FotókKomolyan

A roma népesség kisebb, mint gondolnád

2011. május 11. | PoFa

Az ELTE Társadalomtudományi Karának legfrissebb kutatása szerint Magyarországon a lakosság negyede azt hiszi, hogy több mint 4 millió cigány él hazánkban. A megkérdezettek több mint húsz százaléka fél a cigányoktól; ugyanannyian, mint a Magyar Gárdától és az adóhatóságtól összesen. A társadalom nagy része a romáknál is jobban elutasítja a melegeket.

A reprezentatív kutatás mérte a társadalmi konfliktusok, ellentétek érzékelését a különböző népcsoportokban. A kutatás tárgya volt az úgynevezett társadalmi távolság a kisebbségekhez való viszonyban, a bizonyos csoportoktól való félelem mértéke, valamint a hátrányos megkülönböztetés élménye a megkérdezettek körében. Arra a kérdésre is választ adott a kutatás, hogy a lakosság milyen arányúnak becsülik a romák jelenlétét a társadalomban.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezetője, a kutatás egyik vezetője számolt be a kutatás eredményeiről. Érdekes, hogy a megkérdezettek negyede gondolja azt, hogy Magyarországon a lakosság több mint negyven százaléka roma származású. A megkérdezetteknek a romák arányát is meg kellett becsülniük. Helyesen mindössze a megkérdezettek 9 százaléka becsült (1–9 százalék), míg 24 százaléka nem tévedett nagyot (10–19 százalék).

„Főleg a leghátrányosabb településen élők becsülik magasabbra a romák arányát a népességben – tette hozzá Tausz Katalin. – Ez logikus, hiszen ha valakinek a közvetlen környezetében sok roma él, akkor azt gondolja, hogy ez az egész országban így van.”

Mint ismeretes, a tíz évvel ezelőtti népszámláláson meglehetősen kevesen vallották magukat cigánynak. A kutató ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy tapasztalataik szerint most már egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy ők romák. Tausz Katalin szerint ez a „kiállás” minden bizonnyal hatással lesz a 2011-es népszámlálásra, és számos félreértéshez vezethet. Ugyanis a számok ismeretében sokan majd úgy gondolhatják, hogy az elmúlt években megnőtt a cigány lakosság száma, pedig csupán arról van szó, hogy valamilyen oknál fogva többen is vállalják származásukat.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Simon Dávid kisebbségkutató, aki szintén vezetője volt a kutatásnak, úgy látja, hogy nem növekedett az előítéletesség Magyarországon. Az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója elmondta, 1996-ban hasonlóak voltak a társadalmi elfogadásról szóló kutatások eredményei, ugyanakkor új elem, hogy magasabb társadalmi státuszban lévők között megnőtt a romák elutasítása.

„Csak hipotéziseink vannak, arra, hogy miért kevésbé toleránsak a cigányokkal szemben a magasabb végzettségűek, az idősek és a jómódúak – mondta Simon Dávid. – A média hatásától az oktatáson át számos oka lehet ennek. Az is lehet, hogy a romák a bűnbakkeresés áldozatai. A válságért ezt a népcsoportot okolják azok, akikben él a sztereotípia, hogy a romák nem dolgoznak, sőt nem is akarnak dolgozni.”

Simon Dávid hozzátette: azért érezhetjük erősebbnek a kisebbségekkel szembeni elutasítást, mert felerősödött a szélsőséges csoportok kommunikációja. Felvetésünkkel, miszerint a szélsőjobboldal nagyobb nyilvánossága növelheti az előítéletességet a társadalomban, Simon Dávid nem értett egyet maradéktalanul, szerinte az ellenállás lesz nagyobb: azok, akik többet találkoznak cigányokkal, jobban ismerik őket, azok tiltakozni fognak az elutasítás ellen.

A kutatás eredménye szerint a magyarok leginkább a melegeket utasítják el. A megkérdezettek kétharmada nem fogadná el, hogy a hozzátartozója vagy közeli barátja meleg legyen, sőt a megkérdezettek közel fele azt is nehezményezné, ha a szomszédjába homoszexuális költözne. Minden ötödik magyar azt is nehezményezi, ha Magyarországra látogatóba jön egy homoszexuális.

A melegek mellett a romák elutasítottsága is igen magas. A megkérdezettek 58 százaléka nem szeretne roma közeli hozzátartozót, és minden második magyar elutasítja annak a lehetőségét is, hogy közeli barátja roma legyen. Szomszédként 10 magyarból 4 nem fogadna el romát, míg minden negyedik megkérdezett munkatársként sem tolerálna egy roma származású kollégát.

A romák elutasítása az életkorral, a jövedelmi helyzettel és az iskolai végzettséggel erősen összefügg: annál nagyobb a társadalmi távolság, minél idősebb, magasabb jövedelmű és iskolai végzettségű a megkérdezett.

A melegeket elutasítók némiképp más mintázatot mutatnak. Minél idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb településen lakik a megkérdezett, annál elutasítóbb a homoszexuálisokkal.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a legtöbben a cigányoktól félnek, a megkérdezettek mintegy egyötöde. A Magyar Gárdától, az adóhatóságtól és az araboktól minden tizedik magyar fél. Érdekesség, hogy a több kutatásban megjelölt, kitalált népcsoporttól, a pirézektől is fél a lakosság 3 százaléka.

A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek egyötöde már volt hátrányos megkülönböztetés szenvedő alanya, míg a magyarok 81 százaléka saját bevallása szerint sohasem szenvedett el negatív diszkriminációt. A legtöbb diszkriminációt koruk és etnikai hovatartozásuk miatt szenvedték el.

A kutatás arra is rámutatott, hogy hátrányos megkülönböztetést gyakrabban szenvedték el romák, illetve szegények. A romák 43 százaléka, míg a szegények 29 százaléka számolt be hátrányos megkülönböztetésről szemben a nem romák, illetve nem szegények mindkét esetben 17 százalékos arányával.

Az ELTE kutatása a TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1 INFOTÁRS projekt keretében készült.

További cikkek a rovatból
A csodamódszer, ami segíthet a romák oktatásában A csodamódszer, ami segíthet a romák oktatásában
Utánajártunk egy legendának. Állítólag van egy módszer, ami a siker titkát jelentheti a hátrányos helyzetű, reményvesztett gyerekeknek, köztük rengeteg roma fiatalnak is. A stanfordi módszert már tizenegy éve alkalmazza és népszerűsíti a hejőkeresztúri iskola igazgatója, Kovácsné dr. Nagy Emese.
Cifra nyomorúság, avagy küzdelem a szegénység ellen Cifra nyomorúság, avagy küzdelem a szegénység ellen
Két évvel ezelőtt újjászületett egy Borsod megyei kis falu, Bódvalenke. A többségében romák lakta település vállalta, hogy festményekbe öltözteti roskadozó házait, így tiltakozik a bennük élők szegénysége ellen.
“Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít “Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít
"Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít"- hangzik az ismerős dal. A törökszentmiklósi hátrányos helyzetű gyerekeknek már tényleg nem kell mással foglalkozniuk, hiszen egy éve a Cserhaj Biztos Kezdet Gyerekház vette oltalma alá őket.
Sokszínűség és Szilvási-show Sokszínűség és Szilvási-show
Csak körbe kellett nézni a Sátoraljaújhelyi fiúk koncertjén, hogy lássuk, szinte tényleg mindenki vevő a roma kultúrára. Egy távol-keleti hölgy táncolt, húsz méterrel arrébb egy fekete férfi vette videóra a cigányzenészeket és táncosokat.
Kimásztunk a „Gödörből” Kimásztunk a „Gödörből”
No, nem arról van szó, hogy az Athe Sam hat napja alatt sikerült volna megoldani a szervezőknek a cigányság integrációs problémáit, hanem csak fizikailag vette birtokba a fesztivál az Erzsébet teret. De azért egy kis politizálás – vagy annak éppen a hiánya – sem maradt el a szombati napon.
Tisztelet a cigány anyáknak Tisztelet a cigány anyáknak
Első alkalommal szerveztek a roma anyák tiszteletére rendezvényt. A május 29-i esemény helyszíne a Gödör klub volt, szervezői Kalla Éva és Bari Judit. A program része volt: kerekasztal-beszélgetés, fotókiállítás, dokumentumfilm vetítés, valamint egy roma nőkből álló zenekar fellépése.
Így éreznek a rabok Így éreznek a rabok
Börtönben ülők és már szabadultak műveiből nyílt kiállítás a Váltó-sáv Alapítvány budapesti irodájában. Húsz fegyintézetből több mint 200 pályamű érkezett, többségük grafika. A szakemberek azt mondják, hogy megdöbbentően jó alkotások születtek.
Roma Médiakép Roma Médiakép
Három fiatal lány vesztette életét január közepén a Nyugati téri West Balkán nevű szórakozóhelyen. A tragédia hajnalán több média romák által elkövetett késelésről számolt be. A sosi annak próbált utánajárni, vajon mi lehet az oka annak, hogy a bűncselekmények elkövetőiről rögtön azt feltételezik: cigányok lehettek.
Carnival Mood Carnival Mood
Ferenc Kunhegyesi is an artist and has been a student of István Szentandrássy for ten years. Ferenc, who is also a successful Roma dancer and radio journalist, is committed to the heritage of the late Roma artist Tamás Péli and want to be a true follower of his teacher Szentandrássy. At the same time,he is looking for his own path. He lives in Kiskőrös, and most recently he has painted works in carnival mood. As he said, he is very much intrigued by what it means to hide behind a mask.
Karneváli hangulatban Karneváli hangulatban
Kunhegyesi Ferenc festőművész, Szentandrássy István tanítványa. A táncosként és rádiósként is sikeres roma fiatalember arra törekszik, hogy mestere méltó követője legyen. A Kiskőrösön élő művész legfrissebb festményein karneváli hangulatot teremt és leginkább most „az álarc mögé bújás” foglalkoztatja.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink