LegrissebbMítosz blogja

Szerelemről és más démonokról

2011. június 21. | mitosz

Jó ideje nem írtam ide, az ok egyszerű, nem történt semmi érdekes velem. Felkeltem, fürödtem, ettem, ittam, sétáltam, gondolkodtam, majd aludtam, idővel ezek a tevékenységek már össze is keveredtek. Még a gondolataim is szétestek. Tegnap azonban történt valami. Melegfelvonulást tartottak Budapest utcáin. Hivatalosan a 16. Budapest Pride Fesztivál alkalmából szervezték a magyarországi leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű közösségek meleg méltóság menetét. Egyszerűbben, „a buzik” kimentek az utcára, táncoltak, énekeltek, elfogadásra buzdítottak. A híradásokban arról volt szó, incidens történt-e, történik-e vagy fog-e történni. Vártam, hogy mikor hull kéneső Budapestre, amit a rengeteg ellentüntető biztosan tapssal, éljenzéssel fogadna. Óh, magyar butaság, te semmirekellő.

Ami a címet érinti, plagizálok. Gabriel Garcia Márquez Nobel-díjas regénye egy megtévedt pap és a tizenkét éves kislány furcsa szerelmének többszörösen összetett tragédiája. A feszültség ugyanúgy tapintható, érezhető az 1997 óta minden egyes évben megrendezett melegfelvonulással kapcsolatban is, ahogy a regényben a pap önmagával viaskodik, képtelen dönteni a hiterkölcs és a kislány iránt érzett szerelme között. A magyar szivárványparádé annyira népszerűtlen, hogy bármikor lecsaphatna az égből valami mennykő, sőt, mintha a híradások is arra várnának, hogy egy tragédiába torkolló eseményről tudósítsanak. Kiszabható a büntetés a budapesti, évenként egy napos Szodomára és Gomorára. Magyarországon ugyanis nem baró melegnek lenni.

A szerelmet alapvető érzésként éljük meg. Annyira áhítjuk, hogy sok mindent ennek érdekében teszünk. Fontos az életünkben, hajszoljuk sokszor mindenáron. Ki az élvezetekért, ki csak azért, mert nem akar magányos lenni, ki pedig azért, mert a társadalom ezt kívánja meg tőle.

Cigányként sokszor zsibbad a fejem, amikor megismerkedem egy nem cigány lánnyal, ha szimpatikusak vagyunk is egymásnak, akaratlanul eszembe jut, hogy mit fog mindehhez szólni a közvélemény, a barátai, ismerősei, nem beszélve a családjáról, akik közül biztosan páran furcsállanák vagy egyenesen elleneznék a kapcsolatunk

Felvetődik a kérdés, mi a helyzet azokkal, akik saját nemükhöz vonzódnak? Mi van, ha ez a fiú vagy lány történetesen cigány is? Mit érezhetnek, hogyan élik a mindennapjaikat, ha állandó küzdelem az életük, ugyanis az elfogadás még nem jellemző, a büszke felvállalás viszont csak hátrányokkal jár Magyarországon. Munka elveszítése, kirekesztés, még a barátok is elfordulhatnak – a teljes perifériára kerülés. Jó döntést hozni nehéz, de hazugságban élni is az.

A szerelem mikor elfogadott, és egyáltalán ki lehet bírája a létünknek? A társadalmi szabályok természetesen adottak, amiket be is kell tartani. De hol a határ, és kinek van joga meghúzni őket? Büntethető, ha valaki szerelembe esik egy fiatal lánnyal, a szerelmes pedig éppen pap? Vagy bántható-e, kirekeszthető-e bárki azért, mert a saját neméből való iránt lobban szerelemre? Vagy szélesebben merítve: kell-e szenvednie bárkinek korlátozó politikai vagy társadalmi normák miatt – legyen az zsidó, cigány, katolikus, fekete, fehér, meleg.

Rengeteg kérdés, rengeteg megoldandó probléma.

Megint az Egyesült Királyságot tudom felhozni jó példának, elsősorban Londont. Ott a társadalmon belül nem számít kirívónak, ha valaki vállalja nemi irányultságát vagy hovatartozását. Nem veszíti el a munkáját, nem lesz a társadalom kirekesztett tagja. A coming out, az előbújás, azaz a saját neméhez való vonzódás vállalása teljesen természetes a politikusok, zenészek, színészek és a „közismeretlen” átlagemberek körében is. Angliában az egynemű házasság intézménye is elfogadott.

Én személy szerint nem tartom a legjobb ötletnek a melegfelvonulást, hiszen a gyermekek az utcán nem értik, hogy a félmeztelen bácsik, nénik miért csókolóznak, táncolnak. Ha pedig azt kérdezik, „Anyu, miféle ez a bácsi?”, akkor a szülő jobbára szemlesütve dadog, hogy valahogy kimagyarázza a szokatlan helyzetet. De hangsúlyozom, teljesen megértem, miért rendezik meg az egyenesen polgárpukkasztó felvonulást. A figyelmet akarják felhívni arra, amit mi, cigányok is szeretnénk – de évtizedek, évszázadok alatt sem sikerült elérnünk. Egyenlő, mindenkit megillető, jogokat.

Az igazságosság, az egyenlőség, a kirekesztés elutasítása és a vélemény szabadsága – ezek emberi jogok. Tiszteletben tartásuk és a törvényesség – a demokratikus államok alapkövei. Ezzel összhangban a nemzetközi emberi jogi törvény is azon a feltevésen alapul, hogy minden embert egyenlő jogok illetnek meg, továbbá a szabadság.

De tartok attól, hogy Magyarországon még jó ideig lesznek egyenlők – és még egyenlőbbek.

További cikkek a rovatból
Cigány hősök ’56-ból Cigány hősök ’56-ból
„Elmentünk a Rudas fürdőbe, onnan jöttünk haza, és akkor már álltak a villamosok. Azt kiabálták, hogy aki magyar, velünk tart. Hát, mondom, én megyek velük, mint a franckarika. Persze, hogy megyek. Mert én egyszerre magyar, meg cigány is vagyok” ...
Épül a tatárszentgyörgyi özvegy háza Épül a tatárszentgyörgyi özvegy háza
Amikor 2009 őszén Magyarországra látogatott a Német Futball Szövetség delegációja, valamint a legnagyobb német roma szervezet, a Zentralrat Deutscher Sinti und Roma vezetője, Romani Rose, végigjárták a rasszista támadások helyszíneit...
Django Reinhard követői és perpignani roma zenekar a Szigeten Django Reinhard követői és perpignani roma zenekar a Szigeten
Django Reinhard követői, valamint a Perpignanból érkezett roma zenekar is fellépett a Sziget Fesztivál Roma Sátrában. A Vano Bamberger & Band Németországból érkezett hozzánk, a Tekameli Franciaország délkeleti részéről, amely vidék csak úgy ontja magából a zenei tehetségeket.
Már tizenévesen nagyzenekarok élén Már tizenévesen nagyzenekarok élén
Sárközi Lajos még csak húsz éves, de már annyi szólista tapasztala van, mint kevés pályatársának. Tanulmányait ötévesen, klasszikus hegedűvel kezdte. Tízévesen beleszeretett a dzsezzbe, és azóta ezt a két műfajt párhuzamosan műveli, kimagasló szinten.
Boraink csillogása a világ reflektorfényében Boraink csillogása a világ reflektorfényében
A VinAgora versenyről már írtunk itt a gálát megelőzően, most csak röviden foglaljuk össze róla a tudnivalókat. A VinAgora hazánk egyik nemzetközi borversenye, melyet a szakma Európa bor-iránytűjének nevez. Maga a verseny három napon keresztül tartott június közepén. Ez idő alatt a borbírálók folyamatosan szemrevételezték, szájukba vették, majd kiköpték a versenyre küldött bormintákat.
!DelaDap | Add az ütemet! !DelaDap | Add az ütemet!
A magyar uniós elnökség egyik hivatalos záróeseménye lesz a Soproni Volt Fesztivál szerdai programja. A European Gipsy Rocks napján roma és nem roma együttesek lépnek fel a kontinensünkről. Ott lesz a világhírű Emir Kusturica filmrendező (Macskajaj) és zenekara, a brit Asian Dub Foundation, a román Mahala Rai Banda, és az osztrák !DelaDap formáció.
Izzó mező Izzó mező
Tizenhárom évesen kezdett festeni Kállai Henrik, és azóta számtalan kiállítása volt idehaza és külföldön. A fiatal művészt a festészet mellett érdekli a film is, és hátrányos helyzetű gyerekeknek tart művészeti foglalkozásokat.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink