeket fogadtak örökbe. A nevelőszülők és egy-két gyermekük is jelen volt a rendezvényen, ahol életükről meséltek. Mindkét teremben szinte folyamatosan vetítették a filmeket, a vetítések után beszélgethettek az alkotókkal, szereplőkkel, illetve bepillanthattak a film világába.

Rieger Johanna riportfilmje, a Romani Design az első roma divatstúdiót mutatta be. Balogh Rodrigó színész-rendező a cigánygyilkosságok kapcsán készült darabjáról beszélt: a Tollfosztás című drámája szereplői gyerekek, akik példamutató szorgalommal készültek az előadásra, a darab a közeljövőben külföldre is eljut.

Pécsiné Lázár Melinda bokszolót, volt szociális munka szakos hallgatót Moldova Ágnes kérdezte, hogyan lehet a sport révén foglalkozni a fiatalokkal.

Osgyáni Gábor dokumentumfilmje Horváth Jánosról megható történetet mond el amiskolci festőművészről, nyughatatlan tenni akarásáról, az önzetlenségéről, kitartásáról. rendező példamutató értékként mutatja meg nem mindennapi emberségét. A film egyebek mellett 2009-ben elnyerte a Cinefest – Fiatal Filmesek Nemzetközi fesztiváljának – Port.hu különdíját.

Bogdán Árpád Boldog új élet című játékfilmje az állami gondozás utáni életkezdés nehézségeit dolgozza fel. Moldova Ágnes Iskolatárs című filmje az abaújkéri iskola életén keresztül mutatta be a Wesley-modellt.

Fátyol Tivadar, a Rádió C igazgatója az Átok és szerelem című zenés balladája vetítése után a tehetséggondozás fontosságáról beszélt.

Feuer Yvett beszélgetést vezetett „Cigánygyűlölet és romagyilkosságok a színpadon, bohócok a roma gyerekekért címmel.

A galériában rendezett tárlaton Horváth János festő, Koléner Anita (’kolanar’), és Horváth Dávid fotóművészek munkáit láthattunk.

A napot a Dzsentrió – Szalkay Dávid (trombita), Iványi Gáspár (gitár), Csizmás András (nagybőgő) – zárta zenéjével.

Szőnyi Zoltán