Egészségünkre

Pohárban az egyéniség | A szigetcsépi Gál szőlőbirtok

2011. július 4. | kutivili

Szinte már sztereotípia a borkedvelők körében, hogy az alföldi alapanyagból nem lehet szép, nagy borokat készíteni. Ám megváltozhat a véleménye annak, aki megismeri a szigetcsépi Gál pincészet borait, melyek karakteresek, egyediek, érdekesek, és ami a legfontosabb, mindezek a tulajdonságok-határozott fajtajegyekkel párosulnak. Boraikat kóstolva az ember úgy érzi, Gálék lesznek azok, akik a Duna borrégiót egy új dimenzióba helyezik. Gálné Dignisz Évával és Gál Csabával a pincészet borászával és szőlészével nem kizárólag borokról beszélgettünk, hanem érintettünk olyan fontos témát is, mint a roma integráció. Sok a jó, családi tradíciókat folytató roma szőlőmunkás. És a szőlőben továbbra is bőven van munkalehetőség. Miért nem lehetne sok romának a szőlőműveléssel kapcsolatos szakmája?

Gál Csaba, a pincészet szőlésze kivételes helyzetben volt, hogy nem kellett castingolnia a borászok között, ugyanis a hölgy, akit feleségül vett, elismert talentum a borász szakmában. Igazi családi összjáték ez: Gál Csaba a szőlész, felesége Gálné Dignisz Éva a borász. De a teljes családi összhang akkor érezhető, amikor Éva örömmel közli, hogy mindkét gyerekük komolyan szeretne foglalkozni a szakmával. A fiuk, Csaba a kertészetin tanul szőlész szakon és rendesen kiveszi a részét a munkából. Zsuzsi lányuk pedig az ELTE francia-magyar szakos hallgatója, ám a borok iránti érdeklődését mutatja, hogy szakdolgozatát a francia szőlőnevek eredetéről írta. Jól jön ez még a pincészetben. Ha kihasználja francia, német, és angol nyelvtudását, megnyithatja a családi vállalkozás világra nyíló kapuit. Így áll össze a szőlész-borász Gál kvartett.

Talán a családi összetartás és a családtagok szakmai elhivatottsága teszi lehetővé a folyamatos fejlődést, amit hazai és nemzetközi szinten is egyre több komoly eredmény támaszt alá. Sőt oly gyakoriak a pincészet életében a kiemelkedő eredmények, hogy némelyikről az interjú előtt kevéssel szereztek (szereztünk) tudomást. Az EU elnökség borai közt megtalálható a Gál pince 2010-es kékfrankos rozéja és pinot noir rozéja is. Magyarország 2011 első félévi uniós elnökségének egyik kiemelt célja volt a magyar borkultúra bemutatása. Boraink révén hazánkra így több és szebb fény vetül. Figyelemreméltó, hogy az említett borlistán összesen két rozé van, mindkettő Gáléké.

Az EU kapcsán rendkívül fontos és érdekes dolgokról is beszélgettünk: a szőlőművelésről mint munkalehetőségről, valamint a roma integrációs programokról. És arról, hogy milyen jó lenne, ha a kettő között a jövőben szoros lehetne az összefüggés.

Csabáék elmondása szerint a legtöbb borvidéken bőven szükség van szőlőmunkásokra, de az Alföldön kiemelkedő mennyiségben. Persze másutt is. Több borvidék – például Szekszárd és Tokaj – borászai jelezték már igényüket. De ami a legfontosabb, folyamatosan és nem csak szezonális jelleggel keresnek munkaerőt. Szép számban vannak roma szőlőmunkások, akik hagyományosan ezt a tevékenységet folytatják, munkájuk szép, korrekt. Számosan vannak, de nem elegen. Roma munkanélküli viszont rengeteg van. És mivel mostanában léteznek integrációs programok – sajnos még nem elég –, melyek által sokan szakképzettséghez és munkalehetőséghez juthatnának. De az ilyen integrációs képzés után legtöbben azért nem jutnak munkához, mert többnyire olyan szakmát szereznek, amelyben nincs akkora igény a munkás kézre, mint amennyi embernek volna szüksége a munkára. Szőlőmunkásként viszont sokan juthatnának munkához, és az önbecslésüket sem rombolná, hiszen a szakmájukban dolgozhatnának. Csakhogy ehhez a mezőgazdasági segédmunkás kategórián belül szőlész segédmunkásokat kellene képezni, lehetőleg a munkaügyi hivatal által támogatott formában. Együtt reménykedünk, hogy eljön még ennek is az ideje.

