Jegyzetfüzet

Kedves tanárnő: Nincs pénzünk ceruzára

2011. augusztus 31. | Nótár Ilona

Papírt és ceruzát kerestünk mind a hatan. Nem kinek-kinek egyet, csak egyetlenegyet. „Csak maradt egy átkozott füzet meg ceruza tavalyról, hogy üzenhessek a tanárnak.” Végül a legkisebb ráakadt egy – minek is nevezik? ácsceruzára – az apánk szerszámai között. Nincs hegye. Hegyezőről nem is álmodhatunk, meg ez a ceruza bele se férne, mert szabálytalanul lapos alakú, azok meg ugye szabályos hengerek. Általában. Anyám mondja, hogy ne legyek már olyan mulya, mert ad egy nyaklevest, hozzam a kést sebtében. Odaadom neki. A kályhához áll. Délelőtt van, de a meleg miatt teljesen le vannak sötétítve a szobák, alig látni. Dolgavégezetlen odaadja a ceruzát és a hatalmas húsvágó kést, hogy csináljam én. Faragok. Anyám kiabál: „Mit csinálsz? Figyelj már oda! Mindjárt elvágod a kezed is!” Nyújtom neki. Alig ír az egyik fele. Nem szól. Gyerekbetűket kanyarít.

A füzet végén talál még némi szabad helyet. Ott kezdi:

1990. Szeptember 1. ÜZENŐ

Tisztelt Tanárnő!
Nótár Ilonának és testvérének Brigittának sajnos nincsenek füzetei és ceruzái, mivel még nem tudtuk megvenni. Kérem, hogy ne írjon be nekik, jövő hét hétfőn vagy kedden megveszem, ahogy tudom.

Köszönettel, stb…

Vártuk az iskolát. Ezzel együtt is. Mutassak képet magamról azokból az időből? Nem értettem, miért néznek ránk furcsán az emberek. Most hogy visszanézem a képeket, már látom. Hatalmas méretű bohócnadrágokban és XXXL-es nagykabátokban jártunk. Ha egyszer arra vetemedtünk, hogy a kevéske pénzből ruhára költünk, egyből a legnagyobb méretet vettük meg, hogy sokáig hordhassuk. Pedig kicsik voltunk, nagyon is vékonykák.

Az iskola egy kicsi kitekintés volt számunkra a megszokott világunkból. Új emberek, impulzusok, kihívások, fiúk, tehát valami izgalom. Hogyan viseltem a szegénység miatti szégyent? A fiatalok akkor sem viselkedtek másként, mint most. A tizenévesek kegyetlenek: ha nem hozod a színvonalat, ha gyengébbnek tűnsz a másiknál, ha rusnyább vagy, csúnyább, eltaposnak irgalmatlanul.

A testvérem, aki velem egy osztályba járt az általános iskola végig, koraszülöttként jött a világra, kilencven dekával. Rá figyelt mindenki. Én nem várt gyerekként majdnem négy kilósan törtem utat magamnak. Nőttem, ahogy a mezőn a virág. Vagy a gyom. Élni akartam. Néhány év múlva apám kedvence lettem, anyám jobb keze. Rájöttem egy fontos alapelvre: ha erős leszek, én vezetek, ha gyenge, engem vezetnek. Nem engedtem senkinek, hogy csúfoljon. Letörtem a szarvát, akinek kellett, megvertem, akik bántani merészeltek, megszégyenítettem, aki kakaskodott és segítettem a gyengébbnek, ha láttam, hogy küszködik.

Naná, hogy senki nem mert szólni a nincstelenségünk, szegénységünk, a bohócruhánk miatt. Az összes évfolyam közül egyetlen nálam erősebb lány volt az iskolában, akitől esetleg félhettem volna: a testvérem, a padtársam. Ő viszont soha nem nyitotta volna a száját ellenem, én meg soha nem ismertem volna be a vereséget.

Vártuk hát az első napokat.

E hét csütörtökén elsős lesz a kisebbik lányom is. Istenem, tényleg öreg vagyok?… Ötvenháromezer forintot fizettünk ki a Tescóban, hogy mindenre készen legyenek a suliban. Vagyis apa fizette ki, a lányom mondta is: „Anya, te nem adsz bele? Ez nagyon sok pénz apának is.” „Nyugalom, lányok – mondtam –, apa ezért dolgozik…” Mindenből újat, divatosat választhattak. Majdnem bármit megkaphattak volna, de nekik a legolcsóbb is éppen tökéletesnek tetszett, azért is meghatottan hálálkodtak. Ceruzából hatvanat vettem, hadd legyen, füzetből megszámolhatatlanul sokat.

Most, hogy elsős lesz a kisebbik, fejükbe vették, hogy külön szobát szeretnének. Milyen jó, hogy előre gondolkodtunk. Úgy építettük ki a szobájukat, hogy teljesen kettéválasztható legyen. Azt hittem, ez a pillanat később jön el, de ha most, hát legyen. A nagyobbik lányom még elsős korában kapott egy csodás fehér íróasztalt, polccal, forgós székkel. Gondoltuk, Lilinek is dukálna ugyanez. Elmentünk a bútorüzletbe, közösen kiválasztottuk a robusztus fehér íróasztalt, polccal, forgós székkel, kiegészítőkkel, a falra színes függönnyel… Apukája aznap összeszerelte, az ágyak külön kerültek, és mindenkinek meglett a saját kuckója. „Na, nekik aztán van gyermekszobájuk” – néztem végig rajtuk elégedetten. Sikerült egyenlő esélyeket teremteni számukra, a többi budai társukhoz mérten.

Várják ők is az iskolát. Nekik nem kell beírás a tavalyi üzenőbe. Nem szükséges, hogy különösebben erősek legyenek. A feladatuk csak annyi, hogy befogadják a rájuk váró új élményeket, és önmagukat adva elfogadtassák magukat.

További cikkek a rovatból
Szükségterületen szolgálni – Orsós János
Orsós János tanító, polgárjogi aktivista, integrációs szakértő, jogvédő, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnökségi tagja, de ezeknél a titulusoknál sokkal több. Olyan ember, aki mindent megtesz, hogy másokon segítsen, hogy másoknak jobb legyen. Ő is rengeteg segítséget kapott, amíg eljutott oda, hogy ő segíthet másokon. Küzdelmes élete fontosabb állomásainak jártunk utána.
Egy világhírű művész a Blaha aluljáróban
Néhány éve Joshua Bell, korunk egyik legnagyobb hegedűművésze merő kíváncsiságból lement egy washingtoni aluljáróba, és játszani kezdett. Érdekelte, mit szólnak a járókelők ahhoz a hegedűjátékhoz, melyért rendszeresen milliók fizetik ki a méregdrága jegyet a világ legnagyobb koncerttermeiben. A végeredményt tekintve Joshua nem volt túlzottan elégedett a fogadtatásával. Nem úgy, mint a mi Kelemen Barnabásunk, a Blaha Lujza téren.
Zenét komponálni felsőfokon – Pertis Jenőre emlékezve
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok.
Munkaélmények az Unió központjában Munkaélmények az Unió központjában
Régóta dédelgetett álmom volt, hogy az Európa Parlamentben szerezhessek tapasztalatot. Például jelen lennék azokon az üléseken, konferenciákon, megbeszéléseken, ahol az Unió egész társadalmát érintő döntések születnek, amelyek aztán hatással lesznek az emberek életére, életminőségére, hétköznapjaira. Főleg persze azokkal a témákkal kapcsolatosan, melyek kiemelten érdekelnek: szociális és integrációs programok, kultúra, oktatás, agrárkultúra. Ez évekig megmaradt az álmodozás szintjén, azonban 2012-ben nagy lehetőség nyílt meg előttem.
Világszínvonalú modern improvizációk | Kathy Horváth Lajos
Magyarország egyik legismertebb, modern stílust képviselő komolyzenésze Kathy Horváth Lajos. Már számos fellépésével bizonyította kimagasló és elsöprő erejű tehetségét, vitathatatlan improvizációs képességeit. Elismerései is számosak, legutóbb a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé. Ezért is gondoltuk, hogy alaposabban bemutatjuk a zeneszerző és hegedűművész pályáját.
Egy ikonra emlékezve – Cziffra György
Ha az utca emberét megkérdeznénk, hogy ki a legnagyobb magyar zongorista a huszadik században, tízből alighanem nyolcan azonnal rávágnák Cziffra György nevét.
Szemléletformáló értékek a Docuartban
A közelmúltban tartották az immár hagyományos Romakép Műhely Workshopot a DocuArt moziban. A rendezvény kicsi, barátságos és meghitt teremben zajlott, így könnyebben, és nyitottabban is lehet vitatkozni, beszélgetni a vetítés után. Az esten Szomjas György 1969-ben készült, Tündérszép lány című munkáját vetítették. A kísérleti filmben többek között Földes László Hobo és Baksa Sós János – a mai napig nagyhatású Kex Együttes frontembere – szerepelt.
Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk Tehetség a kortárs irodalomból – Ayhan Gökhannal beszélgettünk
Ayhan Gökhan kedves és szerény jelenség, még előttem is visszafogottan beszél mindarról, amit elért, pedig gyerekkori barátok vagyunk. Végigkísértük, sokszor segítettük egymást életünk különböző szakaszaiban, és baráti elfogultsággal állíthatom, hogy nagyon szép pályát futott be. Már gyermekkorában vonzotta az irodalom.
Egy prímáspéldakép – Czinka Panna
Czinka Panna az egyik legismertebb cigányzenész, sőt az első cigányprímás Magyarországon. A tizennyolcadik században élt lányról rengeteg történet járta. Több magyar írót megihletett, Jókai Mór is beleszőtte alakját egy regényébe. Annak jártunk utána, mennyi igaz a körülötte kialakult legendákból.
Halottkultusz a romáknál
A roma halottkultuszról többféle hiedelem kering. Ezek nagy részében sok a félreértett információ. Annak jártunk most utána, pontosan mik is a jellemzői a roma temetéseknek, a halottra való megemlékezésnek.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink