Komolyan

Porrajmos: Négyezer ember lemészárlása egyetlen napon

2011. augusztus 2. | Nótár Ilona

– A romákra emlékeznek ma –

»Istállóba vótunk. Márciusba kihajtották a teheneket a mezőre, a romákat meg be. Még szalma se volt, kazal volt. De nagyon büdös. Aztán későbben kértek a férfiak fejszét, fűrészt a cselédektől, csináltak priccseket, hoztak be egy kis szalmát. Mégiscsak jobb volt, mint a földön. Ott voltunk nyolc hónapig. Akkor már szedték a romákat mindenfelől, minket is el akartak vinni, csak az intéző nem engedte őket, mert jól dolgoztak. Jött egy katonatiszt. Reggel nyolckor ki kellett állnunk az udvarra. Voltunk talán negyvenen-ötvenen. Esküdtetett. A kezünket a szívünkre kellett tenni, hogy hűségesen fogunk dolgozni. Volt egy öreg néni, az már nem bírt dolgozni. Nem tette a kezét a szívére. És akkor a hadnagy mondja, hogy te mért nem teszed a kezdet a szívedre. Mondta, azért, mert én hamisan nem esküdök. Odament, piff-puff, két pofont lehúzott neki.« (Vajda Rozália visszaemlékezése)

A német fajnemesítés elve szerint az árja faj mentális és fizikailag egészséges tagjainak szaporodását államilag támogatni kell, viszont ki kell szűrni, le kell csökkenteni a szellemileg, fizikailag korlátozottak számát, akár sterilizációval, akár születésszabályozással, akár házasodási törvényekkel.

Az indok: „Először rabolnak, aztán gyújtogatnak, hamarosan minden lángokban áll majd, gyárak, raktárak” – mondja egy tiszt a begyűjtés során.

1927: Minden cigánytól ujjlenyomatot vesznek, összeírják őket, vándorlásukat erőszakkal megszüntetik.

1928: Országosan rendőri felügyeletet kapnak

1933: Emberi jogaikat elveszítik. Megalázásuk büntetés nélkül történhet.

1935: Életbe lépnek a nürnbergi faji törvények: a cigányokat nem tekintik többé embernek.

A fogolytáborban megkülönböztető jelként barna lefelé mutató háromszöget kellett viselniük, esetenként feketét, ami aszociális személyt jelentett.

1935 A tervezett polinéziai koncentrációs tábor helyett inkább kiterjesztik a romákra is az Endlösungot, a „végső megoldást”, vagyis a fizikai megsemmisítés tervét.

1936 A berlini olimpia előtt, a német főváros mellett létrejön az első cigány láger.

1938 A letartóztatások alapja: ha nyolc dédszülőből kettő cigány, a letartóztatás jogalapot nyer.

»Engem a vonaton kaptak el. Olyan tizenhat éves lehettem. Már ősz tájban volt ez. Már azt hittük vége a háborúnak. Ugye, se újság, se rádió, se semmi. Ki tárgyalt velünk, cigányokkal. Hát senki. Nem tudom már, Szombathelyre vagy Körmendre mentem, levettek a vonatról, bevittek Körmendre, aztán meg Komáromba. A családom onnan tudta, hogy aki akkor két napig nem ment haza, arról lehetett tudni, hogy elvitték. Nehezen teltek a napok. Csak vártuk az egyiket a másik után, hogy mikor ölnek meg. Hosszú volt egy nap. Olyan hosszú, mint most egy hónap. A saját rongyainkban voltunk. Naponta egyszer kaptunk enni délben. Marhavagonokkal szállították őket Komáromból tovább. Összegyűlt négy-ötezer ember, akkor szállítottak.« (Vajda Rozália)

1939 Bevagonírozott romák ezreit küldik a lengyelországi koncentrációs táborok felé.

1939 Soprontól néhány kilométerre, az ausztriai Lackenbachba deportálják a magyar romákat, innen 1942-ben vitték tovább az embereket Auschwitzba.

»Három hétig voltam ott. Ott halt meg az unokatestvérem. Beteg volt, enni meg nem adtak. Nagy mocsok volt, se véce, se semmi. Az a sok ember, bűz volt mindenfelé. Mindenki ott végezte a dolgát, tisztálkodni nem lehetett.«

1939 Esztergomban cigánytáborba zárják a romákat.

A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat. Hollandiában, Görögországban és Franciaországban nemigen törődtek velük.

1939-től dr. Josef Mengele orvosi kísérleteket végez ikergyerekeken, továbbá a felnőttek gyorsított fagyhalálának szimulálása, a fuldoklás fiziológiája, sterilizálás…

1940 Auschwitz-Birkenauban rendszeresítik a cigánygyerekeken tesztelt, tömeggyilkos Zyklon B gázt

Gyilkolási módszerek az Endlösung szerint:

Összeterelik a romákat és lelövik őket („a rendetlen cigányok túlságosan fegyelmezetlenül tűrik”).

1941-től járó motorú teherautó zárt terébe vezetik a kipufogógázt (hosszú idő az agonizálás és nehéz a tisztítás és újratöltés).

Gázkamrák: 15 perc = 800 ember („hatékony”) – ez volt a lengyelországi táborokra jellemző módszer

1942. december 16. Heinrich Himmler rendelete szerint az összes európai cigányt Auschwitzba kell deportálni, ott megkülönböztetésül Z betűt (Zigeuner) tetováltak a bal karjukra.

Szerbiában a megszálló német katonai hatóságok másfél év alatt helyben „oldották meg a zsidó- és a cigánykérdést”. A zsidókkal együtt mintegy 12 ezer cigányt lőttek agyon vagy gázosítottak el teherautókban.

1944 A német megszállás után tömegesen viszik el a romákat a felállított gettókba, a nyilas hatalomátvételt követően deportálják őket.

»Komáromból vitték tovább az embereket Lengyelországba. Nekem az volt a szerencsém, hogy az utolsó táborba kerültem. Így nem kerültem el a gázba.«

1944 november 2. Zala, Veszprém, Vas megyéből internáltak a romákat.

1944. november 2-6. Budapestről a cigányokat a budai téglagyárban gyűjtik össze.

1944. november 8. A magyar romák bevagonírozása a budaörsi pályaudvaron. Célállomás: Dachau, Buchenwald, Bergen-Belsen, Ravensbrück

1944 A magyar csendőrök és a hatóságok minden hivatalos dokumentáció nélkül lemészárolják a cigányokat a Tolna megyei Lengyelben.

1945 január A Fejér megyei Lajoskomáromban mészárolnak.

1945 februárban a Zala megyei Lentiben tömegesen irtanak ki cigány családokat.

»Volt ott nem csak cigány, hanem szegényebb parasztok is. Mindenféle romák voltak Komáromba. Beások, romungrók, köszörűsök. Muraszombatból voltak beások. Volt ott az a szegény Gyuri bácsi, nagy erős szép ember volt. Nem volt szegénynek nadrágja, csak egy kis hitván valami volt rajta. Olyan szépen énekelt, a többit vigasztalta. Meg Zalából is sokat vittek oda.«

1945 Várpalota: 150 cigány kivégzése.

»Egy nap aztán kinyitották a kaput, és mondták: mindenki mehet. Mindenki elmehet haza. Oda, ahova tud. Gyalog mentünk, amerre láttunk. Mentünk egy darabig, oszt a patak mellett leültünk. Volt ott ilyen fűzfavessző, nekiálltunk szedni, két-három ember meg kötött. Eladtuk a majorba egy pengőér, kettőért, így sikerült útravalóra meg ennivalóra valamit gyűjteni. Így jutottunk el Szombathelyig. De nem találkoztunk már senkivel az ottani ismerősök közül. Azokat már meg is ölték.«

A második világháború cigány áldozatainak száma több tízezerre tehető. Pontos adatokat sehol nem találni róluk, mert nem írták össze a romákat sem eredeti lakóhelyükön életükben, sem holtuk után a táborban.

1944. augusztus 2. Közel 4000 romát terelnek össze az SS tisztek. Jajveszékelésük ellenére kiirtották őket, a krematórium melletti gödörbe hányták és elégették.

Emlékezzünk! Nem felejthetjük el a családjainkat, soha nem engedhetjük, hogy ez a borzalom ismét megtörténjen a népünkkel.

Nyugodjatok békében, testvéreink!

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink