Eid Mubarak! Áldott ünnepet!

Míg a nyugati társadalmak a gazdasági válsággal, a növekvő árakkal, a munkanélküliséggel, és hasonló problémákkal vannak elfoglalva, addig az iszlám világ ünnepel. Most ért véget ugyanis a böjti hónap, és ezzel kezdetét vette az Eid ul-Fitr, vagyis a Ramadánt követő háromnapos ünnep.

Hat éve vettem fel az iszlám hitet (melyet a hívők nagy kezdőbetűvel írnak), akkor még talán egyetlen magyar romaként, és szomorúan tapasztaltam, hogy nemcsak magáról a vallásról tudnak keveset az emberek, hanem arról is, hogy sok muszlim roma hívő van a volt Jugoszlávia utódállamaiban, Bulgáriában, Törökországban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Az ünnep alkalmából érdemes elgondolkodni azon, mi is az a Ramadán, és hogy a böjt nem az esztelen éhezésről és szomjazásról szól.

Már az Iszlám (i. sz. 610) előtt is bevett gyakorlat volt, hogy az emberek időről időre elvonultak a Mekka körüli hegyekbe, távol a külvilág zajától. Mohamed is nagyra értékelte a magányt, és az ősi hagyománynak megfelelően gyakran elvonult a Mekka külvárosaitól nem messze fekvő Hira-hegy barlangjába. Vitt magával élelmet, és napokat töltött ott, Isten imádatával. Utána haza tért, de az előfordult, hogy némi ennivalóval visszament a magánya helyszínére. Az elvonulás hónapját ramadánnak hívták.

Amikor Mohamed 40 éves lett, egy éjszaka, ramadán hónap vége felé eljött hozzá ember formájában Gábriel angyal (béke legyen vele), és azt mondta neki: Olvass! Mohamed azt felelte: Nem tudok én olvasni.

Erre az angyal átölelte és addig szorította, hogy már alig bírta elviselni. Amikor elengedte, azt mondta: olvass! Mohamed pedig újból azt felelte, hogy nem tud olvasni. Akkor Gábriel újra megszorította, és amikor az már szinte elviselhetetlen volt, az angyal elengedte, és ismét azt mondta: olvass! Ő pedig harmadszor is azt felelte, hogy nem tud olvasni.

Harmadszor is magához szorította, aztán elengedte és azt mondta: »Olvass, Urad nevében, / Aki teremtett, vérrögből teremtette az embert. /Olvass: és Urad a Legkegyelmesebb, / Ő, aki toll által tanít, / Megtanítja az embernek, amit nem tudott.« (Korán 96:1-5)

Mohamed az angyal után ismételte ezeket a szavakat, és később így írta le ezt az érzést: »Mintha a szavakat a szívemre írták volna.« Ezzel kezdetét vette a 23 éven át tartó isteni kinyilatkoztatás. A Ramadán havi böjtöt Allah/Isten két évvel azután írta elő a muszlimoknak, hogy Mohamed Próféta (béke legyen vele) Mekkából Medinába vándorolt, vagyis inkább menekült (i. sz. 624).

Böjtöléskor hajnalhasadástól napnyugtáig tartózkodunk az ételektől, italoktól, a házasélettől és persze a káros szenvedélyektől (amelyek egyébként máskor is tiltottak). Megfeledkezünk a vágyainkról, szükségleteinkről, ezzel tanúságot teszünk arról, hogy Isten parancsa fontosabb minden emberi törekvésnél. A böjttel hálánkat is kifejezzük Istennek, amiért leküldte nekünk Útmutatását, a Koránt, amely segít megtalálni az igaz utat, és segít azon járni. Együtt böjtöl gazdag, szegény, férfi, nő, tanult ember, írástudatlan, vagyis kivétel nélkül minden muszlim. Az éhezést átélve megtanuljuk tisztelni a nyomorgókat, és könyörületet tanúsítunk irántuk, hiszen így nemcsak hallunk róluk, hanem saját magunkon tapasztaljuk meg, mit éreznek ők. Azt is átélhetjük, milyen nagy áldás, hogy naplementekor, a böjt megtörésénél van étel és ital az asztalunkon, ami sokaknak nem adatik meg. A böjt ahhoz is hozzásegít, hogy megtanuljunk türelmesnek lenni, uralkodni anyagi vágyainkon, és törődjünk többet szellemi létünkkel. Mindenki igyekszik erre a hónapra időzíteni a szabadságát. Ilyenkor különösen fontosak a jócselekedetek, hiszen ezekben a napokban sokszorosan felértékelődik Isten előtt minden jó tettünk. A böjt nemcsak a lelkünket tisztítja, hanem a testünket is: számos kutatás bebizonyította, hogy jó hatással van az egészségre.

A Ramadán havi böjt minden muszlimnak kötelező, aki megfelel a feltételeknek, vagyis mentálisan és fizikailag alkalmas rá, elérte a pubertást vagy a szellemi érettséget. Vannak esetek, amikor felfüggeszthetjük a böjtünket, például amikor utazunk, betegek vagyunk, gyermeket várunk, gyermekágyas, illetve szoptatós anyák vagyunk, vagy a havi ciklus napjaiban. Vannak, akik teljes mértékben mentesülnek a böjt kötelezettsége alól: a gyerekek, az értelmi fogyatékosok, akik nem felelősek a tetteikért, azok a krónikus betegek, akik valószínűleg nem gyógyulnak meg, és az idős emberek, akik gyengék a böjtöléshez. Nekik viszont minden nap meg kell etetniük egy szegény embert. A Ramadán utolsó napjaiban a muszlimoknak adakozniuk kell, a vagyoni helyzetüktől függően. Idén a legtöbb adományt Szomáliába küldték, enyhítendő az ottani éhínséget.

A Ramadán az iszlám év kilencedik hónapja, amely idén augusztusra esett. Az iszlám naptár a hónapokat a Hold változó pozíciója alapján számolja, így a Ramadán mindig nagyjából 11 nappal hamarabb kezdődik, mint az azt megelőző évben. Ha valamelyik országban látják az újholdat, a muszlim tudósok többsége szerint mindenhol elkezdődik a Ramadán, hiszen Mohamed próféta (béke legyen vele) az egész közösségnek mondta: »Böjtöljetek, ha meglátjátok, és szakítsátok meg böjtölésetek, ha ismét meglátjátok.« Amikor tehát ismét láthatóvá válik az újhold, véget ér a Ramadán.

Mohácsi Andrea