„Nekem miért nem jár annyi, mint másnak”?

2011. május 13. péntek: Alig egy hete maradt egy roma asszonynak arra, hogy több mint 8 millió forintot visszafizessen az államnak. A korábban jogerősen megítélt és kifizetett kártalanítását egy-harmadával csökkentette a Legfelsőbb Bíróság, mert utóbb túl soknak tartotta az összeget. H. Rita három évig volt ártatlanul előzetesben, majd még három év kellett ahhoz, hogy ezt ki is mondják. A börtönben nagymértékben megromlott az egészsége, és még most sem térhet nyugvópontra az ügy. A pénzt nem tudja miből visszafizetni, mert miután megkapta a kártalanítást, törlesztette az adósságait és vett egy kis házat vidéken.

Nekem miért nem jár annyi, mint másnak? – kérdezte zokogva H. Rita , amikor ügyvédjétől megkapta a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati határozatát. A korábban ártatlanul fogvatartott asszony hat év után kártérítési pert nyert az állammal szemben, mert három évig ártatlanul raboskodott, ezalatt sokat romlott az egészsége és teljesen elszegényedett.

A kétségbeesett roma asszony a napokban kapta meg az alperes Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fizetési felszólítását, amely 15 napot adott a több mint 8 millió forint visszafizetésére. „Ha csak egy szóval is figyelmeztettek volna, akkor nem fizetem vissza egyszerre a 11 év alatt összegyűlt adósságot, hanem kis részletekben törlesztek” – mondta, majd hozzátette, hogy a maradékból vettek egy másfél szobás házat, valamint egy darabka földet, ahol szőlőt és gyümölcsöt termelnek. A pénzből még arra is futotta, hogy a háromfős családot befizesse egy tanfolyamra, így télen, „amikor nincs dolog a földdel”, egy kis süteményes mozgóboltot üzemeltetnek.

A Legfelsőbb Bíróság viszont nemrég úgy döntött a felülvizsgálati eljárásában, hogy a nem vagyoni kártérítés összegét 12 millió forintra és annak ötéves késedelmi kamataira csökkenti. „Az ítélkezési gyakorlat egységességének kiszámíthatósága érdekében elvárható, hogy az ugyanabban az időszakban bekövetkezett hasonló jogsérelmek után megítélt nem vagyoni kártérítések összege egymástól kirívóan ne térjenek el” – olvasható az ítéletben. A Roma Sajtóközpont kérdéseire az Legfelsőbb Bíróság egy hét alatt sem adott választ, így nem tudjuk, hogy ezt milyen ügyekhez hasonlították és hogyan számolták ki a csökkentés összegét.

„Ezért dolgoztunk, raktuk rendbe ezt a kis házat, hogy most az állam elvegye és újra földönfutó legyek, a családommal együtt?” – fakadt ki H. Rita, aki úgy döntött, hogy miután Magyarországon minden jogi lehetőséget kimerített, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Nem akar több pénz, csak annyit szeretne elérni, hogy a háromévi raboskodás és a hosszú jogi huzavona után ne kelljen visszafizetnie azt, amit megítéltek és átutaltak neki.

H. Rita ügyének strasbourgi képviseletére a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Irodától (NEKI), a Magyar Helsinki Bizottságtól (MHB), és az Európai Roma Jogok Központjától (ERRC) kért segítséget. Ez utóbbinál azzal utasították el, hogy „nem tudnak belenyúlni” az ügybe, mert nem ők látták el a jogi képviseletét a kezdetektől fogva. Dr. Muhi Erika, a NEKI igazgatója az RSK-nak azt mondta, hogy ha Magyarországon a bíróságok a H. Ritáéhoz hasonló súlyú ügyekben sokkal nagyobb kártérítést ítélnének meg, és ez anyagilag „visszahatna” az eljáró hatóságokra, akkor lehet, hogy körültekintőbben szabnák ki az előzetest. A Magyar Helsinki Bizottság szakértőinek álláspontja szerint elképzelhető, hogy a H. Ritáról készült orvosi szakvéleményben szereplő megfogalmazások, illetve állítások sértik az asszony személyhez fűződő jogait. A lehetőségeket felmérik a szervezet munkatársai, és ezután döntenek a per elindításáról – tudta meg az RSK.

Roma Sajtóközpont

Keretes:

H. Rita ellen 2000-ben indított eljárást a rendőrség kábítószerrel való visszaélés bűntette miatt. A nő három évig ült előzetesben, majd még három évig húzódott a büntetőpere, amely alatt lakhelyelhagyási tilalommal is sújtották, míg végül 2006 májusában a Fővárosi Bíróság kimondta az ártatlanságát. Az asszony kártérítési kérelmet nyújtott be az állam ellen, és az elsőfokú ítéletre további három évet kellet várnia. A bírónő majd fél tucatszor napolta el a tárgyalást, volt, amikor két tárgyalási nap közt egy év is eltelt. Az alperesként az államot képviselő Igazságügyi Minisztérium már akkor sem ismerte el, hogy a nőt egészségkárosodás és keresetkiesés érte. Viszont az RSK birtokában lévő iratok azt bizonyítják, hogy az elmúlt egy évtized alatt H. Rita meddővé vált, kihullottak a fogai, romlott a hallása, depressziós lett, és amikor meghalt az édesapja és a testvére, a temetésére bilincsben, pórázon vezették elő. Az asszony elmondta, raboskodása és kihallgatásai alatt sokszor alázták azzal, hogy olyan „cigány kurvának” nevezték, aki a „börtönben fog megrohadni”. Az elsőfokú ítéletet meghozó bírónő mindebből csak a fogromlást vette figyelembe a kártérítés megállapításakor, így a nő által kért 25 millió forinttal szemben csak 7,8 milliót ítélt meg. Ezt az összeget emelte a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon majdnem 20 millióra, amit most Legfelsőbb Bíróság hatmillióval csökkentett a felülvizsgálati eljárásban.

Roma Sajtóközpont