Akadályok a népszámlálás körül

Fotó: Molnár István Gábor

A Sosinet már több alkalommal is foglalkozott a népszámlálás kérdésével, és vita is kialakult, amelyben érvek és ellenérvek hangzottak el a népszámlálásban rejlő veszélyekről, illetve az előnyök mellett. A témáról kedden sajtótájékoztatót rendeztek, ahol több új fejleményről is hallhattunk. Megismerésük segíthet azoknak, akik még nem tudtak dönteni, hogy vállalják-e identitásukat.

2011 októberében, tíz év után újra népszámlálás lesz Magyarországon. Ennek politikai, gazdasági, kulturális és identitásbeli hatásai a nemzetiségeket különösen érintik. A népszámlálás képet ad az ország pillanatnyi állapotáról: lakás-, jövedelmi, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetéről. Végleges adatai pedig a következő tíz évben viszonyítási és kiindulási alapul szolgálnak a politikai, társadalom- és szakpolitikai intézkedésekhez. A helyi és országos szintű döntéshozók a programok és intézkedések tervezésekor szintén a népszámlálás eredményére támaszkodnak.

FÉLELMEK

Bár a népszámlálásban való részvétel (adatszolgáltatás) kötelező, de egyes kérdésekre a válaszadás önkéntes. Ilyen például a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a vallásra és az egészségi állapotra vonatkozó kérdés. A számlálóbiztos a kérdezés során sem a megkérdezett nevét, sem személyi számát vagy más azonosításra alkalmas adatát, dokumentumát nem kérheti el, és ezeket nem is kell átadni a számlálóbiztos részére.

Elkérik a személyes adataimat? – Nem! A számlálóbiztos sem az Ön nevét, sem személyi számát vagy más azonosításra alkalmas adatát, dokumentumát nem kéri, nem kérheti el, és Önnek ezeket nem kell átadnia a számlálóbiztos részére. Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatunk választ az Ide tartozunk roma kampány weboldalán a gyakori kérdések között. A kampányt a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) támogatja, amely a civilek és az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének közös, a KSH által támogatott Sokszínű Magyarország című kampányának a része.

A két weboldalon számos videót láthatunk, ahol arra biztatják a romákat, hogy bátran vallják magukat romának.

AKADÁLYOK ÉS NEHÉZSÉGEK

Az eddigi népszámlálásokhoz képest a roma civil szervezetek azt szeretnék, ha a nemzetiségekhez tartozó állampolgárokat az adott nemzetiséghez tartozó számlálóbiztosok írnák össze az október 1. és 31. között rendezendő népszámlálás során – mondta Setét Jenő, az Ide tartozunk! – népszámlálás 2011 kampányának főkoordinátora. Azt szeretnék, ha a számlálóbiztosokat ellenőrző 7500 felülvizsgáló között lennének romák – tette hozzá – hiszen nem biztos, hogy az állampolgárok minden fontos, a népszámlálás nemzetiségi összeírásával kapcsolatos információ birtokában vannak. Ilyen például, hogy lehet többes identitást is megjelölni, tehát egyszerre vallhatja valaki magát magyarnak és romának. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy teljes névtelenséget élveznek az adatkérdezés és -felhasználás során, tehát a népszámlálás nem egyenlő a kisebbségi névjegyzékbe való felvétellel.

A KSH népszámlálási szóvivője, Virágh Eszter szerint a hivatalt nem zárkózik el attól, hogy a felülvizsgálók között is legyenek romák.

Setét Jenő arról is beszélt, hogy 2001-ben a számlálóbiztosok egy része valószínűleg nem ment be a romák által lakott telepekre, és föltételezte, hogy a magasabban képzett emberek válaszainál figyelmen kívül hagyták, ha cigánynak vallotta magát. Egy másik hasonló történet szerint egy roma jogásznőt alkalmatlannak találtak arra, hogy számlálóbiztos legyen. Azokon a településeken pedig ahol mindössze a lakosok alacsony száma miatt csak két biztost alkalmaznak, nehéz elérni, hogy az egyik roma legyen – mondta a főkoordinátor.

Előfordult, hogy a kérdezőbiztos meg sem kérdezte, hogy az illető bármelyik kisebbséghez tartozik-e, hanem neve alapján a megkérdezettet önkényesen kisebbséginek regisztrálta. Megtörtént az is, hogy „az utca egyik felét egy olyan ember írta össze, aki nem kérdezett rá ezekre a kérdésekre, a másikat pedig az adott kisebbséghez tartozó végezte a munkát, itt mindenki kisebbségi volt, amott meg mindenki magyar” – emlékezett a regisztrációval kapcsolatos problémákra Hepp Mihály, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének (OKÖSZ) elnöke. A valós és a bejegyzett adatok ezért is mutathatnak különbségeket.

Mindez azért is fontos, mert ha egy településen nem lesz az adott nemzetiséghez tartozó ember, akkor ott nem lehet majd kisebbségi önkormányzatot alakítani – mondta Hepp Mihály. Az OKÖSZ tiltakozik az ellen, hogy „a kormányzat a következő helyhatósági, illetve kisebbségi választásokon a kisebbségek ellen használja fel majd a népszámlálás statisztikai adatait”. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre válaszolni nem kötelező, így jogi következményeket előírni sem lehet. Az OKÖSZ elnöke célszerűnek tartaná, „ha a kormány ezt visszavonná, mivel ez súlyosan sértené a kisebbségek jogait”. Egy olyan ország sincs – hívta fel a figyelmet –, ahol ezeket az adatokat felhasználnák a kisebbségek ellen.

Tarnaleleszen és más településeken azért utasították el a roma kérdezőbiztosokat az origo.hu-n megjelent videó szerint, mert csúnyán írnak vagy éppen nem elég jó kiállásúak, és arra hivatkoznak, hogy „erre okos ember kell”. Szabó Jenő, az Ide Tartozunk! kampány munkatársa az Origónak elmondta, a településen hét roma számlálóbiztost ajánlottak a munkára, ebből ketten érettségizettek. Közülük egyetlenegyet sem fogadott el a jegyző számlálóbiztosként, pedig az 1800 fős településen 1200 roma él.

szólj hozzá: Roma kérdezőbiztos elutasítva

Tarnalelesz jegyzője, aki arcát nem vállalva nyilatkozott, felsorolta a számlálóbiztosi munkakör feltételeit, vagyis a jelentkező legyen „bizalomkeltő megjelenésű” és „rendelkeznie kell olyan képességgel, hogy a nyomtatványokat megfelelő módon” tölti ki. Hepp Mihály ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a számlálóbiztosok képzése a KSH feladata.

A kisebbségi hovatartozás vállalását azonban nem csak a számlálóbiztos személye befolyásolhatja, de még számos egyéb tényező, például a politikai környezet, a kisebbségekkel szembeni közhangulat, a nyilvános beszéd és a társadalmi elfogadás szintje is. Ha mindezeket számba vesszük, akkor a népszámlálás talán nemcsak adatgyűjtés, hanem egy társadalmi párbeszéd kezdete is lehet.

A népszámlálás idei költsége 19 milliárd forint. 62 millió, 400 tonnányi A/4-es lapot nyomtattak ki, és összesen mintegy ötvenezren veszik fel az adatokat. Idén először tölthető ki a kérdőív az interneten is. A törvényben elismert tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség mellett négy újabb nemzetiség jelölhető meg: az arab, a kínai, az orosz és a vietnami. Ha valaki más nemzetiségűnek szeretné vallani magát, akkor ezt megteheti majd az adatlapon.