Komolyan

MALCOLM X

2011. augusztus 25. | admin

Mutatósabb volt, mint Denzel Washington, a nők rajongtak érte, és kitűnő tanulmányi eredményei ellenére a fehértársadalom a jogtudomány helyett csupán a tetőfedő szakmában tudta elképzelni. Amerikában az első muzulmánok egyike, aki szélsebesen terjesztette a tant. Ugyanennek a vallásnak a fanatikusai később az életére törtek. Csak sokára jutott vissza oda, ahonnan elindult: minden ember egyenlő.

Amikor dzsessz a legnagyobb sztárjai akár egy átlyukasztott csirkecsonton keresztül is képesek voltak kábítószert szippantani, amikor Ella Fitzgerald vagy Muhammad Ali a Harlem bárjaiban minden fekete számára elérhető volt, és amikor az afro-amerikaiak egy számomra teljesen ismeretlen, lindy nevű táncot roptak (régi kópiák a youtube-on megtalálhatók), akkor érkezett Harlembe a kis Malcolm, egy nagyon szegény család tagjaként. Édesapját a Ku-Klux-Klan tagjai gyilkolták meg, mert az elnyomás ellen szervezkedett. Félig fehér édesanyja, egyedül maradva nyolc gyermekkel, beleőrült a sorozatos megaláztatásokba. Malcolm jó tanuló volt, ennek ellenére lebeszélték arról, hogy jogász legyen, viszont felajánlották neki a tetőfedő szakmát. Valószínűleg ez okozott nála akkora törést, hogy attól kezdve tényleg gyűlölte a fehéreket.

Nem sokáig váratott magára a radikális áttörés, hamarosan apja nyomdokaiba lépett, és a fehérektől való elkülönülést hirdette. Ez persze zavarta a fajgyűlölő Amerikában azokat a liberálisokat, akik az integrációban hittek. Malcolm nem értette a liberálisokat, képmutatónak tartotta őket, mert meggyőződése szerint ők is ugyanolyan négergyűlölők voltak lelkük mélyén, mint a déli államokban élők többsége, nyíltan.

Vonzotta a New York-i éjszakai élet, előbb cipőpucoló, aztán pincér, később kerítő, majd betörő, végül sittes volt. Az akkori állapotokat jól szemlélteti, hogy kilenc évet kapott egy betörésért, de nem elsősorban magáért a tettért, hanem azért, mert egy fehér nő volt a segítője. A börtönben kezdett el ismét olvasni, tanulni, és hamarosan felismerte kiváló szónoki képességeit. Közel került a valláshoz, de mivel a fehérek kirekesztették a kereszténységből, jobb híján rátalál az iszlám hitre.

A feketék tömegesen váltottak vallást, mert olyan hitet találtak maguknak, amely a bőrszíntől függetlenül megnyugvást adott nekik. Illetve mégsem, mert aki dohányzott, vagy erkölcstelen életet élt, azt kizárták vagy akár meg is ölhették. Mekkában járva jött rá, hogy az eredeti tannal ellentétesen tanítottak néhány dolgot, sőt még a halottakat sem úgy temették el, ahogyan az elő volt írva. Miután pedig összekülönbözött a szellemi vezetőjével, megjelentek a fanatikus gyilkosok, akik az életére törtek. A könyv legszebb mondata valahogy így hangzik: „Malcolm már ismert politikai aktivista, amikor egy autóban ülve mellé hajt egy másik, amelyben egy fehér ember ül. A fehér férfi felismeri és átkiabál neki. Malcolm, hajlandó lenne egy fehér emberrel kezet fogni? – Malcolm válasza: én minden emberrel kezet fogok. Ön az?” Akit érdekel ez a fordulatokban gazdag, a mai korunkra, a cigányság jelenlegi helyzetére sokszor komolyan emlékeztető önéletrajzi írás, az kiveheti a kötetet Szabó Ervin Könyvtárból. Én ott találtam rá.

Malcolm X Önéletrajz. Európa Könyvkiadó, 1969.

B. B.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink