Nem beszélhetnek egymással a roma és a nem roma gyerekek

2011. Június 29. szerda:— Jogellenesen különíti el a jászladányi önkormányzat a mélyszegény és a roma gyerekeket az iskolában, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét— döntött szerdán majd tíz évig tartó jogi huza- vona után jogerősen a Legfelsőbb Bíróság az elhíresült iskolaügyben. Az LB eltiltotta az önkormányzatot a további jogsértéstől, és az iskolai szegregáció megszüntetésének a kérdésében új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokon eljáró bíróságot.

„Nem lehet ma Magyarországon elkülöníteni a roma gyerekeket” — reagált Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója  a Roma Sajtóközpontnak (RSK) azután, hogy szerdán a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogerősen elmarasztalta a jászladányi önkormányzatot az elhíresült iskolaügyben. Az LB a felülvizsgálati eljárásban kimondta, hogy jogellenesen különíti el a jászladányi önkormányzat a saját fenntartású és a magániskolában a mélyszegény és a roma diákokat az etnikai hovatartozásuk, a társadalmi helyzetük és a vagyoni helyzetük alapján, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az LB eltiltotta az önkormányzatot a további jogsértéstől, kötelezte annak abbahagyására, és arra, hogy az MTI-hez eljutatott közleményben tegyék közzé a mostani határozatot. A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ahogy azt a Roma Sajtóközpont hírül adta, a CFCF és Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSz) 2007-ben indított pert Jászladány önkormányzata és a magániskolát fenntartó alapítvány ellen. A jászladányi önkormányzat úgy próbálta meg a roma és a nem roma tanulókat szétválasztani, hogy 2002-ben támogatta egy alapítványi iskola létrejöttét. Dankó István, polgármester az erről szóló előterjesztésében akkor így indokolta az intézmény megalapítását: „népeket, amelyek kultúrákat hordoznak, nem lehet erőszakosan egybezárni”.

A jogvédők a közérdekű igényérvényesítési keresetben többek között a roma gyerekek jogellenes elkülönítésének megállapítását, ennek megszüntetését és egymillió forintos közérdekű bírság kiszabását kérték a jászladányi önkormányzatra. Ezen felül azt is kérték a bíróságtól, hogy tegye semmissé a két iskola által kötött bérleti szerződést, kötelezze az önkormányzatot a jelenlegi helyzet megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására, az alapítványi iskolát pedig ennek tűrésére. A bérleti szerződés keretében az alapítványi iskola használatába került az osztálytermek és a tárgyi eszközök jó része, de a tornaszoba, az ebédlő, és a könyvtár is. A polgármestert a felesége képviselte a perben.

2009. decemberében a jogvédők pert vesztettek az első fokon eljáró Szolnok Megyei Bíróságon az önkormányzat és az iskolafenntartó alapítvány ellen. A nem jogerős ítéletben a bíró azt állapította meg, hogy nem történt jogellenes elkülönítés az önkormányzati iskolában. Az ítélet indoklása szerint nincs összehasonlítható helyzetben az önkormányzati, illetve a magániskola, ezért nem lehet megállapítani a szegregációt. A jogvédő szervezetek fellebbeztek a döntés ellen. Tavaly októberben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében helybenhagyta az első fokú döntést. Ekkor a jogvédők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be az LB-hoz.

Az LB szerdai jogerős határozatában részben helyben hagyta, részben hatályon kívül helyezte az ítélőtábla jogerős ítéletét. Megállapította a jogellenes elkülönítést, azonban a hátrányos megkülönböztetést nem. Az LB ezt azzal indokolta, hogy a hátrányos megkülönböztetés csak az ugyanabba az iskolába járó tanulók között állapítható meg.  Elutasította az LB a jogvédők keresetének az iskolai szegregáció fokozatos megszüntetéséről szóló passzusát. Ezt a bíró azzal magyarázta, hogy a fokozatosság nem hajtható végre Jászladányon. Ebben a kérdésben az LB új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokon eljáró Szolnok- Megyei Bíróságot. A CFCF pedagógusok bevonásával hiánypótlás keretében tervet készít arról, hogyan kell megszüntetni az iskolai szegregációt Jászladányon – mondta Farkas Lilla a CFCF jogásza.

Mohácsi Erzsébet az RSK-nak azt mondta, hogy a jászladányi alapítványi iskola ügye egy olyan kiskapura világít rá, amely a polgári és közigazgatási jog határmezsgyéjén ügyesen manőverező önkormányzatok számára nyújt lehetőséget a szegregációra. Hozzátette, az önkormányzat polgári jogi szerződéssel leplezett egy közigazgatási megállapodást, bérleti szerződést kötött közoktatási megállapodás helyett és ezzel privatizált az önkormányzati iskola egy részét.

Kállai László, a JRPSz vezetője arra emlékeztetett: miután egy fal és kulcsra zárt ajtó választja el őket, a két iskolában a gyerekek, noha egy épületben vannak, mégsem játszhatnak, vagy beszélhetnek egymással, a játszótéren vagy más rendezvényen sem találkoznak.

Roma Sajtóközpont