Visszatérve a borokra, Gáléknak nem csak a rozéik kiemelkedőek, bár nyugodtan lehetne őket rozé-specialistának nevezni. Fehér- és vörösboraik is karakteresek, és olyannyira fajtajellegesek, hogy tanítani lehetne. Kóstolás közben nem is érti az ember, hogyan lehetett e régió alapanyagából ilyen komoly borokat készíteni. És ha mégis lehetett, akkor kemény hozamkorlátozás mellett (legfeljebb 1 kilót hagyva egy tőkén), a legszebb évjáratok legszebb borait engedik ki a pincészetből, „gyógyszer” mennyiségben. De nem így van ez, tehát másban kell keresni a választ. Például abban, hogy megfelelő hozzáállással a Duna menti körzetben is lehet szép, egyedi borokat csinálni, kevésbé hálás területen. A termőhely egész pontosan Szigetcsép és Szigetszentmárton között helyezkedik, a Csepel-szigeten. Valamikor a Duna borította ezt e területet, emiatt alakult ki a mészkőgöbökkel dúsított, lepelhomokréteggel fedett vályogtalaj. Ez vízzáróként funkcionál, ellenáll az aszálynak. Ebből a szempontból tehát nagyon jó adottságú a terület, nehézségeket okoz viszont a szélsőséges időjárás. A száraz, forró időszakok, a fagyok, a jégesők megnehezítik a borászok dolgát.

Gálné Dignisz Éva azt vallja, hogy mindig kellenek új célok, és az oda vezető utat kis lépésekben kell megtenni. A jelenlegi cél a termőterület ésszerű csökkentése. Tavaly ilyenkor még 95 hektáron gazdálkodtak, a mai állapot már csak 70 hektárnyi, a végső cél a 60 hektár. A termés 20%-át dolgozzák fel, a többit szőlőként értékesítik, kizárólag az Alföldön, erősítve ezzel a saját térségüket. A tervek közé sorolható a tartálykapacitás bővítését, és a vörösbor erjesztési feltételeinek javítását is. Hozamkorlátozást csak két fajtánál tartanak szükségesnek: a pinot noiré 3, a szürkebaráté 2 kg/tőke. Boraik legnagyobb része könnyed, reduktív, így a pinot noir és a kékfrankos is. Egyedül a Cabernet sauvignon kap 15 hónap frisshordós érlelést (barikolást), ami nagyon jót tesz a bornak. A 2009-es cabernet-ből rengeteg energia árad. Egészséges, vad csikó, kellő potenciállal, hogy díjnyertes versenyparipává váljon az évek során. Mindenesetre alapanyagát tekintve hibátlan – és ez az egész évjáratra igaz. „2009 talán az eddigi legszebb évjáratunk – erősítette meg Éva –, nekünk és még nagyon sok hazai borászatnak.” De ahogy a jó szobrász kevésbé jó nyersanyagból is tud nagyot alkotni, igaz ez a jó szőlészekre-borászokra is. Ezt igazolja, hogy Éváék 2010-es, gyenge évjáratból való borai is annyi sikert söpörtek be a piacra kerülésük óta, amivel nagyágyú borászatok is elégedettek lehetnének.

A bormarketing kiszámíthatatlan hullámaira átevezve az eladásról érdeklődöm, mert számos kézműves borászat termékeihez hasonlóan a szigetcsépi Gál-borok sem találhatók meg a hipermarketekben. Az egyediséget őrzik vagy más az oka? „Valóban nem lennénk ugyanazok, ha a borainkat valamennyi hipermarketben megtalálhatnák. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, előfordul, hogy jó néhány tételünk már szeptemberre elfogy. Ehhez először is egyedi, szép bort kell készíteni. Ennek az alapja a gondosság, a többi pedig az évek tapasztalata, a szőlő megismerése, amiből a legtöbbet, a legszebbet kell kihozni. Szeretni kell a szőlőt – ettől egyediek a boraink. Úgy kell bánni a szőlővel, mint ahogy a jó szülő bánik a gyermekeivel. A jó szülő mindig tudja, hogy gyermekének mi a legjobb. Formálja, neveli, ha kell, fegyelmezi, de az egyéniségét hagyja kibontakozni. Ami a legfontosabb: mindezt szeretettel.”

Rajnai rizling 2009: Üde bor, szinte jókedvű, friss körtés-almássággal.

Ezerjó 2009: Határozott, de egyáltalán nem bántó savak, sok ásványossággal és lime-os gyümölcsösséggel.

Szürkebarát 2009: Telt, kövér fehérbor, gazdag aromakészlettel. Savai nem túlzóak, sőt lágy karakterű, déliesebb típusú, narancshéjas, epres lecsengéssel.

Cserszegi fűszeres 2009: Zavarba ejtő gyümölcstál, a tálon zöldalma, egres. Igazi hűsítő, forró nyári estékhez.

Cserszegi fűszeres nektár 2009: A pincészet desszertbora. Kellemes, nem túlzó édesség, kis mézesség, kellemes akácos felhangokkal. Desszertek kiváló kísérője, de az édesebb italok kedvelőinek önmagában is fogyasztható desszert helyett.

Kékfrankos rosé 2009: Méltán a pincészet zászlósbora. A kékfrankos rendkívül jól érzi magát ezen a földön, és leginkább rosé formájában tükrözi vissza a pince egyéniségét. Kellemes bor sok-sok piros bogyós gyümölccsel, áradó ásványossággal – ami igazán egyedivé és érdekessé teszi.

Pinot noir rosé 2009: Üdeség és kedvesség jellemzi, gyönyörű, a szájat betöltő feszességgel. A széndioxidot szépen van jelen, nagyon jól is áll neki. Friss gyümölcskrém, sok-sok banánnal.

Pinot noir 2009: Illatában nagyon sokat ígér. Dohány, föld, kis kávésság vezetik be, majd ízében sok-sok erdei gyümölcs. Eszenciális zamatok. Harapható, húsos bor, nagyon könnyű belefeledkezni.

Kékfrankos 2009: Kellemes savak, finom csokis zamatok, a háttérben szilvával, meggyel. Meglepő módon nem hordóban, hanem acéltartályban érett. Így kizárólag az érett gyümölcs ízeiben és a termőtalaj adottságaiban gyönyörködhetünk, most nem szólnak bele a sokszor domináns hordós jegyek.

Cabernet sauvignon 2009: Komplexitás jellemzi, vagyis első kóstolásra nehezen értelmezhető. Több időt kell fordítani rá, ahogy egy tartalmas könyvre. Illatában a föld, a szőlő és az égetett bőr dominál. Mozgása kimért, ez jelzi a komolyabb, hosszabb érlelés lehetőségét. A hordóból érkező aromák nem nyomják el a gyümölcs saját aromáit. (Nagyon intelligens a hordóhasználat.) Érezhetően az alapanyaghoz választották a megfelelő hordót, és annak kiégetését. Így csak kiegészíti, és nem uralja a bor zamatait. Ízében komoly és sűrű, mégis kedves, gyümölcsös és selymes. Mintha minden abban támogatná, hogy minél szebben, átfogóbban mutathassa be a fajta szépségeit…

További cikkek a rovatból
Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai Ízes ízek, avagy a cigány gasztronómia sajátosságai
A romák étkezési szokásairól legtöbben úgy foglalják össze: sok hús, sok zsír. Ez részben igaz is, mivel a cigány gasztronómia sokban hasonlít a magyar paraszti konyha stílusához. A hasonlóságok és a különbségek közt kalandozzunk egy keveset!
Harc a genetikus örökség ellen Harc a genetikus örökség ellen
Távol áll tőlem a személyes dolgaim kiteregetése blognak álcázott formában, most mégis kivételt teszek. A közelmúltban olvastam Bogdán Péter kollégám írását az életmódváltásról, ahol kifejtette, hogy milyen kemény és kiszámíthatatlan volt küzdelme a saját rossz adottságai ellen, mennyire nehéz volt megszabadulni a súlyfeleslegétől, és az időszakos kemény diéták után beállni egy másfajta életmódra, rendszerre.
Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor Edzőként is bravúrozik Hranek Sándor
A tízszeres magyar bajnok ökölvívó Hranek Sándor 1997-től edzőként adja át a tudását a fiataloknak. Az elmúlt tizenhat év alatt több tanítványa bekerült a magyar válogatott keretébe. Sándor célja az, hogy terjessze a gyerekek között a Papp Lacitól tanult szakmai fogásokat. A Sosinet ellátogatott az egyik edzésre.
Négy fal között Négy fal között
Foci és az ökölvívás - ez az a két sportág, amelyben a roma fiatalok kiemelkedő eredményt szoktak elérni. Filmünkben azonban egy másik sportágról lesz szó. Talán ma még furcsán hangzik, hogy egy pesti civil szervezet cigány diákokat karol fel, és tanít fallabdázni. Heti három alkalommal tartanak edzést, és fizetnek minden további költséget, beleértve a felszerelést is. A gyerekek többsége a nyolcadik kerületben él, és céljuk, hogy edzőjükhöz hasonlóan bajnokok legyenek.
Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk Cabernet franc, mely otthonára lelt nálunk
Miért is különösen fontos számunkra a Cabernet franc? Ez a bordói fajta az őshonos területen kívül nálunk mutatja a legszebb változatát. Olyannyira, hogy talán csak nálunk préseltek önálló prémium fajtabort ebből a fajtából. A magyar borokkal foglalkozó nemzetközi szakértők is észrevették az itteni Cabernet-ben rejlő óriási lehetőségeket, ami – Michael Broadbent szavai szerint – második otthonára lelt nálunk. Elizabeth Gabay – a magyar borokkal sűrűn foglalkozó Master of Wine – és még sok más nemzetközileg elismert szakértő hasonlóképpen vélekedik a fajtáról.
Az élő múzeum – Szomolyai pinceház Az élő múzeum – Szomolyai pinceház
Szomolya község a Bükkalja lankái között, a Kánya patak völgyében fekszik, bár csak Egertől 20 kilométerre, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A közeli dombok kőzete a mészkőre rakódott vulkáni hamuból és porból keletkezett, mely az évezredek során riolittufává alakult át. A jól megmunkálható építőanyag tette lehetővé a 18. században a helyi parasztoknak, hogy borospincéket faragjanak a hegyoldalba – de a szomolyai szőlőtermesztésről és borkészítésről még esik elég szó. Később a pincék mellé lakásokat is vájtak a hegyoldalba, majd ólakat, istállókat is, ahol az állatokat tartották. A barlanglakásnak rendkívül sok az előnye. Először is télen-nyáron egyforma a hőmérséklete. Ezt látogatásunk alkalmával tapasztaltuk is, nagyon kellemes hűvös van odabent, a mostani elviselhetetlen kánikulában is. Azonkívül jól beolvadnak a környezetbe, ezért háborúk idején az ide menekült falubeliek biztonságban érezhették magukat.
Pirlóék jobban koncentráltak Pirlóék jobban koncentráltak
Kenyeres Imre, a magyar labdarúgó-válogatott pályaedzője szerint az olaszok megérdemelten jutottak tovább, többet tettek a sikerért és a végén a szerencse is melléjük állt. Az Olaszország-Anglia negyeddöntőben gól nélküli kilencven perc után a hosszabbításban sem sikerült eldönteni a mérkőzést. A tizenegyesek következtek, amelyben az olaszok bizonyultak jobbnak és 4-3-ra nyertek. A cigány családból származó Andrea Pirlo, a legendás Csehszlovák válogatott Panenka büntetőjét utánozta le.
Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet Etyeki keményvonal | A Kertész Családi Pincészet
Kertész Zoltánnal beszélgetve azt érzi az ember, hogy határtalan a lendülete, és képtelen megalkudni, ha komoly minőségű bor előállítása a tét. Ráadásul határozott elképzelései vannak a borvidék lehetőségeit és jövőjét illetően. Borait kóstolva pedig megbizonyosodhatunk arról, hogy a motiváltságot és szorgalmat komoly tehetség egészíti ki. Karakteres borok, csillogóak, tartalmasak, jól ihatók – igazi etyekik. Erről nemrégiben meggyőződhettünk az Ihatóbb Magyarországért Egyesület szakmai kóstolóján, a Váci utcai Paul’s bisztróban, ahol átfogó képet kaptunk a Kertész Családi Pincészet borairól, az alkotójuk bemutatásában.
Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010 Meglepetés Szent György-hegyről – 2HA merlot, 2010
Egy közelmúltban megrendezett merlot vakkóstolón, különleges karakterével minden szempontból kiemelkedett egy tétel. A levetkőztetése után sokunk számára meghökkentőek, voltak a borral kapcsolatos információk. A szőlő szempontjából borzalmasnak számító 2010 évben született, mégis komplex, egyedi karakterű, tartalmas és minden pillanatában vibráló, izgalmas bort alkotott a 2Ha Szőlőbirtok és pincészet tulajdonos-borásza, Török Csaba.
Spanyol kapcsolat – Vino Castillo Spanyol kapcsolat – Vino Castillo
Mostanában rengeteget hallani arról, hogy a hazai borok rendkívül jók, egyediek, fejlődésük rohamos a világ reflektorfényében. Azonban fontos, hogy a magyar borokat összehasonlítsuk más, legfőképpen Európa bornemzeteinek boraival, felfogásával. Ők hogyan vitték annyira amennyire, mit tanulhatunk és profitálhatunk az európai bor nagyhatalmak sikeréből, és hogyan tudjuk bővíteni a szakmai ismereteinket a határainkon túl?
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink