Válogatás a Roma Sajtóközpont anyagaiból

Tilt, tűr és támogat – parlament előtt az egyházak státuszát újrarendező törvénytervezet

2011. június 20. | Roma Sajtóközpont

2011. június 20., hétfőNem ismeri el egyházként a főként karitatív és oktatási tevékenységéről ismert Dzsaj Bhím buddhista közösséget az egyházak státuszát újrarendező tervezet. A kétharmados törvényben a többiek kárára erősödhetnek az egyházi státuszt megkapó felekezetek gazdasági kiváltságai.

Négy kereszténydemokrata parlamenti képviselő, köztük a teológus végzettségű Harrach Péter egykori miniszter jegyzi azt a törvénytervezetet, amely a magyarországi egyházak státuszát szabná újra. A jogszabályt valószínűleg csütörtöktől tárgyalja a Ház, és július közepén fogadhatja majd el.

A javaslat három csoportba sorolja a jelenlegi egyházakat, már amelyiket említésre méltónak talál. Egy XIX. századi törvénycikkre hivatkozva kijelölik az elismert és bevett egyházakat, például a katolikust, az evangélikust és a különböző görög katolikust, valamint az izraelitát, és ebben a felsorolásban kapnak helyet a baptisták és az unitáriusok is. A másik csoportba kerülnének a “jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyekkel a kormány megállapodást köt”. Ide tartozik többek között a Hit Gyülekezete, a metodisták, a “krisnások”, és például az Üdvhadsereg is. A harmadik kategóriába “az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, az országgyűlés által elismert vallási közösségek” kerültek, mint például a mormonok, öt buddhista gyülekezet, az iszlám közösségek, vagy a Jehova tanúi.

A Dzsaj Bhím Közösség egyik egyházi kategóriába sem fért bele, nem kaphattak helyet a többi buddhista felekezet mellett sem. A közösség vezetője, Orsós János a Roma Sajtóközpontot arról tájékoztatta, hogy tárgyalni akartak a kormánnyal, de nem tudtak olyan illetékessel beszélni, akinek hatása lett volna a folyamatokra. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, civilben református lelkész, amikor fél éve náluk járt, azt nyilatkozta, hogy “sok jó példa van az országban a felzárkóztatásra, a sajókazai is ilyen”. A sajókazai székhelyű országos szervezet vezetője nem érti, hogy miért mellőzik őket, hiszen a törvénytervezet szellemiségének maximálisan megfelelnek. Eszerint az egyházak a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, és más tevékenységükkel jelentős szerepet töltenek be az ország életében.

A Dzsaj Bhím Közösség több iskolát működtet, mélyszegénységben élő, túlnyomórészt cigány tanulóik létszáma meghaladja a négyszázat, a szakma és érettségi szerzés együttes lehetősége pedig ritkaságnak számít a baranyai és borsodi térségben. Tanodáikban további közel háromszáz diák délutáni tanulását is támogatják Borsodban, és a közösségért végzett egyéb munkáik miatt ők jelentik az egyetlen segítséget és reményt a cigány gyerekeknek és családjaiknak – mondta Orsós János.

A közösség vezetője szerint a kormányzati támogatás megvonása ellehetetlenítheti a munkájukat, és az intézményeik fenntartását, de mint mondta, a törvénytervezetre a vallási megkülönböztetés gyanúja is rávetül, hiszen válogat a kisegyházak között, és nem egészen világos, milyen szempontok alapján teszi ezt. Tény, hogy a “támogatott” kategóriába számos olyan közösség bekerült, amelynek nincs a Dzsaj Bhímhez fogható közéleti vagy karitatív tevékenysége. Kérdésünkre, hogy más egyházak is sérelmezik-e a tervezetet, elmondta, hogy most mérik fel a helyzetet, és kaptak már bátorító, szolidaritást kifejező üzeneteket. A Dzsaj Bhím Közösség vezetője abban bízik, hogy végül is elismerik majd mind az egyházukat, mind az oktatási és közösségi munkájukat, és nem sújtja őket hátrányos megkülönböztetés. “Felelős vagyok a sorsomért, és ezért én tehetek a legtöbbet” – sűrítette össze hitbéli meggyőződésük lényegét a közösség vezetője a Roma Sajtóközpontnak.

A tervezet ismeretében nem kérdés, hogy miért kell egyházként megfelelni olyan társadalmi cél érdekében, amely önmagában is támogatást érdemel. A készülő törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az állam segítse az egyházakat a közösségi tevékenységük elvégzésében, és az egyházként továbbműködő szervezetek megtarthatják gazdasági kiváltságaikat: a híveik által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át, intézményeik, iskoláik kiemelt állami támogatását, a hitélettel összefüggő bevételeik (például a perselypénz) adómentességét, és a tisztviselőik fizetésének adókedvezményét. A többiek kérhetik egyházzá nyilvánításukat, de ha nem mennek át a rostán, akkor csak egyesületként folytathatják tovább, így az intézményeik jóval kevesebb támogatást kapnak majd, a fenntartásuk veszélybe kerülhet. Ha ezt el akarják kerülni, akkor azon kell gondolkodniuk, hogy melyik “teljes jogú” egyházhoz csatlakoznak, mint azt manapság a kistelepülések iskolái teszik.

A legalább húsz éves magyarországi jelenlét és ezerfős tagság is szükséges az egyházzá váláshoz. A Dzsaj Bhím Közösség vezetője szerint ugyan még nincsenek húszévesek, de vezetőik – többnyire cigánytelepeken felnőtt fiatalok – több mint két évtizede dolgoznak különböző buddhista szervezetekben, és megvan az előírt létszámuk.

A KDNP frakció álláspontja szerint az a jelenlegi törvény hibája, hogy nem csupán egyházak, hanem egyházi státuszba került, de lényegében gazdasági profilú szervezetek is működhetnek. Az új felsorolásból kimaradtak kérhetik a nyilvántartásba vételt, a felvételükről pedig bíróság dönt majd. Igaz, csak formai szempontból mérlegelik a kérelmeket, az egyházzá válás kritériumait pedig felkért szakértők fogják vizsgálni. A Dzsaj Bhím Közösség mellőzését firtató kérdésünkre nem kaptunk választ a KDNP sajtóirodájától.

Szerettük volna kikérni a szintén KDNP-s Szászfalvi László vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkárságának álláspontját is arról, hogy mi a véleményük az indítvány egyházi kategóriáiról és az egyházzá válás feltételeiről, az államtitkár azonban külföldön tartózkodik, a kollégái pedig nem nyilatkozhatnak.

A tervezet indoklása úgy fogalmaz, hogy – jogszabályok által meghatározott keretek között – különbség tehető az egyházak között társadalmi szerepük, valamint az általuk ellátott közcélú tevékenység alapján, és nem sérti az egyenlőség elvét, ha olyan egyházakkal egyeztetnek, amelyek közfeladatot ellátó intézményeket tartanak fent. Bár ilyen egyeztetés nem volt, nem mondhatjuk, hogy az állam ne fordítana kiemelt figyelmet a Dzsaj Bhím Közösségre. Működésük három éve alatt szinte nem volt olyan hónap, amikor ne kaptak volna a tevékenységük szabályosságát firtató ellenőrzést. A tavalyi kormányváltást követően ezek a vizsgálatok abbamaradtak, de három hete újra beindultak, és mindjárt hármat is kaptak egyszerre. A Dzsaj Bhím hat helyen működtet iskolát, és tevékenységüknek köszönhetően mélyszegénységben élő cigány fiatalok szereznek érettségit és diplomát.

Roma Sajtóközpont

Egyházak egyenlősége

A törvénytervezet 1. számú melléklete az 1990-ig hatályban lévő, a szabad vallásgyakorlásról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikkre hivatkozva sorolja fel az elismert és bevett egyházakat. Bár e kategóriák tartalmát sosem tisztázták, a korabeli közfelfogás a hatalomban való részvétel mértéke szerint különböztette meg az elismert és bevett egyházakat. Vagyis az utóbbiak közvetlenül részt vehettek az állami életben, tagjai lehettek például a törvényhozás felsőházának, az előbbiek viszont csak magánjogi ügyeket intézhettek, például a házasságkötésben vállalhattak szerepet.

Egyházi iskolák szerepvállalása a szegény gyerekek oktatásában

A közoktatási törvény a jövedelmi szint és a szülők iskolázottsága alapján definiálja az oktatási támogatásban kiemelt figyelmet kapó hátrányos helyzetű (hh) és halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyermekek körét. A hh státusz lényege, hogy a tanulók családja meghatározott szegénységi faktorral rendelkezik, és ezen a körön belül az iskolázatlan (legfeljebb nyolc általánossal rendelkező) szülők gyermekei a hhh tanulók. A közhiedelemmel ellentétben a hhh gyerekek legalább fele nem cigány, legalábbis ez derült ki az iskolai kompetenciamérésekhez kapcsolódó Életpálya felmérés adataiból.

Az egyházi és magánintézményekben csak elvétve találunk hhh tanulót. A magyar közoktatási rendszer számára valamilyen okból “problémás” gyerekek szinte kizárólag állami/önkormányzati intézményben tanulnak, vagyis a nem állami, nem önkormányzati intézmények szinte kizárólag az “elit” gyermekeinek gyűjtőhelyei.

Az általános iskolás hh tanulók csupán 5%-a jár egyházi fenntartású, és 1%-a egyéb magániskolába, miközben ma minden harmadik tanuló hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolásoknak csak kevesebb mint 3%-át oktatják egyházi fenntartású intézményekben.

További cikkek a rovatból
„Borsod kincsei” – kétszáz hátrányos helyzetű diák táborozik a velencei tónál „Borsod kincsei” – kétszáz hátrányos helyzetű diák táborozik a velencei tónál
Július 14-én, szombaton a „Borsod Kincsei” rendezvényen közel harminc zenés-, táncos-, és egyéb színpadi produkció versenyez, hogy kiderüljön, kik a „kincsei” a tanodahálózatnak.
Tágra zárt ajtó – a jászladányi iskolaügy – videó
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. január 26. csütörtök Jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait – állapította meg tavaly nyári jogerős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság. A Roma Sajtóközpont megnézte, változott-e a helyzet a döntés óta. A hazai iskolai szegregációs folyamatok állatorvosi lovaként jellemzett iskolai elkülönítési tíz éve terítéken van. [...]
Rájuk vár a közmunka: szegény és cigány gyerekek oktatása
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. január 24. kedd A nyolcvanezer tagot számláló Pedagógusok Szakszervezete tavaly december végén az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény és a szakképzési törvény alkotmányellenességére hivatkozva, kérvényezve azok megsemmisítését. A Roma Sajtóközpont Szüdi Jánost, a Pedagógus Szakszervezet szakértőjét, volt közoktatási szakállamtitkárt kérdezte a kifogásaikról. – Az interjú a [...]
Nemzetiségek parlamenti képviselete – halottnak a csók
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2011. december 6. kedd Választania kell a nemzetiséginek, hogy a nemzetiségi listára, vagy az országos pártlistára voksol-e majd. Legalábbis ez áll az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény tervezetében. A javaslat elvben rendezné a nemzetiségek parlamenti képviseletét, ám csak néhány kisebbségi ülhet majd a házban. A jelenleg regnáló országos [...]
Lezárult a roma népszámlálási kampány
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – 2011. november 21. hétfő Az elmúlt húsz év legjelentősebb roma összefogása, amely erős közösségi aktivitást és szolidaritást generált a cigány közösségekben — hangzott el az  Ide tartozunk! – Népszámlálás 2011 elnevezésű, a népszámlálást népszerűsítő roma civil együttműködési hálózat kampányzáró rendezvényén. „Sokfélék vagyunk, vannak köztünk jobboldaliak, baloldaliak, hívők és nem hívők, az a [...]
Hazudna a Guardian? Jelek szerint nem
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Sárközi Gábor – 2012. február 4. szombat Hazugsággal vádolja a The Guardian brit napilapot a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Azt állítják, Gyöngyöspatán nincs iskolai szegregáció. A brit lap nyilatkozatban áll ki a romák magyarországi helyzetével foglalkozó cikk hitelessége mellett. Úgy látszik, joggal. eredeti megjelenés: hvg.hu A Hír Tv, [...]
Emberi jogok világnapja – a jogvédők szerint romlott a helyzet Magyarországon
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – Lakatos Elza – 2011. december 10. szombat Szombaton, december 10.-én van az Emberi Jogok Világnapja.  Romlott a helyzet Magyarországon az emberi jogok területén. A demokratikus jogállamiság mellett az alapvető emberi jogok is veszélyben vannak, azok legfeljebb a kiváltságos helyzetű társadalmi csoportok számára elérhetők Magyarországon – mondják a jogvédők. Szombaton ünneplik világszerte az [...]
Elmaradt Morvai Krisztina „rendhagyó történelemórája” a Gandhi Gimnáziumban
Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) – 2011. november 24. csütörtök Elmaradt Morvai Krisztina Jobbik alelnök, európai parlamenti képviselő előadása ma a Gandhi Gimnáziumban – tájékoztatták a Roma Sajtóközpontot az iskola diákjai. Civil szervezetek az igazgató lemondását követelik. Ahogy arról a Népszava online ma hírt adott, a Gandhi Gimnázium meghívására Morvai Krisztina politikus látogatott a roma nemzetiségi intézménybe. A [...]
A romák is megmutathatják, milyennek szeretnék láttatni magukat
2011. November 25. Péntek: — Két hónappal meghosszabbították a Chachipe Map Nemzetközi Fotópályázat leadási határidejét. A szervezők idén a roma kultúrát, a romák és nem romák együttélését előítéletek nélkül ábrázoló pályázatokat várják, a fődíj ezer euró. A korábbi pályázatok fotói a Chachipe naptáron Hillary Clinton stábjának irodáját is díszítik.
Elmaradt Morvai Krisztina „rendhagyó történelemórája” a Gandhi Gimnáziumban
2011. november 24. csütörtök - Elmaradt Morvai Krisztina Jobbik alelnök, európai parlamenti képviselő előadása ma a Gandhi Gimnáziumban – tájékoztatták a Roma Sajtóközpontot az iskola diákjai. Civil szervezetek az igazgató lemondását követelik.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink