Komolyan

Ilyen is csak Amszterdamban van

2011. szeptember 9. | PoFa

Az tényleg csak Amszterdamban fordulhat elő, hogy egy hatalmas templom előtt Gay and Lesbian Info feliratú bódé áll, közvetlenül egy installáció mellett, amely a meggyilkolt melegeknek állít emléket. A neve egyébként Homomonument, ami azért elgondolkodtató, mert Magyarországon sokak szerint a homoszexuális szó nem „píszí”. Úgy látszik, politikai korrektségben megelőzzük még a hihetetlenül toleráns hollandokat is.

Az antirasszista fellegvár sok mindenben lehet példa, de persze nem érdemes vakon követni őket, hiszen az övék egészen más világ. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy itt már 1978-ban állítottak emlékművet a roma holokausztnak egy gyönyörű parkban, a Van Gogh Múzeum szomszédságában. Nálunk, ugyebár, ez csak 2004-ben történt meg. Persze, Hollandiában nem volt olyan nomenklatúra, amely megkötötte volna a György Péter esztéta által emlegetett piszkos alkut: „ti nem beszéltek arról, mi történt ’56-ban, cserébe mi nem kérdezzük meg, hol voltatok ’44-ben”.

Tíz, közelben élő amszterdamit kérdeztem a cigány család Auschwitzba vezető útját ábrázoló szoborról, de csak egy valaki tudta, hogy hol van: egy idősebb hölgy, aki történetesen újságíró. Mini közvélemény-kutatásom egyébként rövid ideig tartott, mindenki megállt, akit megszólítottam, és kedvesen válaszoltak. Például egy szőke fickó melósruhában, a munkáját félbehagyva dumált velem, természetesen angolul. (Kellemetlen, hogy bárki jobban beszél nálam, inkább el sem mondom, hogy újságíró vagyok.)

A melós egyébként azon sopánkodott, hogy megerősödött a szélsőjobb, ami itt, ebben az erősen liberális városban néhány éve elképzelhetetlen volt. Szerinte sokat hazudnak a bevándorlókról a populista politikusok, és meglehetősen demagóg a szövegük. Crazy world – mondja, majd megkérdezi, hogy honnan jöttem. Magyarországról – válaszolom, mire rögtön rávágja: ja, nálatok van egy szélsőséges párt a parlamentben.

Visszatérve a szoborhoz: valóban nem túl nagy, és szinte láthatatlan, alig olvasható rajta a felirat. Később rájövök, hogy akiket érdekel, tudnak az emlékműről, hiszen évente szerveznek itt cigányfesztivált. Vendéglátóim, az Anna Frank-ház vezetői közül többen részt vettek az 1978-as avatáson. Talán nem is baj, hogy „az utca embere” nem tudja, hol ez a szobor, elég, hogy azt gondolja, kell ilyen, mert ez is a történelmünk része.

Arról, hogy a hibáikat hogyan ismerik el errefelé, van még egy emlékműves sztorim. Az 1920-as években egy bizonyos Van Heutznak állítottak szobrot. Ez a tábornok több százezer indonéz haláláért felelős, éppen ezért évtizedekkel később már nem volt túl népszerű. Gyakran összefirkálták az emlékművet, ezért úgy döntöttek, hogy valami más kell a helyére. A felirat viszont megmaradt, hogy milyen szobor állt itt. Sem a hülyeségüket, sem a múltjukat nem tagadták tehát, ugyanakkor képesek voltak megújulni.

Olyan erény ez, amit a világ más részein élő embereknek is ki kellene fejleszteniük magukban.

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink