Beszélgessünk

Cigánynak lenni vagy nem lenni?

2011. szeptember 22. | Nótár Ilona

Ahogy tíz évvel ezelőtt, idén októberben is kezdetét veszi a népszámlálás, melynek egyik sarkalatos kérdése, hogy milyen nemzetiségűnek valljuk magunkat. A felmérés most is névtelen lesz, de ebben az évben nem csupán egy nemzetiséget lehet megjelölni, hanem ki mennyit érez magáénak. Az eddigi felmérések Magyarországon nagyon csekély létszámú cigány lakosságot mutattak ki: kevesebb, mint kétszázezret. A szociológusok becslései ennek legalább háromszorosát valószínűsítik. Az interneten megnyílt fórumoknak, az országos tájékoztató kampányoknak köszönhetően talán ebben az évben más mintázatot mutathatnak a népességi adatok.

Tamás Attila

Miskolc

Kettős identitásom van, együtt él bennem a két identitás. A stigmáim miatt le sem tagadhatnám a származásomat. Nem tudok racionálisan gondolkodni ebben a kérdésben, csakis morális alapon. Ha letagadnám a származásomat, akkor megtagadnám az őseimet és a kultúrámat.

Szerintem mindenki döntsön úgy, hogy később a gyermeke szemébe tudjon nézni, és ahogyan értékrendje diktálja. A vállalás önkéntes, és én vállalom, hogy később ő is vállalhassa! A cigányság eljutott abba a lelkiállapotba, hogy nincs mit vesztenie. Úgy gondolom, nagyon sok roma ember a vállalásával egyben tiltakozik is a rendszer ellen. Egyfajta elkeseredett szembenállás ez. Az sem mellékes, hogy Magyarországon egyre több polgárosodott roma él, akik büszkék a kultúrájukra. Ezért ebben az évben biztosan többen fogják vállalni a roma identitásukat.

N. Renáta

Örkény

Őszintén megmondva néha jobb szeretném magam nem romának érezni, mint romának. Mert ha elmegyek valahová cigányként, akkor semmi esélyem, mert mindenhol lenéznek. Ez nem túl jó érzés. De persze nem szégyellem, aki vagyok. Csak félek. Remélem, nem jön valaki géppuskával, és nem lődöz le minket a házunk előtt, a gyerekkel együtt. Itt lakunk Szentgyörgy mellett, ismertük, akiket lelőttek, tudom, miről beszélek. Mi is menekülési tervet csináltunk, hogyha jönnek lőni, hogyan mentsük meg a gyermekeinket.

De különben a testvéremet mindenki ismeri, úgyhogy le se tagadhatnám, hogy cigány vagyok. Mert a testvéremre meg büszke vagyok, őt nem tagadnám el soha. Úgyhogy félek, igen, de vállalom. Aztán lesz, ami lesz…

Suha István

Budapest

Persze én cigánynak vallom magam, és vállalok mindent, ami a kötelezettségem. ­­

Ha az Isten annak teremtett, akkor miért tagadjam meg a fajtámat­­? Én nem félek. Csak Istentől kell félnem, emberektől nem remegek.

Fontos ez nekem, mert a szüleim úgy neveltek fel tisztességesen, normális körülményekben, és nagyon sokat köszönhetek a cigány szüleimnek, hogy ilyen lettem, és ha nem lettek volna cigányok, talán ma nem lennék sikeres a szakmámban.­­ Vállald fel, aminek születtél, soha nem az számít, hogy nézel ki, hanem hogy belül mi van. És akiket megöltek a származásuk miatt? Nem mondom azt, hogy adja a bűnösöknek vissza Isten, amit csináltak, hanem inkább mondom, hogy a jó Isten mindent lát, hall, és nem múlik el az ő büntetésük. Aki cigány, az maradjon cigánynak, aki meg nem meri felvállalni, az keressen olyan országot, ahol nem mondják róluk azt, amit, és nem piszkálják őket­­.

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink