Iskola a városhatáron – újraindult a cigánytelepi iskola Nyíregyházán

2011. szeptember 14. szerda: — Tucatnyi elsőst írattak be Nyíregyházán a szülők a Görögkatolikus Egyház által újraindított szegénytelepi általános iskolába. Az egyházmegyei oktatási referens „kötve hiszi”, hogy nem cigánytelepi kisdiákok is járnak az első évfolyamon és cáfolja, hogy elkülönítik a roma gyereket. A helyi roma érdekvédő szerint nem megoldás a régi-új iskola elindítása a telepen élő roma diákok számára.

Tizennégy elsős ült be az iskolapadba Nyíregyháza legnagyobb szegénytelepén, a Huszár telepen újraindított iskolában — értesült a Roma Sajtóközpont. A Huszár telepi cigányiskola a 2006/2007-es tanév végén jogutód nélkül szűnt meg, akkor a diákokat a telepen kívüli iskolákba helyezték el. Az iskola újranyitása a városi közgyűlés és a Hajdúdorogi Egyházmegye közoktatási megállapodása alapján valósult meg.

Sem a helyi cigány önkormányzat elnöke, Csorba Miklósné, sem dr. Sivadó Csaba egyházmegyei oktatási referens nem tudta illetőleg nem kívánta megbecsülni, hogy mekkora az elsősök közt a romák aránya. Csorba Miklósné csak annyit árult el, hogy sok a vegyes házasság a Huszár telepen.
Dr. Sivadó Csaba a sokatmondó „kötve hiszem” választ adta arra kérdésre, hogy van-e az elsősök közt olyan, aki a város más részeiről jár az iskolába. Emlékeztetett arra, hogy amikor először hirdettek felvételt az első évfolyamon, csak hat család íratta ide a gyerekét, ez a szám mára növekedett. Az iskola vonzereje közt említette a „barátságos, szeretetteli jó légkört”, a „személyes odafigyelést, a Krisztusi szeretetet” és hogy a környékbeli családoknak nem kell máshová vinni a gyereküket.

Az egyház öt évig térítésmentesen használhatja az oktatáshoz szükséges helyiségeket a Huszár telepen működő szociális szolgáltató központ felső szintjén. Az iskolában jelenleg két főállású tanító, egy fejlesztőpedagógus, egy zenepedagógus, egy pedagógiai asszisztens és egy lelki-vezető dolgozik. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a nyíregyházi önkormányzat programot dolgozott ki az elhagyott Huszár telepi iskola hasznosítására, és „Huszárvár” néven szociokulturális szolgáltató központot alakítottak ki benne. Az intézmény bejáratánál kihelyezett tábla szerint uniós és hazai forrásokból körülbelül 22 millió forintot fordítottak az épület rendbetételére. Az intézményben egyebek mellett könyvtár, tanoda, mosoda, római katolikus kápolna, és gyermekjóléti központ működik. A város 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy szociális és gyermekjóléti szolgáltatásait, valamint civil szervezetek elhelyezését a bezárt iskola épületében biztosítsa.

A Huszár telepi iskola újraindítása ellen korábban közleményben kifogást emelő Roma Oktatási Alap (ROA) szerint a telepi roma gyermekek lakhatási koncentrációja az oktatási intézményben a hátrányos helyzetű roma gyermekek felülreprezentációjához, elkülönítéséhez vezet, ahogy ez korábban is történt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 2006-ban eljárást indított az egyenlő bánásmód megsértése miatt a nyíregyházi önkormányzat ellen, mert szerintük jogellenesen különítették el a roma gyerekeket a Huszár telepi iskolában.

Nem várva meg a per eredményét, a város önkormányzata egy év múlva bezárta a szegregáló iskolát. A diákokat a város hat másik intézményében helyezték el.

Balogh Artúr, helyi aktivista, a Roma Munkaadók és Munkavállalók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének elnöke, az előző roma kisebbségi önkormányzat vezetője emlékeztetett arra, hogy az iskolabezárásról szóló határozatot a kisebbségi testület javaslatára hozta meg a város képviselő-testülete. Hozzátette, nem az a megoldás, hogy újra kinyitják a Huszár telepen az iskolát, hanem az, hogy a roma gyerekek közös iskolába és osztályokba járjanak a nem romákkal. Szerinte az egyháznak át kell volna vennie az önkormányzattól a Kisteleki vagy a Benczúr iskolát és odaíratni a telepen lakó roma diákokat. Kiemelte, hogy attól tart, hogy csak roma gyerekek járnak majd a Huszárvári telepi iskolába, hiszen eddig is gondot jelentett a belvárosi iskolába járás költségeinek kifizetése.

Kocsis Fülöp megyéspüspök úgy reagált a ROA kifogásaira a Roma Sajtóközpontnak, hogy „nyilván nem csak cigány gyermekek jönnek majd az iskolánkba, hanem a környékben lakó magyar családokból is. Mivel egyházi fenntartású intézmény, ezért nyitott mindenki felé.”

Bár az egyházmegye oktatási referense, dr. Sivadó Csaba elismerte, hogy „a telepen kétségtelenül nagyobb arányban laknak cigány családok, mint a többi városrészben, szerinte elkülönítésről, szegregációról szó sincs.  Erről azt mondta, hogy a szülők a szabad iskolaválasztás jogával élve keresztény hitű iskolát választottak a gyerekeiknek, vállalták az emelt szintű ének-zene oktatást, a néptáncot, szerinte ez lehetővé teszi, hogy koncentráltan segítsenek, és erősítsék a cigány identitást.

Egyelőre a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola telephelyeként működtetik a Huszár telepi iskolát, később a tervek szerint önálló intézményként, és felmenő rendszerben építik ki az általános iskolát a 8. osztályáig. Arra a kérdésre, hogy miért nem a belvárosi iskolában „szórták szét” a Huszárvárban tanuló elsősöket, az egyházmegyei oktatási referens úgy felelt: „Dicséretes dolog, hogy a cigány gyermekek együtt éljenek, együtt nevelkedjenek a magyar gyermekekkel. Ez nekünk is célunk, sok lehetőségünk van is rá. Ez az igazi és jól működő integráció. De ha ennek érdekében “szétszórni” kell az egyébként is összetartásáról, egymáshoz erős ragaszkodásáról ismert nemzetiséget, akkor letagadhatatlanul ártunk nekik”.

Az egyházmegye belvárosi iskolája csaknem három kilométerre esik a Huszár teleptől. A többi iskola szintén jelentős távolságban van. Áprilisban az önkormányzat közgyűlése úgy döntött, hogy szeptembertől nem járul hozzá a diákok helyi járatos buszbérletéhez. Kérdés, hogy mindezek fényében a telepen élő cigány családok gyermekeinek lesz-e valódi lehetősége a jövőben együtt tanulni a nem cigány gyerekekkel.

Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont