Komolyan

Akadályok a népszámlálás körül

2011. szeptember 9. | GGy
Fotó: Molnár István Gábor

Fotó: Molnár István Gábor

A Sosinet már több alkalommal is foglalkozott a népszámlálás kérdésével, és vita is kialakult, amelyben érvek és ellenérvek hangzottak el a népszámlálásban rejlő veszélyekről, illetve az előnyök mellett. A témáról kedden sajtótájékoztatót rendeztek, ahol több új fejleményről is hallhattunk. Megismerésük segíthet azoknak, akik még nem tudtak dönteni, hogy vállalják-e identitásukat.

2011 októberében, tíz év után újra népszámlálás lesz Magyarországon. Ennek politikai, gazdasági, kulturális és identitásbeli hatásai a nemzetiségeket különösen érintik. A népszámlálás képet ad az ország pillanatnyi állapotáról: lakás-, jövedelmi, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetéről. Végleges adatai pedig a következő tíz évben viszonyítási és kiindulási alapul szolgálnak a politikai, társadalom- és szakpolitikai intézkedésekhez. A helyi és országos szintű döntéshozók a programok és intézkedések tervezésekor szintén a népszámlálás eredményére támaszkodnak.

FÉLELMEK

Bár a népszámlálásban való részvétel (adatszolgáltatás) kötelező, de egyes kérdésekre a válaszadás önkéntes. Ilyen például a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a vallásra és az egészségi állapotra vonatkozó kérdés. A számlálóbiztos a kérdezés során sem a megkérdezett nevét, sem személyi számát vagy más azonosításra alkalmas adatát, dokumentumát nem kérheti el, és ezeket nem is kell átadni a számlálóbiztos részére.

Elkérik a személyes adataimat? – Nem! A számlálóbiztos sem az Ön nevét, sem személyi számát vagy más azonosításra alkalmas adatát, dokumentumát nem kéri, nem kérheti el, és Önnek ezeket nem kell átadnia a számlálóbiztos részére. Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatunk választ az Ide tartozunk roma kampány weboldalán a gyakori kérdések között. A kampányt a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) támogatja, amely a civilek és az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének közös, a KSH által támogatott Sokszínű Magyarország című kampányának a része.

A két weboldalon számos videót láthatunk, ahol arra biztatják a romákat, hogy bátran vallják magukat romának.

AKADÁLYOK ÉS NEHÉZSÉGEK

Az eddigi népszámlálásokhoz képest a roma civil szervezetek azt szeretnék, ha a nemzetiségekhez tartozó állampolgárokat az adott nemzetiséghez tartozó számlálóbiztosok írnák össze az október 1. és 31. között rendezendő népszámlálás során – mondta Setét Jenő, az Ide tartozunk! – népszámlálás 2011 kampányának főkoordinátora. Azt szeretnék, ha a számlálóbiztosokat ellenőrző 7500 felülvizsgáló között lennének romák – tette hozzá – hiszen nem biztos, hogy az állampolgárok minden fontos, a népszámlálás nemzetiségi összeírásával kapcsolatos információ birtokában vannak. Ilyen például, hogy lehet többes identitást is megjelölni, tehát egyszerre vallhatja valaki magát magyarnak és romának. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy teljes névtelenséget élveznek az adatkérdezés és -felhasználás során, tehát a népszámlálás nem egyenlő a kisebbségi névjegyzékbe való felvétellel.

A KSH népszámlálási szóvivője, Virágh Eszter szerint a hivatalt nem zárkózik el attól, hogy a felülvizsgálók között is legyenek romák.

Setét Jenő arról is beszélt, hogy 2001-ben a számlálóbiztosok egy része valószínűleg nem ment be a romák által lakott telepekre, és föltételezte, hogy a magasabban képzett emberek válaszainál figyelmen kívül hagyták, ha cigánynak vallotta magát. Egy másik hasonló történet szerint egy roma jogásznőt alkalmatlannak találtak arra, hogy számlálóbiztos legyen. Azokon a településeken pedig ahol mindössze a lakosok alacsony száma miatt csak két biztost alkalmaznak, nehéz elérni, hogy az egyik roma legyen – mondta a főkoordinátor.

Előfordult, hogy a kérdezőbiztos meg sem kérdezte, hogy az illető bármelyik kisebbséghez tartozik-e, hanem neve alapján a megkérdezettet önkényesen kisebbséginek regisztrálta. Megtörtént az is, hogy „az utca egyik felét egy olyan ember írta össze, aki nem kérdezett rá ezekre a kérdésekre, a másikat pedig az adott kisebbséghez tartozó végezte a munkát, itt mindenki kisebbségi volt, amott meg mindenki magyar” – emlékezett a regisztrációval kapcsolatos problémákra Hepp Mihály, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének (OKÖSZ) elnöke. A valós és a bejegyzett adatok ezért is mutathatnak különbségeket.

Mindez azért is fontos, mert ha egy településen nem lesz az adott nemzetiséghez tartozó ember, akkor ott nem lehet majd kisebbségi önkormányzatot alakítani – mondta Hepp Mihály. Az OKÖSZ tiltakozik az ellen, hogy „a kormányzat a következő helyhatósági, illetve kisebbségi választásokon a kisebbségek ellen használja fel majd a népszámlálás statisztikai adatait”. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre válaszolni nem kötelező, így jogi következményeket előírni sem lehet. Az OKÖSZ elnöke célszerűnek tartaná, „ha a kormány ezt visszavonná, mivel ez súlyosan sértené a kisebbségek jogait”. Egy olyan ország sincs – hívta fel a figyelmet –, ahol ezeket az adatokat felhasználnák a kisebbségek ellen.

Tarnaleleszen és más településeken azért utasították el a roma kérdezőbiztosokat az origo.hu-n megjelent videó szerint, mert csúnyán írnak vagy éppen nem elég jó kiállásúak, és arra hivatkoznak, hogy „erre okos ember kell”. Szabó Jenő, az Ide Tartozunk! kampány munkatársa az Origónak elmondta, a településen hét roma számlálóbiztost ajánlottak a munkára, ebből ketten érettségizettek. Közülük egyetlenegyet sem fogadott el a jegyző számlálóbiztosként, pedig az 1800 fős településen 1200 roma él.

szólj hozzá: Roma kérdezőbiztos elutasítva

Tarnalelesz jegyzője, aki arcát nem vállalva nyilatkozott, felsorolta a számlálóbiztosi munkakör feltételeit, vagyis a jelentkező legyen „bizalomkeltő megjelenésű” és „rendelkeznie kell olyan képességgel, hogy a nyomtatványokat megfelelő módon” tölti ki. Hepp Mihály ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a számlálóbiztosok képzése a KSH feladata.

A kisebbségi hovatartozás vállalását azonban nem csak a számlálóbiztos személye befolyásolhatja, de még számos egyéb tényező, például a politikai környezet, a kisebbségekkel szembeni közhangulat, a nyilvános beszéd és a társadalmi elfogadás szintje is. Ha mindezeket számba vesszük, akkor a népszámlálás talán nemcsak adatgyűjtés, hanem egy társadalmi párbeszéd kezdete is lehet.

A népszámlálás idei költsége 19 milliárd forint. 62 millió, 400 tonnányi A/4-es lapot nyomtattak ki, és összesen mintegy ötvenezren veszik fel az adatokat. Idén először tölthető ki a kérdőív az interneten is. A törvényben elismert tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség mellett négy újabb nemzetiség jelölhető meg: az arab, a kínai, az orosz és a vietnami. Ha valaki más nemzetiségűnek szeretné vallani magát, akkor ezt megteheti majd az adatlapon.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink