Válogatás a Roma Sajtóközpont anyagaiból

Újra börtönbe kerülhet az alaptalanul megvádolt asszony

2011. április 29. | Roma Sajtóközpont

2011. április 29., péntek: A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul panasszal az az  ártatlanul fogva tartott asszony, aki tíz évig tartó huzavona után jogerősen pert nyert az állammal szemben. A nő tavaly megkapta a kártérítést, de most a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy hatmillió forinttal kevesebb jár neki.

Nincstelenné válhat, vagy akár újra börtönbe kerülhet az a korábban ártatlanul fogva tartott asszony, aki tíz évig tartó pereskedés után kártérítési pert nyert az állammal szemben. H. Rita tavaly megkapta a jogerősen megítélt csaknem húszmillió forintot, de a Legfelsőbb Bíróság most úgy döntött, hogy hétmillióval kevesebb járt volna neki, és ezt a késedelmi kamattal együtt vissza kell fizetnie.

„Földönfutók leszünk, ha vissza kell adnunk a pénzt”— közölte H. Rita a Roma Sajtóközponttal. Tavaly, miután megkapta a kártérítést, egy Tolna megyei faluba költözött, a pénzéből építkezni kezdett és egy boltot nyitott a településen. Mivel Magyarországon minden jogi lehetőséget kimerített, kénytelen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.

Ahogy azt az RSK hírül adta, tavaly márciusban a Fővárosi Ítélőtábla – megváltoztatva az első fokú döntést – több mint 19 millió forintot és ennek négy éves kamatát ítélte meg H. Ritának. Az asszony három évig raboskodott ártatlanul, az egészségi állapota megromlott, és a majd hat évig tartó pereskedésben teljesen elszegényedett. A bíró indoklása szerint a letartóztatásakor 27 éves nő komoly stresszhelyzetnek volt kitéve, mert hosszú éveken keresztül azzal a tudattal kellett élnie, hogy akár örökre börtönbe zárhatják. E mellett túlságosan hosszú ideig tartott az előzetes letartóztatása, és az életminősége a szabadulása után is sokat romlott. Amikor Ritát letartóztatták, teljesen kivizsgálták, és akkor még egészséges volt.

A pénzt H. Ritáék egy éve kapták meg. Közben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben kérték a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, mivel ők csak 9 millió forintot tartottak jogosnak a megítélt közel 20 millióval szemben. Indokuk szerint a jogerős ítélettel „sérül a jogszabályok és a bírói ítélkezési gyakorlat kiszámíthatóságának és előreláthatóságának alkotmányos követelménye”. E mellett megkérdőjelezték azt, hogy a roma asszony egészségi állapota romlott a fogva tartás ideje alatt, és hogy káros lett volna az egészségére az, hogy tudta, akár életfogytiglanit is kaphat.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban úgy döntött, hogy a nem vagyoni kártérítés összegét 12 millió forintra és annak ötéves késedelmi kamataira csökkenti. „Az ítélkezési gyakorlat egységességének kiszámíthatósága érdekében elvárható, hogy az ugyanabban az időszakban bekövetkezett hasonló jogsérelmek után megítélt nem vagyoni kártérítések összege egymástól kirívóan ne térjenek el” — olvasható az LB ítéletében.

H. Rita ellen 2000-ben indított eljárást a rendőrség kábítószerrel való visszaélés bűntette miatt. A nő három évig ült előzetesben, majd még három évig húzódott a büntetőpere, amely alatt lakhelyelhagyási tilalommal is sújtották, míg végül 2006 májusában a Fővárosi Bíróság kimondta az ártatlanságát. Az asszony kártérítési kérelmet nyújtott be az állam ellen, és az elsőfokú ítéletre további három évet kellet várnia. A bírónő majd fél tucatszor napolta el a tárgyalást, volt, amikor két tárgyalási nap közt egy év is eltelt. Az alperesként az államot képviselő Igazságügyi Minisztérium már akkor sem ismerte el, hogy a nőt egészségkárosodás és keresetkiesés érte. Viszont az RSK birtokában lévő iratok azt bizonyítják, hogy az elmúlt egy évtized alatt H. Rita meddővé vált, kihullottak a fogai, romlott a hallása, depressziós lett, és amikor meghalt az édesapja és a testvére, a temetésére bilincsben, pórázon vezették elő. Az asszony elmondta, raboskodása és kihallgatásai alatt sokszor alázták azzal, hogy olyan „cigány kurvának” nevezték, aki a „börtönben fog megrohadni”. Az elsőfokú ítéletet meghozó bírónő mindebből csak a fogromlást vette figyelembe a kártérítés megállapításakor, így a nő által kért 25 millió forinttal szemben csak 7,8 millió forintot ítélt meg. Ezt az összeget emelte a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon majdnem 20 millióra, amit most Legfelsőbb Bíróság hatmillióval csökkentett a felülvizsgálati eljárásban.

Háttér: romák kártérítési esetei

Hét évvel ezelőtt országos felháborodást okozott az az eset, amelyben a bíróság orvos-szakértői véleményre hivatkozva vonta kétségbe a roma vádlottak börtönbeli szenvedéseit. Ahogy azt annak idején a Roma Sajtóközpont megírta, nyereségvágyból elkövetett emberölés vádjával több mint 15 hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban a magyarcsanádi Gán testvérek, majd a bíróság jogerősen felmentette őket. Az állam ellen indított kártérítési perüket első fokon tárgyaló szegedi bíró egy pszichiátriai szakvéleményre hivatkozva, amely a fivéreket „primitívként” jellemezte, a kértnél sokkal kevesebb kártérítést ítélt meg nekik, mondván, a primitív emberek kevésbé szenvednek a börtönben. Három évig tartott Setét Ernő és Adu László vesszőfutása. Ahogy arról a Roma Sajtóközpont beszámolt, 2005 augusztusában egy ittas férfi és élettársa bejelentette, hogy kirabolták őket a Keleti pályaudvarnál. A járőrök másnap – a személyleírás alapján – igazoltatták a roma fiatalokat, majd több mint egy hónap elteltével őrizetbe vették őket. Az akkor 22 éves, büntetlen előéletű Setét Ernő, aki egy roma alapítványi iskola gondnoka volt, e mellett több zenekarban játszott, és a fővárosi cigány kulturális közélet népszerű alakja volt, mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a rabláshoz. Az egyetlen bizonyíték az volt ellene, hogy az egyik sértett felismerni vélte őt egy fotón. Setét Ernő viszont igazolni tudta az alibijét: egy videofelvétel mellett többen is tanúsították, hogy a rablás éjjelén az EuroRoma Karaván demecseri rendezvényén volt, ahonnan hajnalban harmadmagával jött Budapestre autóval. Adu László pedig több tanúval igazolta, hogy a rablás estéjén otthon aludt. Mindezt azonban az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, és ítéletében – kizárólag a két ittas áldozat és egy tanú nyilatkozatára alapozva – csoportosan elkövetett rablás miatt négy év letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Másodfokon a Fővárosi Bíróság új eljárásra kötelezte az első fokot, és csaknem másfél év előzetes letartóztatás után – lakhelyelhagyási tilalom elrendelése mellett – szabadlábra helyezte a fiatalokat. A megismételt eljárásában a bíróság jogerősen felmentette a vádlottakat. Setét Ernőt a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda képviselte, és tavalyelőtt kártérítési pert nyertek az állammal szemben.

Roma Sajtóközpont

További cikkek a rovatból
„Borsod kincsei” – kétszáz hátrányos helyzetű diák táborozik a velencei tónál „Borsod kincsei” – kétszáz hátrányos helyzetű diák táborozik a velencei tónál
Július 14-én, szombaton a „Borsod Kincsei” rendezvényen közel harminc zenés-, táncos-, és egyéb színpadi produkció versenyez, hogy kiderüljön, kik a „kincsei” a tanodahálózatnak.
Tágra zárt ajtó – a jászladányi iskolaügy – videó
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. január 26. csütörtök Jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait – állapította meg tavaly nyári jogerős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság. A Roma Sajtóközpont megnézte, változott-e a helyzet a döntés óta. A hazai iskolai szegregációs folyamatok állatorvosi lovaként jellemzett iskolai elkülönítési tíz éve terítéken van. [...]
Rájuk vár a közmunka: szegény és cigány gyerekek oktatása
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. január 24. kedd A nyolcvanezer tagot számláló Pedagógusok Szakszervezete tavaly december végén az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény és a szakképzési törvény alkotmányellenességére hivatkozva, kérvényezve azok megsemmisítését. A Roma Sajtóközpont Szüdi Jánost, a Pedagógus Szakszervezet szakértőjét, volt közoktatási szakállamtitkárt kérdezte a kifogásaikról. – Az interjú a [...]
Nemzetiségek parlamenti képviselete – halottnak a csók
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2011. december 6. kedd Választania kell a nemzetiséginek, hogy a nemzetiségi listára, vagy az országos pártlistára voksol-e majd. Legalábbis ez áll az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény tervezetében. A javaslat elvben rendezné a nemzetiségek parlamenti képviseletét, ám csak néhány kisebbségi ülhet majd a házban. A jelenleg regnáló országos [...]
Lezárult a roma népszámlálási kampány
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – 2011. november 21. hétfő Az elmúlt húsz év legjelentősebb roma összefogása, amely erős közösségi aktivitást és szolidaritást generált a cigány közösségekben — hangzott el az  Ide tartozunk! – Népszámlálás 2011 elnevezésű, a népszámlálást népszerűsítő roma civil együttműködési hálózat kampányzáró rendezvényén. „Sokfélék vagyunk, vannak köztünk jobboldaliak, baloldaliak, hívők és nem hívők, az a [...]
Hazudna a Guardian? Jelek szerint nem
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. február 4. szombat Hazugsággal vádolja a The Guardian brit napilapot a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Azt állítják, Gyöngyöspatán nincs iskolai szegregáció. A brit lap nyilatkozatban áll ki a romák magyarországi helyzetével foglalkozó cikk hitelessége mellett. Úgy látszik, joggal. eredeti megjelenés: hvg.hu A Hír Tv, [...]
Emberi jogok világnapja – a jogvédők szerint romlott a helyzet Magyarországon
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Lakatos Elza – 2011. december 10. szombat Szombaton, december 10.-én van az Emberi Jogok Világnapja.  Romlott a helyzet Magyarországon az emberi jogok területén. A demokratikus jogállamiság mellett az alapvető emberi jogok is veszélyben vannak, azok legfeljebb a kiváltságos helyzetű társadalmi csoportok számára elérhetők Magyarországon – mondják a jogvédők. Szombaton ünneplik világszerte az [...]
Elmaradt Morvai Krisztina „rendhagyó történelemórája” a Gandhi Gimnáziumban
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – 2011. november 24. csütörtök Elmaradt Morvai Krisztina Jobbik alelnök, európai parlamenti képviselő előadása ma a Gandhi Gimnáziumban – tájékoztatták a Roma Sajtóközpontot az iskola diákjai. Civil szervezetek az igazgató lemondását követelik. Ahogy arról a Népszava online ma hírt adott, a Gandhi Gimnázium meghívására Morvai Krisztina politikus látogatott a roma nemzetiségi intézménybe. A [...]
A romák is megmutathatják, milyennek szeretnék láttatni magukat
2011. November 25. Péntek: — Két hónappal meghosszabbították a Chachipe Map Nemzetközi Fotópályázat leadási határidejét. A szervezők idén a roma kultúrát, a romák és nem romák együttélését előítéletek nélkül ábrázoló pályázatokat várják, a fődíj ezer euró. A korábbi pályázatok fotói a Chachipe naptáron Hillary Clinton stábjának irodáját is díszítik.
Elmaradt Morvai Krisztina „rendhagyó történelemórája” a Gandhi Gimnáziumban
2011. november 24. csütörtök - Elmaradt Morvai Krisztina Jobbik alelnök, európai parlamenti képviselő előadása ma a Gandhi Gimnáziumban – tájékoztatták a Roma Sajtóközpontot az iskola diákjai. Civil szervezetek az igazgató lemondását követelik.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink