Tilt, tűr és támogat – parlament előtt az egyházak státuszát újrarendező törvénytervezet
2011. június 20., hétfő – Nem ismeri el egyházként a főként karitatív és oktatási tevékenységéről ismert Dzsaj Bhím buddhista közösséget az egyházak státuszát újrarendező tervezet. A kétharmados törvényben a többiek kárára erősödhetnek az egyházi státuszt megkapó felekezetek gazdasági kiváltságai.
Négy kereszténydemokrata parlamenti képviselő, köztük a teológus végzettségű Harrach Péter egykori miniszter jegyzi azt a törvénytervezetet, amely a magyarországi egyházak státuszát szabná újra. A jogszabályt valószínűleg csütörtöktől tárgyalja a Ház, és július közepén fogadhatja majd el.
A javaslat három csoportba sorolja a jelenlegi egyházakat, már amelyiket említésre méltónak talál. Egy XIX. századi törvénycikkre hivatkozva kijelölik az elismert és bevett egyházakat, például a katolikust, az evangélikust és a különböző görög katolikust, valamint az izraelitát, és ebben a felsorolásban kapnak helyet a baptisták és az unitáriusok is. A másik csoportba kerülnének a “jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyekkel a kormány megállapodást köt”. Ide tartozik többek között a Hit Gyülekezete, a metodisták, a “krisnások”, és például az Üdvhadsereg is. A harmadik kategóriába “az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, az országgyűlés által elismert vallási közösségek” kerültek, mint például a mormonok, öt buddhista gyülekezet, az iszlám közösségek, vagy a Jehova tanúi.
A Dzsaj Bhím Közösség egyik egyházi kategóriába sem fért bele, nem kaphattak helyet a többi buddhista felekezet mellett sem. A közösség vezetője, Orsós János a Roma Sajtóközpontot arról tájékoztatta, hogy tárgyalni akartak a kormánnyal, de nem tudtak olyan illetékessel beszélni, akinek hatása lett volna a folyamatokra. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, civilben református lelkész, amikor fél éve náluk járt, azt nyilatkozta, hogy “sok jó példa van az országban a felzárkóztatásra, a sajókazai is ilyen”. A sajókazai székhelyű országos szervezet vezetője nem érti, hogy miért mellőzik őket, hiszen a törvénytervezet szellemiségének maximálisan megfelelnek. Eszerint az egyházak a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, és más tevékenységükkel jelentős szerepet töltenek be az ország életében.
A Dzsaj Bhím Közösség több iskolát működtet, mélyszegénységben élő, túlnyomórészt cigány tanulóik létszáma meghaladja a négyszázat, a szakma és érettségi szerzés együttes lehetősége pedig ritkaságnak számít a baranyai és borsodi térségben. Tanodáikban további közel háromszáz diák délutáni tanulását is támogatják Borsodban, és a közösségért végzett egyéb munkáik miatt ők jelentik az egyetlen segítséget és reményt a cigány gyerekeknek és családjaiknak – mondta Orsós János.
A közösség vezetője szerint a kormányzati támogatás megvonása ellehetetlenítheti a munkájukat, és az intézményeik fenntartását, de mint mondta, a törvénytervezetre a vallási megkülönböztetés gyanúja is rávetül, hiszen válogat a kisegyházak között, és nem egészen világos, milyen szempontok alapján teszi ezt. Tény, hogy a “támogatott” kategóriába számos olyan közösség bekerült, amelynek nincs a Dzsaj Bhímhez fogható közéleti vagy karitatív tevékenysége. Kérdésünkre, hogy más egyházak is sérelmezik-e a tervezetet, elmondta, hogy most mérik fel a helyzetet, és kaptak már bátorító, szolidaritást kifejező üzeneteket. A Dzsaj Bhím Közösség vezetője abban bízik, hogy végül is elismerik majd mind az egyházukat, mind az oktatási és közösségi munkájukat, és nem sújtja őket hátrányos megkülönböztetés. “Felelős vagyok a sorsomért, és ezért én tehetek a legtöbbet” – sűrítette össze hitbéli meggyőződésük lényegét a közösség vezetője a Roma Sajtóközpontnak.
A tervezet ismeretében nem kérdés, hogy miért kell egyházként megfelelni olyan társadalmi cél érdekében, amely önmagában is támogatást érdemel. A készülő törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az állam segítse az egyházakat a közösségi tevékenységük elvégzésében, és az egyházként továbbműködő szervezetek megtarthatják gazdasági kiváltságaikat: a híveik által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át, intézményeik, iskoláik kiemelt állami támogatását, a hitélettel összefüggő bevételeik (például a perselypénz) adómentességét, és a tisztviselőik fizetésének adókedvezményét. A többiek kérhetik egyházzá nyilvánításukat, de ha nem mennek át a rostán, akkor csak egyesületként folytathatják tovább, így az intézményeik jóval kevesebb támogatást kapnak majd, a fenntartásuk veszélybe kerülhet. Ha ezt el akarják kerülni, akkor azon kell gondolkodniuk, hogy melyik “teljes jogú” egyházhoz csatlakoznak, mint azt manapság a kistelepülések iskolái teszik.
A legalább húsz éves magyarországi jelenlét és ezerfős tagság is szükséges az egyházzá váláshoz. A Dzsaj Bhím Közösség vezetője szerint ugyan még nincsenek húszévesek, de vezetőik – többnyire cigánytelepeken felnőtt fiatalok – több mint két évtizede dolgoznak különböző buddhista szervezetekben, és megvan az előírt létszámuk.
A KDNP frakció álláspontja szerint az a jelenlegi törvény hibája, hogy nem csupán egyházak, hanem egyházi státuszba került, de lényegében gazdasági profilú szervezetek is működhetnek. Az új felsorolásból kimaradtak kérhetik a nyilvántartásba vételt, a felvételükről pedig bíróság dönt majd. Igaz, csak formai szempontból mérlegelik a kérelmeket, az egyházzá válás kritériumait pedig felkért szakértők fogják vizsgálni. A Dzsaj Bhím Közösség mellőzését firtató kérdésünkre nem kaptunk választ a KDNP sajtóirodájától.
Szerettük volna kikérni a szintén KDNP-s Szászfalvi László vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkárságának álláspontját is arról, hogy mi a véleményük az indítvány egyházi kategóriáiról és az egyházzá válás feltételeiről, az államtitkár azonban külföldön tartózkodik, a kollégái pedig nem nyilatkozhatnak.
A tervezet indoklása úgy fogalmaz, hogy – jogszabályok által meghatározott keretek között – különbség tehető az egyházak között társadalmi szerepük, valamint az általuk ellátott közcélú tevékenység alapján, és nem sérti az egyenlőség elvét, ha olyan egyházakkal egyeztetnek, amelyek közfeladatot ellátó intézményeket tartanak fent. Bár ilyen egyeztetés nem volt, nem mondhatjuk, hogy az állam ne fordítana kiemelt figyelmet a Dzsaj Bhím Közösségre. Működésük három éve alatt szinte nem volt olyan hónap, amikor ne kaptak volna a tevékenységük szabályosságát firtató ellenőrzést. A tavalyi kormányváltást követően ezek a vizsgálatok abbamaradtak, de három hete újra beindultak, és mindjárt hármat is kaptak egyszerre. A Dzsaj Bhím hat helyen működtet iskolát, és tevékenységüknek köszönhetően mélyszegénységben élő cigány fiatalok szereznek érettségit és diplomát.
Roma Sajtóközpont
Egyházak egyenlősége
A törvénytervezet 1. számú melléklete az 1990-ig hatályban lévő, a szabad vallásgyakorlásról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikkre hivatkozva sorolja fel az elismert és bevett egyházakat. Bár e kategóriák tartalmát sosem tisztázták, a korabeli közfelfogás a hatalomban való részvétel mértéke szerint különböztette meg az elismert és bevett egyházakat. Vagyis az utóbbiak közvetlenül részt vehettek az állami életben, tagjai lehettek például a törvényhozás felsőházának, az előbbiek viszont csak magánjogi ügyeket intézhettek, például a házasságkötésben vállalhattak szerepet. |
|








