Beszélgessünk

Lutri vagy önbecsülés? (válasz Bogdán Péter írására)

2011. augusztus 8. | admin

Bogdán Péter, régi kedves barátunk, Lutri címmel jelentette meg írását a sosinet.hu blogján, melyben az idei népszámláláshoz kapcsolódó civil roma kampányunkról és az annak mentén kialakult vitáról fejtette ki gondolatait.

Bogdán Péterrel a jegyzete megjelenését követően személyesen is találkoztam, és örömömre szolgált, hogy – talán sokak várakozásával ellentétben – véleménybeli különbözőségeink és kölcsönös kérdéseink ellenére a vitát, véleményegyeztetést, úgy tudtuk befejezni, hogy továbbra is barátokként tekintünk egymásra. És ez a lényeg! Ez a lényege a kampányunknak is, hiszen senkit nem akarunk rábeszélni semmire, főképp nem erőszakosan. És reméljük, hogy mindazokkal, akik most ellenzik tevékenységünket, a baráti, emberi kapcsolataink megmaradnak a népszámlálást követően is. Rajtunk nem fog múlni, minden a mienktől eltérő álláspontot, döntést tiszteletben tartunk!

Kampányunkkal tájékoztatást akarunk nyújtani minél több cigány embernek és családnak a népszámláláshoz kapcsolódó tudnivalókról, hogy amikor 2011 októberében felkeresik őket a kérdezőbiztosok, akkor el tudják dönteni, hogy kívánnak-e válaszolni a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre vagy sem. Továbbá el tudják dönteni, hogy ha válaszolnak, akkor hogyan válaszolnak, mert a népszámlálás, mint 10 évente kötelező állami feladat bizony a mi szándékainktól függetlenül is meg fog valósulni.

Tagadhatatlan célunk az is, hogy a 2001. évi népszámlálásnál, amikor is 190.046 fő vallotta magát cigánynak, magasabb, a valósághoz közelítő vagy azzal egyező statisztikai számadat szülessen. Ennek indokairól majd lentebb.

Jobban örültem volna, ha Péter a jegyzet megjelentetése előtt, és nem utána folytatja le velem a közös beszélgetést, mint ahogy annak is, ha előtte a facebook csoportunkban elolvassa azokat a jegyzeteimet, amelyekben igyekszem a felmerülő kérdéseket megválaszolni és magam is jelentős számú kérdést teszek fel. Meggyőződésem, hogy árnyaltabb és kevesebb tévedést tartalmazó írás született volna.

1. Bogdán Péter jegyzetének egyik alaptétele, hogy a népszámlálás etnikai regisztráció. Ez súlyos félreértés, tévképzet, mint az, hogy a népszámlálás pusztán a cigányokra irányul. Nem így van! A népszámlálás minden magyar állampolgárra kiterjed és a háztartás (lakás/ház) az alapegysége. A válaszadás anonim, azaz sem a név, sem a lakcím, és egyéb személyes adat nem kerül rögzítésre. Etnikai regisztrációnak azon kisebbségi névjegyzéket lehet nevezni, amely arra szolgál, hogy a különböző nemzetiségek saját önkormányzataikat megválasszák. E regiszterbe valóban névvel, címmel, személyi igazolvánnyal lehet bekerülni. A népszámlálás  anonim adatai arra szolgálnak, hogy a társadalom állapotáról, jellemzőiről egy adott pillanatban számokban kifejezhető statisztikai adatokkal rendelkezzünk. A népszámlálás során tehát kizárólag számadatok születnek, nem pedig személyneveket tartalmazó listák. Etnikai regisztrációra azért is alkalmatlan a népszámlálás, mert annak során a kérdezőbiztosok:

a, nem kérhetik el a nevünket,

b, sem a személyes okmányainkat és iratainkat,

c, válaszainkat nem vitathatják.

Itt kell megemlítenünk, hogy a népszámlálási kérdőíven két olyan kérdéskör van, amelyre nem kötelező, hanem önkéntes alapon lehet válaszolni, például a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre.

 

Úgy véljük, hogy a népszámlálás egy szükséges állami feladat, hiszen az azzal nyert adatok képezik bármely kormányzat társadalmi és szakmapolitikai intézkedéseinek kiindulási és viszonyítási pontjait.

Felelős kormányzás esetén e társadalmi, szakmai intézkedéseket nem hasraütésszerűen, hanem a társadalom állapotát, jellemzőit, paramétereit tükröző népszámlálási statisztikai adatok alapján alkotják meg. Konkrétumokban: honnan máshonnan lehetne megtudni, hogy milyen iskolázott, milyen egészségi állapotú a lakosság, milyen jellemzőkkel és státusszal bír a munkavállaló korú népesség, milyen minőségű és állagú a magyarországi lakásállomány és végül milyen a magyarországi lakosság nemzetiségi összetétele?

2. A jegyzet másik fontos tétele annak bizonygatása, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat nem más, mint egy párhuzamos, etnicizált közigazgatási rendszer, és mi, az „Ide tartozunk! – 2011 Népszámlálás” nevet viselő kampánycsoport tagjai mintegy ezt bővítő etnikai intézményrendszerben tartanánk elképzelhetőnek a cigány emberek és diákok ösztöndíjazását, egészségügyi és munkaerő-piaci ellátását. Ez egy rendkívül nagy tévedése Bogdán Péternek. Ilyet soha nem állítottunk és soha nem mondtunk.

De Péter alapvetően is téved: a cigány kisebbségi önkormányzatok semmilyen közigazgatási jogkörrel és hatáskörrel nem bírnak. Kétségtelen, hogy jelentős ilyen irányú elvárás nehezedett rájuk mind a többségi, mind a cigány közösségek felől, de tény, hogy soha nem volt jogszabályi felhatalmazásuk, kötelezettségük szociális, munkaerő-piaci vagy más szektorális hatósági feladatok ellátására.  

Minthogy Péter legalább 15 éve ismer, ezért elvárható tőle, hogy emlékezzen arra, hogy én minden alkalommal azt képviseltem és képviselem, hogy nem lehet külön cigány egészségügy, cigány oktatás, cigány munkaerő-piac stb. Az elmúlt évtizedekben folytatott tevékenységeink (ide értve a teljes hazai roma mozgalmat) épp arra irányultak, hogy az állam által fenntartott nagy ellátó és szolgáltató rendszerekben a cigány emberek hozzáférése minden más magyar állampolgáréval azonos eséllyel valósuljon meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség az anti-diszkrimináció és hátránykiegyenlítés területén célzott cigány programokra és kapcsolódó forrásokra.

3. Péter jegyzetének harmadik tétele a „náci veszély”. Ennek kifejtése során ok-okozati összefüggést vél felfedezni aközött, hogy, ha a népszámláláson cigánynak valljuk magunkat, „elvisznek a nácik”. A népszámlálást úgy állítja be, mintha annak során a személyes adatainkat: nevünket és személyes iratainkat kellene megadnunk, mintha valóban e személyes adatainkkal egy etnikai regisztrációs listába kellene belépnünk, amelyről már leírtam tételesen, hogy miért nem így van. Ehhez kapcsolódóan a mi „úgyis látszik, úgyis tudják” érvünk arra vonatkozik, hogy egy feltételezett náci veszély elkerülésére a népszámlálástól való távolmaradásunk alkalmatlan! Másképp: a nácik, és bárki, aki akarja, megtudhatja, hol lakunk – a népszámlálási adatok ebben nem segíthetnek, és valójában mindehhez nincs szükség valódi etnikai regisztrációs adatokra sem. A közösségeinket ért alattomos gyilkos támadások ezt igazolják.

 

A mi állításaink:

  1. A népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés tekintetében mindenkinek személyesen kell döntést hozni, és természetesen mindenki személyes döntését tiszteletben tartjuk. A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés fontos egyrészt a magyar lakosság nemzetiségi jellemzőinek megismerése szempontjából, de fontos abból a szempontból is, hogy az idei népszámlálás lehetőséget teremt a többes identitás megvallására, azaz egyszerre vallhatjuk magunkat cigányoknak és magyaroknak. Fontos erényének tartjuk, hogy ebben az esetben nem a többségi lakosság mondja meg – mint a szociológiai kutatások esetén –, hogy ki a cigány, hanem mi magunk, tehát nem az érvényesül, hogy „cigány az, akit a környezete annak tart” hanem az érvényesül, hogy „cigány az, aki annak vallja magát”!

 

  1. Úgy gondoljuk, hogy a nemzetiségi hovatartozás megvallása a mi esetünkben is ugyanolyan természetességgel kell megtörténjen, mint a többi ember, többi nemzetiség esetében, hiszen minden ember tartozik egy nemzetiséghez. Az identitásunk megvallása számunkra méltóság és a közösséghez tartozásunk köteléke. Mi magunk mondhatjuk magunkról emelt fővel, hogy cigányok/romák vagyunk.

 

  1. Az elmúlt években garmadával találkoztunk olyan esetekkel, amikor a cigányok érdekében kezdeményezett intézkedéseket és programokat azzal utasították el helyi döntéshozók, hogy „kérem, mi nem tudjuk, mennyien vannak a cigányok”. Az is számtalanszor előfordult, hogy egy-egy helyi cigány önkormányzat vagy szervezet, tárgyalási pozícióit azzal lehetetlenítették el, hogy: „Ön téved, Ön csak annyi cigány embert képvisel, ahányan annak vallották magukat”. Ez pedig rendre alatta volt a helyben élő cigányok valóságos számának! Hiszünk benne, hogy a cigányok számának pontosabb meghatározása a népszámlálás eszközével minden fél érdeke, azaz közös társadalmi érdek.

 

Az én személyes felvetéseim:

1. Az elmúlt húsz évben az országban hat országgyűlési és öt cigány kisebbségi önkormányzati választáson vettek részt a cigányok. E választások mindegyikéhez kampányok kapcsolódtak, és minden esetben valamely politikai párt vagy valamely cigány szervezet hatalomra jutása volt a tét. A mi kampányunk az első társadalmi célú, azaz nem politikai kampány, így ennek következtében senki sem jut „hatalomhoz” vagy mandátumhoz. Ennél is fontosabb, hogy a korábbiakkal ellentétben, amikor is a különböző roma politikai formációk elég erősen versengtek egymással vagy magukért, vagy valamely „nagy pártért”, most e kampányban szekértáboroktól függetlenül együttműködnek. Mégis néhányan ellenzik. Vajon miért?

2. A cigány önkormányzati választások esetében egy ideje már cigány kisebbségi választói névjegyzékben kell magukat regisztrálni a jelölteknek és a szavazni akaróknak.

Így volt ez legutóbb 2010 októberében is, amikor már túlvoltunk a sorozatgyilkosságokon, és a szélsőjobboldali erők már benn voltak a parlamentben. Mégsem riogatta senki a cigányokat haláltáborokkal és náci veszéllyel annak ellenére, hogy a névjegyzékben 197.000 fő regisztrálta magát a személyes adatai teljes körével. A névnélküli, azaz anonim népszámlálás mentén néhányan mégis ezt teszik. Vajon miért?

3. Kampányunk ellenzőinek többsége maga is volt valamely politikai párt képviselője és az Országos Cigány Önkormányzat vagy valamely települési CKÖ elnök-aspiránsa. Személyesen kampányoltak a romák körében a pártokért és cigány önkormányzati mandátumaikért, amelyhez személyes és etnikai alapú regisztráció kellett! Most talán ők a legharcosabb ellenzőink. Vajon miért?

4. Néhányan azok közül, akik cigány ösztöndíjakon, mandátumokon és státuszokon, támogatásokon nőttek fel, éltek meg, most azt mondják: ne valljuk magunkat cigánynak. Vajon miért? Vajon a cigány identitás helyzet- és árfolyamfüggő?

5. Számomra az, hogy cigánynak vallom magamat a népszámláláson, a saját önbecsülésem és közösségvállalásom eszköze. Álláspontom szerint, ha a népszámlálás során többszázezren elhallgatjuk származásunkat az az egyéni és közösségi önbecsülésünk rovására megy. Vajon melyik az ellenzők által felvetett vagy bármely más problémát kerülhetnénk el?

6. Nyilvánvaló, hogy a kirekesztésnek, hátrányos megkülönböztetésnek nem az önbevallás az alapja, hanem elsődlegesen az érzékelés, tehát az, hogy, aki megkülönböztet engem, az minek gondol engem. Mégis néhányan azt mondják, ne valljam magam cigánynak. Vajon miért?

7. Vajon akik azt mondják, ne valljuk magunkat cigánynak a népszámláláson, milyen más békés eszközt tudnak arra, hogy végre egy öntudatos, egymással szolidáris többszázezres közösséget mutassunk fel?

8. Számomra az, hogy cigánynak vallom magamat a népszámláláson, polgárjogi kérdés is, mert hogyan lehetek teljes értékű magyar állampolgár, ha nem lehetek cigány?

9. Péter jegyzetében azt írja: még nem jött el annak az ideje, hogy egy roma ember nyíltan beszéljen a származásáról”. Szinte bizonyos, hogy ezt mondták 1991-ben is és 2001-ben is. Hatvanhat év és több népszámlálás távlatából vajon mikor gondolja/gondolják úgy, hogy eljött az idő? 2050-ben? 2100-ban? Vajon meddig lehet cigány embereknek náci haláltáborokkal ijesztgetni a cigány embereket Európa közepén? Az „Ide tartozunk! – 2011 Népszámlálás” kampányt ellenzők vajon tudnak-e konkrét példát mondani arra, hogy az 1991-es, 2001-es népszámlálásoknak milyen konkrét hátránya volt a cigányokra nézve?

Vajon az én barátom, Bogdán Péter tiltakozna-e, ha a népszámláláson kizárólag magyarnak vallhatná magát? Én tudom a választ! J

 

Én döntöttem, cigánynak vallom magam a népszámláláson!

Döntsön mindenki más is!

 

Budapest, 2011. augusztus 3.

Setét Jenő

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink