Komolyan

Roma holokauszt – Emlékezés a Nehru parton

2011. augusztus 4. | GGy

Budapesten, a IX. kerületi Nehru parton 2006 óta áll a roma holokauszt áldozatainak emlékműve. Tegnap itt emlékeztek romák és nem romák közösen arra a több ezer romára, akiket 1944. augusztus 2-án gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban és azokra is, akik a cigányok ellen elkövetett támadássorozatban haltak meg 2008-2009-ben. Piliscsabán pedig emlékművet avattak a romák – közösen a polgármesterrel.

Daróczi Ágnes, a Phralipe nevű roma civil szervezet alelnöke szerint az a gyűlölködés és kitaszítás és bűnbakképzés, ami napjainkban zajlik, nem hasonlítható máshoz, mint a második világháború előtti és alatti időkhöz. „Egy nép nem létezhet a múltja nélkül, a múltat számon kell tartani” – mondta Daróczi Ágnes. Hozzáfűzte: ugyanakkor örömmel tapasztalja, hogy egyre több településen emlékeztek az elmúlt napokban a roma holokauszt áldozataira, mint például Nagykanizsán, Miskolcon, Kalocsán, Nyíregyházán, Piliscsabán és több pontján az országnak. De még több településen lenne indokolt a megemlékezés, mivel 570 olyan települést említenek – a Pharrajimos. Romák sorsa a nácizmus idején című kötetben –, ahonnan romákat hurcoltak el a világháború alatt. Ezeknek a településeknek a története ismeretlen. Fontos lenne, hogy az ott élő cigány közösségek számon tartsák, és megemlékezzenek az üldözött hozzátartozóikról minden évben – mondta a roma polgárjogi aktivista.

Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman is részt vett a megemlékezésen, aki elmondta, hogy az elmúlt években Magyarországon a demokrácia romlásával, az emberi jogok, az egész jogállami intézményrendszer színvonalának csökkenésével párhuzamosan vagy nagyobb mértékben romlott a romák és kiszolgáltatott szegények helyzete. „Tizenöt éve nem gondoltam volna, hogy idáig eljutunk. Ha ez megtörténhetett, akkor bármi megtörténhet – utalt a romák ellen elkövetett gyilkosságokra. – Ez nagyon szomorú folyamat, komoly aggodalomra ad okot, és nem tudni, hol a vége. Bízom benne, hogy amit ma csinálnak, az átmeneti tévút, amiből előbb vagy utóbb kikeveredünk.

Az ombudsmani hivatal leépítése is része annak a tragikus folyamatnak, ami ma történik. Az intézmény sokak számára fontos volt. Megszűnése ellen nincs komoly tiltakozás, ellenállás; kritika van, de az sem túl intenzív” – mondta Kaltenbach Jenő.

Osztolykán Ágnes, a Lehet Más a Politika parlamenti képviselője a szervezet több tagjával képviseltette magát a megemlékezésen. A roma képviselő elmondta: nagyon rossznak látja a jövőt. „Ma a parlamentben ül egy szélsőjobboldali párt, amely az etnikai feszültségkeltéssel is jutott szavazatokhoz ellehetetlenült kisfalvakban. A kormánypártnak kell megfékezni az indulatokat és azokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek jelen vannak az országban” – mondta a képviselő.

Roma holokauszt – Emlékművet avattak Piliscsabán

Csaknem száz ember vett részt Piliscsabán a megemlékezésen, ahol a roma holokauszt emlékművét avatták fel a település Uradalmi Házának, a kisebbségi közösségek kulturális központjának udvarán. Jelen volt a település vezetése, meghívtak több roma polgárjogi aktivistát is.

Hat év kellett ahhoz, hogy az emlékműnek helyet adjon a település. Anyalai Béla, a helyi cigány önkormányzat elnöke már 2004-ben kezdeményezte az egy emlékmű felállítását. Tavaly került olyan vezető a falu élére, aki már nem ellenezte a javaslatot. Gáspár Csaba polgármester elítéli az előző testület elutasító döntéseit, mivel a piliscsabai cigányság hosszú ideje békésen él egymás mellett a többségi lakosokkal a településen. Álláspontja szerint és a cigányságnak ugyanúgy joga van megemlékezni áldozataikról, halottaikról, mint bárki másnak is. A kopjafa a romák elleni 2008-2009-es támadássorozat hat halálos áldozatának is emléket állít.

Az emlékművet két roma ember készítette, a kopjafát Anyalai János faragta, a kovácsoltvas kereket Kotricz József, munkájukért nem kértek fizetséget.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink