Beszélgessünk

Torontó vagy Budapest kell a roma értelmiségieknek?

2011. szeptember 29. | Nótár Ilona

A kivándorlás várható újabb hullámában sok értelmiségi fiatal készül elhagyni az országot. Úgy gondolják, hiába tanultak, nem találják idehaza a méltósággal vállalható helyüket. „Családunkat és tudásunkat egy másik országba kell hurcolni, mert itt nincsen helyünk” – mondja Kamarás István, történész-politológus, aki már megvette a jegyét Kanadába.

Balogh Artúr

A Roma Szakkollégium alapítója arra törekszik, hogy a kiutazott értelmiségi cigányközösség kintről erősítse az itthon maradtakat. „Bátornak kell lenni, hogy a cigányok merjenek felszólalni a megkülönböztetés és a diktatúra ellen!” – magyarázza a Sosinetnek a roma emigránsok közösségének alapítója, Balogh Artúr.
„Ott kinn gyakran bocsátkoznak találgatásokba: talán olasz, arab, indiai lehetek. De én hamar lelövöm a poént. Magyar cigány vagyok. Az vagyok, az leszek, és büszke vagyok rá” – osztja meg tapasztalatait N-né Rozália, aki épp Magyarországra látogatott néhány napra, de életvitelszerűen három éve Kanadában él a családjával. Hazajönni nem szeretnének, mert Rozália szerint itthon nem látják őket szívesen, a tudásukat nem tudják értékesíteni. Apósát megverték a származása miatt, ezért már egész családja kivándorolt oda, ahol, reményei szerint, nem kell félelemben felnevelni a gyermekét.
„2008 decemberében mentem ki a férjem után Kanadába. Ő már évek óta kinn élt akkor. Megkapta a letelepedési engedélyt is. Amikor elment a testvérei után, már a reptéren kérte a menekült státuszt. Kérdezték tőle, van-e hova mennie vagy szüksége van egy apartmanra. Szociális ellátást kapott, és nyelvtanulási lehetőséget. Nyolc osztállyal ment ki. Ott iskolát végzett, nyelvet tanult, most középvezető egy cégnél, perfekt beszéli az angol nyelvet. Magyarországon minderre esélye sem lett volna. Én is szeretek ott élni, mert olyan életszínvonalat tudunk ott megteremteni, amiben szívesen élünk, és nincs fajgyűlölet sem” – osztja meg tapasztalatait a fiatalasszony.
Kanada még mindig vonzóbb cél a roma emigránsok számára, mint a vízumköteles Amerika. A felmérések szerint Mexikó után Magyarországról érkeznek legtöbben az országba (a kanadai hatóságok 2009-2010-es hivatalos adatai alapján). Balogh Artúr politológus szerint újabb roma migrációs hullám veheti kezdetét, de ezúttal megváltozik a kivándorlók összetétele. Az elmúlt évtizedben többségében nagyon szegény sorsú, alacsonyan iskolázott, jobb életet remélő családok hagyták el az országot. „Mára kiderült, hogy hazudtak nekünk éjjel és nappal. Minden ígéretük hazugsággá lett. Eddig azt mondták: tanulnunk kell, hogy integrálódhassunk, és akkor lesz helyünk a társadalomban. Mára szép számmal vannak közöttünk tanárok, közgazdászok, jogászok és orvosok is. De nincs munkánk, nincs megbecsülésünk. Nem vagyunk egyenlők. Előbb-utóbb ki fog törni a lázadás. Lassan felnő egy olyan nemzedék, amely tele van dühvel és gyűlölettel a be nem tartott ígéretek és megaláztatások miatt” – panaszolja. Balogh Artúr 1996-ban rendőr szakközépiskolában kezdte pályafutását, majd közgazdasági egyetemre ment. Később biztonsági középvezetőként dolgozott Budapest több helyén, ma munkatárs a Kiút Programnál, amely a banki adósságokat felhalmozó szegényekkel foglalkozik.
Jelenleg ugyanakkor két eljárás van ellene folyamatban közösség elleni izgatás és hazaárulás miatt. „Ezekről nem szeretek beszélni. Eléggé szorongok, hogy ma vajon mit találnak ki ellenem, mert egyszer-kétszer elmondtam a szakmai véleményemet a mai politikai helyzetről – mind a roma politikában, mind a közéletben. Nem titok, hogy belekeveredtem egy lehallgatási ügybe a gyöngyöspatai választások kapcsán. Balog Zoltánnal nyíltan konfrontálódtam, élőben előadtam egy performanszot Orbán Viktor előtt, amikor nagy csinnadrattával átadták a Roma Stratégiát. Ja, és kritizálni mertem a mostani alkotmányt is…”

Balogh is azt tervezi, ha nem változik a magyarországi politikai helyzet, és nem kap megfelelő szerepet a közéletben valamelyik ellenzéki pártnál – vagy egy új roma mozgalomban, ahol vezetőként látná magát szívesen –, itthagyja az országot más roma értelmiségiekkel együtt, hogy Kanadában létrehozzák a roma emigránsok közösségét. Egy erős ottani bázis létrehozásával segítenék az itthoni romák megerősödését és a polgári önszerveződés létrejöttét. Azt tervezi, hogy politikai menekült státusért fordul a kanadai követséghez, mivel számos életveszélyes fenyegetést kapott, és mindennaposak a személyét érő zaklatások, melyeket a cigánysága miatt szenved el. „A kurucinfón életveszélyesen megfenyegettek, olyan üzeneteket küldtek nekem, hogy kikutatják, hol lakom és kiirtják a családomat is, mint a férgeket” – mondja Balogh.
Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek a magyar menekültkérelmekről azt mondta, hogy a vízumkötelezettség eltörlése óta eltelt három és fél évben hozzávetőleg hétezren adhattak be kérelmet a kanadai hatóságokhoz. Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség vezető konzulja elmondta, hogy a 2011-ben elbírált kérelmek alapján megháromszorozódott az elfogadott kérelmek száma. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy növekedett a befogadókedv, de a logisztika javult, ugyanis a Bevándorlási és Menekült Igazgatóság (Immigration and Refugee Board – IRB), növelte munkatársak létszámát, így egyre több kérelmet tudnak elbírálni. (Ez a kormánytól független szervezet hozza meg a döntéseket a menekültkérelmekkel kapcsolatban.) Az idei adatok szerint az év végére a tavalyinál mintegy 40 százalékkal több magyar kérelem elbírálása fejeződhet be, így eleve több lehet a pozitív elbírálások száma is. Igaz, egyúttal jóval több kérelmet utasítottak el az idén, mint tavaly. Mivel egy-egy elbírálás legalább két évet vesz igénybe, az idén még csak a 2008 második felében és 2009-ben beadott ügyekben születik döntés. 2010-ben 1178 magyar menekültkérelem került a kanadai hatóságok elé, s mindössze 2 százalékukat fogadták el. Összesen hat százalékot elutasítottak el, míg 91,5 százalék visszavonta kérelmét vagy nem vitte végig az eljárást. Ez azt jelenti, hogy a csaknem 1200 emberből több mint ezren visszakoztak, 23-an kaptak menekültstátuszt, 120-at pedig elutasítottak.
Turistaként összesen hat hónapot lehet vízummentesen Kanadában tartózkodni, de a kint lévők kérelmezhetik tartózkodási idejük meghosszabbítását vagy a tartózkodás céljának megváltoztatását. Ha viszont valakinek elutasították a menekültkérelmét, el kell hagyni az országot, ellenkező esetben kiutasítják.

Kamarás István és családja

Kamarás István és családja

A Roma Szakkollégium alapítója, Kamarás István gyermekével és feleségével ez év végéig tervezi elhagyni az országot. István több roma civil szerveződés kezdeményezője és indítója volt az országban, így a bentlakásos cigány szakkollégiumok országos hálózatának létrejöttében is aktív szerepet játszott. Elhagyja az országot, mert úgy érzi, itt nem engedik, hogy kifejtse a nézeteit, vagy ha mégis megteszi, akkor politikai véleménye miatt családostul veszélybe kerül. „Nincs demokrácia, mivel nincsen szabad véleménynyilvánítás. Félelemben nem lehet élni és a gyermekeinket nevelni sem. Nem a félelmet akarom átadni a gyermekemnek… Nekünk itt nem terem babér…” – panaszolja az értelmiségi roma.
Aki szeretne letelepedni Kanadában, a bécsi konzulátuson jelentkezhet, és az ilyen irányú kérelmét nyelvtudás, életkor, iskolai végzettség, szakképzettség és munkahelyi gyakorlat alapján osztályozzák. István a családjával a felesége rokonaihoz készül Torontóba. Ők már évek óta kinn élnek és dolgoznak. A férj az építőiparban talált állást, gyermekeik iskolába járnak.
Istvánék számára az első két hónap várakozással telik el, amíg a kérelmet feldolgozzák. Ezután kapják meg a rendszeres szociális támogatást, egészen addig, míg el nem bírálják a kérvényüket – maximum tehát két évig –, gyermekeik iskolába járhatnak, ingyenesek számukra az egészségügyi szolgáltatások. Az alapdíj, mely az egyedülállóként érkezőknek havonta jár, minimálisan 570 dollár (114 ezer forint). Erre rakódik a lakástámogatás, a nyelvi kurzus és a gyermekek, házastárs, diétás étrend után járó kiegészítő támogatások. Ezekkel együtt egy öttagú család körülbelül 3000 dollárt kaphat (600 ezer forint) havonta az állami kasszából. Az állam szálláson helyezi el őket, melynek körülbelül 1000–1300 dollár lenne a költsége. Ha a család tagjainak már van adójelük, munkát is vállalhatnak.
N-né Rozália úgy utazott ki férje után, hogy annak már állandó bejelentett foglalkozása volt, melyhez középvezetői fizetés járt, és kaptak egyéb szolgáltatásokat is, ezért állami támogatást nem vettek igénybe. Saját háztartást és konyhát, autót tartanak fenn, támogatják a feleség Magyarországon maradt szüleit (a férj családja kivándorolt velük Kanadába), egy gyermeket nevelnek. Nincsenek megélhetési gondjaik.
Magyarországon egy szociális járadékból élő ember bérpótló juttatása 28.500 forint, melyet egyszerre csak egy fő kaphat a családban. Ehhez jön kiegészítő támogatásként (gáztámogatás, ebédtámogatás) körülbelül 10.000, és három gyermek után a családi pótlék: 48.000 forint. Összesen 86.500 forint állami támogatás egy öttagú család számára.
„Ennyiből biztosan nem lehet megélni még idehaza sem, hiába alacsonyabbak valamivel a lakás fenntartás költségei, mint Kanadában” – foglalja össze Kamarás István, aki hasonlóan több roma értelmiségi társához szívesen maradna az országban ennek ellenére is, ha, ahogyan ők mondják: nem kellene félelemben élniük.
A politikai feszültség, a gazdagok és szegények közötti szakadék kiszélesedése Ferge Zsuzsa szociológus szerint is soha nem látott méreteket ölt Magyarországon, mely könnyen idézhet elő polgárháborús helyzetet. Ennek az elkeseredettségnek azok a romák adnak hangot, akik ugyan évtizedes hátrányokat legyőzve diplomát szereztek, tudásukat és gondolataikat mégis csak egy befogadóbb ország polgáraiként tudják majd kamatoztatni.

( A cikk megírásának idején a Kamarás család már Kanadába költözött, menedékjogot kértek, és ügyük elbírálás alatt áll.)

További cikkek a rovatból
Cigány munkaerők a hazai szőlőkben Cigány munkaerők a hazai szőlőkben
Az utóbbi években igen sokszor látogathattam el sokszínű, érdekes borvidékeinkre. Természetesen nemcsak a szakmai dolgokról – fajtaválaszték, az évjáratok sajátosságai, hordóhasználat – érdeklődöm, de sosem felejtek el rákérdezni arra, hogy a borvidékeken élő nagyrészt munkanélküli, hátrányos helyzetű cigányságot tudják-e foglalkoztatni. Fontos a kérdés, hiszen gyakran mondják a borászok, hogy kevés az ember, aki elvégezné a munkát a szőlőben és a pincészeteknél. Mi pedig jól tudjuk, hogy a munkanélküli is sok.
Báj és vasakarat Báj és vasakarat
A Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes PR managere és művészeti szervezője kedves és közvetlen jelenség. Mindig jókedvű, sugárzik belőle az energia. Lakatos Lejlát eddig mindig a zenekar történéseiről, külhoni és hazai terveiről faggattuk Balog Zsolt kollégámmal, ezúttal őt magát szeretnénk bemutatni, hogyan került a táncművészettől a pedagógus életen keresztül a legfőbb szervezői pozícióba.
Vasgyúrás Kelemen Barnabással Vasgyúrás Kelemen Barnabással
Már elég hosszú ideje próbálkozom, hogy személyesen találkozhassak a Kossuth- és Gramophone- (és még sok más) díjas fiatal hegedűművésszel, Kelemen Barnabással. Eddig valahogy nem jött össze, Barna ugyanis nemcsak hazánkban örvend rendkívüli népszerűségnek, hanem a földgolyó számos más pontján is, ami rengeteg utazással jár. Néhány azonban az edzőteremben valaki gyúrta mellettem a vasat, az arca ismerős, de hirtelen nem tudtam, honnan. Aztán derengeni kezdett, és rákérdeztem: nem te vagy véletlenül Kelemen Barnabás?
Szertartások a halál után egy cigány családban Szertartások a halál után egy cigány családban
Eddig csak tanítottam erről a témáról. Néhányszor átéltem közeli családtagomnál a rítusokat, és végig is követtem őket, de soha nem váltam még szerves részévé.
Borok és történetek – Rosivall László professzorral Borok és történetek – Rosivall László professzorral
Rendhagyó találkozás az a mostani. Nem is igazán a sztorizásról szól, mint a többi írás ebből a sorozatból, inkább szakmai jellegű. De Rosivall László személyisége, közvetlensége még a bor egészségügyi hatásainak témáját is izgalmassá teszi. Tanú erre számos előadásának közönsége, emberek, akik igazán nem is igazán érdeklődtek korábban ilyesmi iránt.
Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós Kiforrott egyéniség – Orsós Róbert, színész, híradós
Még ha személyesen nem is, de Orsós Robit már a képzés előtt is ismertük mindannyian a köztévé híradójából. Jól felismerhető orgánum, profi stílus, karakteresség. Bár régebben nem volt sok lehetőségünk a beszélgetésre, mert a továbbképzés után Robi rendszerint rohant a stúdióba. A mai napig is nagyon elfoglalt, de szerencsére szakított rám egy kis időt…
Kovács Ilona fájó emlékére Kovács Ilona fájó emlékére
Két napja hívott telefonon. Szégyelltem is magam, mert én szoktam őt hívni, hogy ne neki kelljen költsége, de most ő keresett előbb. Visszahívtam gyorsan. Napok óta nem beszéltünk, ami ritkaság, mert szinte mindennap hívom, de: Mostanában napi húsz órát dolgozom, s aludni sincs időm – magyarázkodtam.
Megy a fesztivál Megy a fesztivál
Beszélgetés Szilvási István rendezvényszervező, zenésszel Aki a szavak embere, azzal nem könnyű interjút készíteni, mert legszívesebben ő vinné a beszélgetés fonalát. Nyíltszívű, mindenki iránt nyitott ember. Különleges képességét, mely a munkájának alapfeltétele, mesteri szinten űzi: tud szeretni és meg tudja szerettetni magát bárkivel. Érti az emberek nyelvét, nyelvi korlátok nélkül. Képes hatni rájuk. Ha nekem kéne megnevezni a szakmáját, azt mondanám: hangulatmester. Mások zenekarvezetőként, menedzserként, alapítványvezetőként, rendezvényszervezőként vagy éppen családapaként, álmodozó örök fiatalként beszélnek róla.
Női szerepek egy cigány közösségben Női szerepek egy cigány közösségben
Elérkezett az ideje, hogy egy igazi roma nőt kérdezzek, Suha Nikolett jogászt az ő tradícióiról, szokásairól és családban elfoglalt szerepéről. Válaszai semmiképpen sem általánosíthatók, csupán általuk betekinthetünk az ő és családja életébe.
Gasztroangyalok a láthatáron Gasztroangyalok a láthatáron
Végre itt vannak a mi gasztroangyalaink! Alig vártam, hogy végre kérdezhessem őket, mert én is szenvedélyesen szeretek főzni, és régóta rebesgetik, hogy Tonte Barbara és Budai Zsani új gasztroblogot indít. El sem tudom képzelni, két ilyen tanult és világlátott fiatal lány vajon mit művel a konyhában, ha hozzáteszik a cigány szakácstudáshoz a különböző népek ízeit és kultúráját. Mindenesetre nagyon várom már az első recepteket és a kóstolót.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink