HanganyagokKomolyan

Családi múlt

2011. augusztus 2. | Forgács Marietta
Kuti Károly

Kuti Károly

Tizenéves fejjel kérdeztem meg először – és akkor utoljára – édesanyámat, hogy a mi családunkból vittek-e el valakit koncentrációs táborba? Anyai ágon nagymamám testvéreit, és nagypapám szinte egész családját – jött a válasz. Minden egyes szóra nagyon figyeltem, ahogy édesanyám elmondta. Tudtam, erről soha többet nem fog beszélni.

1944 novemberének első napjaiban a csendőrök a Zalaegerszegen lévő két cigánytelepről kizavarták a romákat hajnalban házaikból, és a rendőrségre vitték őket. Férfiakat, nőket, gyerekeket egyaránt, köztük a nagypapámat és dédszüleimet is. A két cigánytelep üres lett. Az első úti cél a komáromi Csillagerőd volt, ahol az előzetes szelektálás alapján a gyermekek és a nők maradhattak Komáromban, de az életerős, fiatal lányokat és férfiakat újabb út várta – Lengyelország valamelyik haláltáborába.

András dédapám és (cigány nevén) Piciny nagyapám még együtt utazott Komáromba, de ott szétválasztották őket. Nagypapa, aki ekkor még csak gyerek volt, a következő év, 1945 tavaszán, a komáromi Csillagerőd felszámolását követően hazaérkezett. De azt senki nem tudta a családból, hogy édesapjával mi történhetett. Csak sejteni lehetett, hogy valamelyik táborba vitték, de arra már gondolni sem mert senki sem, hogy egyszer csak ő is hazatér.

Hazaérkezett, és sok-sok évet élt még családja körében. Senkinek nem mesélt arról, hogy mit látott, mit élt át. Én András dédpapámat már nem ismerhettem meg. A fia, Piciny papa sem mesélt sokat arról, milyen is volt a komáromi Csillagerőd. Fiatal volt még. Soha nem volt bátorságom megkérni arra, hogy meséljen, mit tud a cigány holokausztról. Úgy éreztem tisztességtelen lenne kérni, hogy a régi idők fájdalmairól beszéljen. Így aztán megelégedtem édesanyám néhány mondatával.

Tegnap este, ahogyan néztem kifelé az ablakon, eltűnődtem, vajon miként tudott 60-70 évvel ezelőtt egy ilyen tragédián túljutni, új életet kezdeni egy olyan közösség, amelynek nagy részét elpusztították. Milyen életösztön kell ahhoz, hogy a borzalmakat követően is előre nézzenek a jövőbe?

Ma már senki sem él Zalaegerszegen, aki túlélte valamelyik haláltábort. Csak leszármazottaik, akiket a vonat legfeljebb a komáromi Csillagerődig vitt.

Kuti Károly, akit mindenki csak Jankó néven ismer, szintén gyerek volt a II. világháború idején. Barátságos, jókedvű cigány ember, akit mindig jó hallgatni. Most, ahogy mesélt a család múltjáról, eltűnt szeméből a jókedv. Őt és egész családját ugyanúgy elhurcolták a Csillagerődbe. 1945 tavaszán édesanyjával és testvéreivel hazaérkeztek, de azt nem tudták, hogy a családfő hova került. Kuti Károly a 67 évvel ezelőtti eseményeket idézte fel a Sosinak.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Elgondolkodtam azon, hogy talán mégis csak megkérem nagyapámat, meséljen a családi múltról.

További cikkek a rovatból
Tanulni kell, de nem mindegy, hol Tanulni kell, de nem mindegy, hol
Fókuszban a VIII. kerületi roma diákok. Ha jobb tanulmányi átlagot akarnak elérni, vagy esetleg egy másik iskolába szeretnének járni, akkor jelentkezhetnek Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány legújabb programjára.
Az óvoda, amely segíti a gyerekeket az iskolai tanulásban is Az óvoda, amely segíti a gyerekeket az iskolai tanulásban is
Csepel egyik lakótelepén, az emeletes házak által közbezárt, magas tölgyek aljában húzódik meg az alacsony épület. Csak az udvaron lévő játékokból lehet sejteni, hogy ez egy óvoda. Ahogy belépünk a földszintes, kívülről unalmasan szürke épületbe, úgy csap meg a tisztaság, a meleg érzete. Kisgyerekek kukucskálnak ki az egyik ajtó mögül, és mosolyogva köszönnek "Csókolom!"-ot a vendégnek.
Készül a cigányeposz Készül a cigányeposz
A roma irodalomról szól az a sorozat, amelyet szerdánként rendeznek a budapesti DocuArtban. A négy héten át tartó esemény első vendége Jónás Tamás volt.
A Cigánytábor a Nemzetibe ment A Cigánytábor a Nemzetibe ment
Ki ne ismerné a Cigánytábor az égbe megy című orosz filmet, és az abban elhangzó fantasztikus dallamokat? A zenét élvezve nehéz a székben ülni, hiszen az ember lába azonnal mozogni kezd a hamisítatlan cigány muzsikára.
Nincs igazi választási lehetőség Nincs igazi választási lehetőség
Egyedül a cigány kisebbségnek van arra esélye, hogy nemzetiségi képviselőt juttathasson a parlamentbe. Ehhez kellene 20-30 ezer szavazat - véli László Róbert, a Political Capital szakértője. A politológus ugyanakkor felhívja a figyelmet a rendszer visszásságára is, miszerint ha a kisebbségi névjegyzékbe kéri valaki a felvételét, a pártok esetében csak az országos listára voksolhat.
Magyar Népdalok Cholibától Magyar Népdalok Cholibától
Choli Daróczi József mikrofon előtt még nem énekelt. Mi a budapesti Muzikum Klubban, a "Gangesz Rigmusok" programsorozat alkalmával beszélgettünk az ismert cigány íróval, népművelővel. Mivel szó volt a roma kultúráról, a kettős identitásról, ezért ismert magyar népdalokat is elénekelt cigány nyelven. Galyas Gyula összeállítása.
Generációváltás előtt Generációváltás előtt
Állami támogatás nélkül akár meg is szűnhet az egyetlen újság, amely cigányul szól cigányoknak, cigányokról - mondta a Khetano Drom szerkesztője. Rostás-Farkas György abból az alkalomból nyilatkozott a sosinet.hu-nek, hogy megjelent az Összeölelkezett sorsunk című kötete. AZ író-újságíró véleménye szerint a több mint 20 éve megjelenő lap életben tartásához új arcokra, fiatalokra lenne szükség, mert a generációváltás elkerülhetetlen. Erről, valamint az új könyvéről beszélgetett vele Forgács Marietta.
Egy éves a C-street Rádió Egy éves a C-street Rádió
Egy éves lett a C-street Rádió. Vezetőjével, Jánoska Istvánnal az elmúlt esztendő tapasztalatairól és a terveikről szerettünk volna beszélgetni. Mint mindjárt hallani fogják, a jövőről keveset árult el az internetes rádió munkatársa, annyit azonban elmondott, hogy nemsokára nagy meglepetésben lesz részük azoknak, akik ismerik és kedvelik a C-Streetet. Jánoska Istvánt hallják.
A talentumok mestere a tehetségről A talentumok mestere a tehetségről
Dénes László hegedűtanár keze alól sok fiatal hegedűművész került ki, többségük olyan, akinek a munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is meghatározó. Számos roma tehetséget juttatott el a művészi szintig, és vallja, hogy az ő adottságaik különlegesek, és hogy rendelkeznek valami plusszal. Olyan nagyszerű előadóművészeket oktatott, mint például Oláh Vilmos, Szalai Antal, vagy a Costa Concordia hajószerencsétlenségben elhunyt Fehér Sándor.
Tények miatt támadják Tények miatt támadják
A közelmúltban heves támadás érte a jobboldali média részéről Daróczi Ágnest, a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnökét egy olasz televíziós társaságnak adott interjúja miatt. Ebben többek között azt állította, hogy hazánkban 1200 cigánygettó található, és bírálta a kormány közmunkaprogramját. A roma jogvédőt az ellene irányuló kritikák kapcsán kerestük fel, hogy megkérdezzük, hogyan válaszol a támadásokra.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink