Beszélgessünk

A cigány nő szerepe I.

2011. május 17. | Nótár Ilona

Nótár Ilona

Nótár Ilona

Fekete hajú, barna bőrű, mesés arcú, suhogó szoknyás lány, kinek hosszú fekete haját lengeti a szél. Maga a sejtelem. Mondák hősnője, művészek ihletője, férfiszívek elrablója. Ez a cigány lányról kialakult mítosz az európai gondolkodásban.

Nincs egységes magyar nőkép, hiszen különböző szocio-kulturális háttérből érkezünk, egészen más értékeket képviselünk, még ha egy ország is a hazánk. A romáknál ez a kérdés ennél, ha lehet még összetettebb. Sajátos népcsoport, melynek egyedi kultúrája, értékrendje, és gondolkodásmódja van, de ugyanakkor nincs saját országuk, nyelvük vagy (kizárólagos) identitásuk. Nehéz megtalálni az önazonosságot, úgy, hogy egy más kultúrájú nemzet tagjaként kell megélnie a mindennapokat. A magyar állam joggal elvárja az állampolgáraitól, hogy elsajátítsák és magukévá tegyék a magyar nyelvet, hagyományt és értékrendet, ugyanakkor a kisebbségek számára éppen ennyire fontos, hogy a szüleiktől kapott örökséget megtartsák, tovább örökítsék a fiatalabb generációk számára. Ebben a komplex helyzetben, a jelenlegi feszültséggel teli magyar–cigány viszonyrendszerben különösen nehéz meghatározni a cigány nő szerepét, helyzetét. Azért is problematikus, mert ugyan kevesen tudják, de Magyarországon nem egy homogén, hanem három nagyobb roma csoport él. A romungrók vagy magyar cigányok (ők többségében a muzsikusok), a beás cigányok és az oláh cigányok. Különböznek egymástól mind külső megjelenésükben, mind a csoportkohéziót, kulturális értékeket, gondolkodásmódot illetően. Ami az egyik közösség számára mértékadó, a másik csoport tagjainak idejétmúlt, ismeretlen – vagy éppen ellenkezik az elveikkel. Ilyen például a házasság kérdése. Az oláh cigányoknál nem ritka a tizenéves korban történő házasságkötés, amit gyakran a szülők hoznak össze, míg a muzsikus cigányoknál ez az időpont egyre inkább kitolódik, és a párválasztás szabadsága is jóval nagyobb.

Néhányan azt hangoztatják, hogy nem kell beszélni a cigány csoportok különbözőségéről, mert anélkül erősebben megjelenhet egy egységes cigánykép, de ha nem beszélnék róluk, csupán sematizálnék és sztereotípiákat közvetítenék.

Azonban mindegyik cigány csoport életére igaz, hogy a nők szerepe kifejezett és jelentőségű.

Oláhcigányok

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az autentikus cigány csoportot az oláh cigányok jelentik, akik hagyományaikhoz ragaszkodnak, még akkor is, ha ez a társadalmi normákkal esetleg ütközne

A XVII. században Magyarország nyugati felére oláh cigány csoportok érkeztek. Lókereskedéssel, kovácsmesterséggel foglalkoztak. Jelenleg a Magyarországon élő cigányság tizennégy százalékát tekinthetjük oláh cigánynak. A saját törvényeiknek (romani kris) és hagyományrendszereiknek megfelelően élnek. Öltözködésük jellegzetes: bő, virágos, rózsás mintájú, bokáig érő szoknya és hasonló blúz, hosszú díszes kötény. Rózsás fejkendő az asszonyoknak, színes szalag a lányok hagyományosan hosszú hajában. A férfiak fekete nadrágban, mintás ingben, mellényben járnak, nagy kalapot hordanak, és hosszú bajuszt viselnek. Zenéjük autentikus cigány zene, mely legtöbbször oláh cigány nyelven szólal meg, ritmushangszerekkel vagy csak énekkel, régi mondákat, életérzéseket, életmódjukra jellemző részleteket mutat meg.

Az oláh cigány nő korábban az összekötő kapocs volt a befogadó ország kultúrája és a sajátja között, hiszen sok közösségben az ő feladata volt, hogy gondoskodjék a napi szükségletek kielégítéséről. Főleg ő járt házalni, így naponta érintkezésbe került a helyi kultúrával, míg a férfiak a cigány közösségeken belül kereskedtek, lókupeckedéssel, lószerszámkészítéssel foglalkoztak. A helyiek számára sok szempontból a cigány nő számított társadalma tulajdonképpeni képviselőjének. Sok cigány csoportban gazdasági szempontból még ma is lényeges szerepet játszanak a nők, a házalás, utcai árusítás, fémhulladék gyűjtés révén. Időközben azonban a legtöbb közösségben a férfi éppoly fontos lett gazdaságilag – vagy még fontosabb –, mint a nő. Ma a férfiak kereskednek, házalnak vagy vendégmunkásként dolgoznak, miközben a családjuk otthon marad.

Muzsikus cigányok

A muzsikus cigányoknál ez a folyamat másként alakult. Szinte kizárólag a férfiak találkoztak a főúri, nemesi réteggel, akiket szórakoztattak muzsikájukkal, a mulatságaikról híres magyar nemesség báljain. Néhányan közülük egészen a királyi (császári) udvarig jutottak.

Ez a folyamat összecseng az indiai történelmi lejegyzésekkel, melyből megtudjuk, hogy a cigányok a legalsóbb kasztban helyezkedtek el, de néhányan közülük, magasabb kasztba kerülhettek, mivel a zenei tudásuk révén elismertté és elfogadottá váltak.

Ők mindig elkülönültek a többi cigány csoporttól. Szakmájukból fakadóan a cigányság krémjének tartották magukat, hiszen szép ruhába öltöztek, hasonultak a környezetükben élőkhöz, és a nem romák is szívesebben látták őket a zenei szolgáltatásaik okán.

Romungro megnevezésük (jelentése: magyar ember), arra utal, hogy ez a csoport – mely a Magyarországon élő cigányok közel 80%-a – a leginkább integrálódott, olykor asszimilálódott a többségi társadalomhoz. A számukra megmaradt egyetlen látványos örökség: a zene, mely az utolsó évtizedekben sokat vesztett fényéből, kiemelt jelentősége mára inkább az idősebb generációk számára van. Ennek oka, hogy megszűnni látszik az igény a cigány mulatós zenére. Mivel ez a szakma már nem nyújt kellő megélhetést a cigány családoknak, más, merőben új foglalkozásokat kénytelenek tanulni, vállalni.

Öltözködésük teljesen homogén: többségük a magyar társadalomban elfogadott módon veselkedik és öltözködik.

Ugyanakkor határozottan állítom, hogy a romungrók is rendelkeznek hagyományokkal, mentalitásukban, gondolkodásmódjukban, a családdal kapcsolatos értékrendszerükben, amely megkülönbözteti őket a többségi társadalomtól és az említett többi cigány csoporttól is.

Beás cigányok

Az Indus öt mellékfolyójának egyike a Beász. Ennek a folyónak a mellékén már évezredekkel ezelőtt éltek teknővájók. A Kárpát-medencei cigányok egy része beás, munkájuk a teknővájás, illetve más fafaragó munkák. Hosszabb ideig éltek Oláhországban és Erdélyben. Román nyelven a beasz szó bányászt jelent, mely jelentés lehet hogy összefüggésben áll a ma ismert beás cigányok elnevezéssel. Romániában nyelvvesztést szenvedtek, és a latin egyik nyelvjárását vették át, melyet ma is használnak.

Jelenleg a magyarországi cigányság legkisebb része a beás csoport. Jellegzetes hagyományrendszerük mára megkopott, a nyelvet már szinte csak az idős generáció használja. Viseletükben fontos szerepet kap a hosszú szoknya és a blúz, a férfiakra jellemző az ing, bajusz. A kézművesség átalakulóban van, mára inkább a kereskedelemben találják meg a helyüket.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink