Zenés-táncos

Zene, ami összehoz

2011. szeptember 29. | Nótár Ilona

A Khamoro Együttes csaknem tíz éve töretlenül menetel előre. Több generáció oláh cigány fiaiból állt össze, akik nem csupán zenélnek, hanem zenéjükkel értéket  igyekeznek átadni. Muzsikájuk autentikus elemekre épül, saját örömükből és fájdalmukból építkezik, mindenek elé helyezve a humort. Farkas Zsolt, a zenekar alapítója és vezetője arra a legbüszkébb, hogy koncertjeiken a szavakkal bevehetetlen falakat dönthetik le, az örömzene és a tánc parolára nyújt kezet a másik ember felé.

Gitárok a kocsiban, a zenészek itt-ott kilógnak a szűk autó hátsó üléséből. Farkas Zsolt a Khamoro Együttes frontembere indítja a motort, s már kanyarodnak is az esti koncert helyszíne felé. Az autóban senki nem panaszkodik a kényelmetlenség miatt, inkább egy poénnal ütik el az időt. Még Boborján, az együttes énekese is vidáman dudorászik, pedig egész nap utazott, hogy Kaposvárról időben Budapestre érjen. „Hogy mondjam neked? Nekem ez tényleg olyan, mintha megszületett volna a gyermekünk. És hidd el, én tudom milyen érzésről beszélek, mert négy gyermekem is van. Ennek az együttesnek a megszületése és életben tartása tényleg annyira fontos, mintha a gyermekemet nevelgetném és neki örülnék… Csodálatos érzés” – tárulkozik ki Bobi (Frigur Boborján).

A hangszerek a színpadra kerülnek, a technikus finomít, a zenészek hangolnak. Lassan megtelik a kávézó lézengő emberekkel. Ezúttal a Szilvásy Gipsy Folk Band a Khamoro előzenekara. A színpadra vonulnak, és csakhamar jó hangulatot kerekedik, a színpad előtt a bátrabbak már táncra perdülnek. A Khamoro kicsit félrevonul, elcsendesednek a fellépés előtt. A zenekar vezetője szerint nem kevesebbet vállalnak, mint hogy autentikus cigányzenét vigyenek színpadra, igazi folklór hangzással, de egyedi, csak a Khamoróra jellemző stílussal és dallamvilággal.

„Bízom az együttes sikerében. Ez számunkra nem csak a zenéről szól, hanem az életünk elvehetetlen része. A dalaink is úgy születnek, hogy azt énekeljük el, ami a mindennapokban ér bennünket. Ezek a szövegek tele vannak tűzzel, élettel, szerelemmel és sok humorral. Most készülünk a következő lemezünkre. Eldöntöttük, hogy több magyar nyelvű szám is lesz rajta, hogy minél több ember számára legyen elérhető és érthető a zenénk. De vannak olyan számok, amik egyszerűen csak cigány nyelven tudnak megszólalni…”

Farkas Zsolt zenéjével a nem roma fiatalok számára is igényes szórakozást kínál, nem csupán a cigány közösséget akarja megszólítani. Zenéje nem csupán szórakoztat, hanem kultúrát és elfogadást ad át. Ennek az elgondolásnak az elkötelezettjeként indít zenés foglalkozásokat hétfőnként a Kossuth Klubban is, ahol a zenekar zenél, Csiki Gábor néptáncossal együtt magyar és cigány táncot egyszerre tanítanak, s mellette rendszeres vitaesteket is terveznek. Legközelebb Szentandrássy István festőművész kiállításával kötik egybe a zenés-táncos estét.

A terem már megtelt táncolni vágyó fiatalokkal – és idősebbekkel is. A zenészek a színpadon, Farkas Zsolt, Balogh Ferenc gitárt akaszt a nyakába, Balogh Guszti a mandolin nyakát fogja, csak később vált át hol gitárra, hol meg hegedűre. Rostás Miki, akit más zenekarokban is hallhatunk szintizni, meglepő módon itt is helyet kap, igaz jobbára a basszust erősíti, sokat tesz hozzá a hangzásvilághoz. A második szám végén az idősebb cigány generáció már gyönyörű, hagyományos cigánytáncot jár, mellettük az elismert tradicionális néptáncos, Csiki Gergely és barátai csapják a ritmust. Elképesztő a látvány így együtt: magyar és cigány táncos mulat tökéletes összhangban.

Mire a zenekar a Rántás nevű dalukhoz ér, már szinte mindenki táncol körülöttük, aki mégis ülve marad, a combját veri vagy a tenyerét csapja össze ritmusra.

„Én magam is, meg a Boborján is úgy kerültünk be a csapatba, hogy Zsoltival évek óta ismertük egymást. Rajta lógtunk gyerekként, ő meg nevelgetett minket. Amikor korban hozzánőttünk, és jött a zenekar ötlete, a legnagyobb örömünk az volt, hogy játszhatunk benne. Mi nem csak zenészek vagyunk együtt, hanem barátok, akik tiszteljük és szeretjük egymást. A kultúránk és a hagyományaink átjönnek a zenénken keresztül” – mesél a fiatal Rostás Miklós. Boborján, akire mindig lehet számítani, ha humorról van szó, belekapcsolódik a beszélgetésbe: „Mi otthon szinte csak cigányul beszélünk. A feleségem számára nagyon fontosak a hagyományok, és én ezekről is énekelek. Nagyon büszke rám a családom, hogy itt énekelhetek, a gyermekeim megtanulják a szövegeinket, és arra mulatnak. Ez nagy öröm nekem.”

Nyári Barbara a zenekar menedzsere veszi át a szót. „Nagy terveink vannak. Először Magyarországon szeretnénk megerősíteni a rajongói bázisunkat, és összefogni más stílusú zenei irányzatok képviselőivel is egy-egy koncert erejéig. Ez a fantasztikus zenekar megállja a helyét bármilyen zenekar mellett. Akár egy hiphoppal társítva is, nagy buli lehet. Ez nem mond ellent Boborján szavainak. Autentikus zenét játszunk, de olyan formában igyekszünk a közönség elé tárni, hogy az mindenki számára élvezhető és vonzó legyen. Ha itthon már kihagyhatatlanul benn leszünk a köztudatban, akkor jöhet a világ, mert ezt mindenkinek hallania kell!”

Barbara nem csupán hivatalból lelkesedik, s még elnézést kérni sem volt ideje, mikor táncba hívták mellőlem, s már ropja is a kedvenc együttese zenéjére…

A magyarok csárdást járnak, a cigányok csapásolnak, aki egyiket sem ismeri (mint jómagam), csak lépeget egyet jobbra, egyet balra. Közös a tánctér, mosolyogva járja mindenki. Ez a zene tényleg összehoz.

További cikkek a rovatból
Karaván Família az Erzsébet téren Karaván Família az Erzsébet téren
A Karaván Família is színesítette a Budapesti Főutca Fesztivál és a Miénk a Belváros Főutcája nemrég megrendezett programsorozatát. Ellátogattunk az eseményre. Produkciójuk, mint látható, fergeteges hangulatú volt. Senki nem bírt megmaradni egy helyben, volt, aki énekelt vagy dúdolt, akadtak a közönségben olyanok is, akik táncra perdültek a Família zenéje hallatán. Több dal elhangzott a legutóbbi albumukról. A zenekar vezetőjével, Nagy Istvánnal erről is beszélgettünk.
Zeneművészet magas fokon – A Kállai család három generációja Zeneművészet magas fokon – A Kállai család három generációja
Kállai Kis Ernő sokkal nagyobb szenvedéllyel beszél fia és unokája eredményeiről, mint a sajátjáról. A világszerte klarinétkirályként ismert, Liszt-díjjal és Arany Érdemkereszttel kitüntetett Kállai Kis Ernővel visszamentünk egy kicsit az időben, kezdve az első közös játéktól a fiával, az unokája nemzetközi sikereinek érintésével egészen addig, mikor is teljesen véletlenül kapcsolatba került a klarinéttal.
Sikerre ítélt együttműködés Sikerre ítélt együttműködés
Frido Diepeveenel már sokszor beszélgettünk, elkísértük muzsikálni is. Megtapasztaltuk, mennyire elkötelezettje műfajnak, és megvan benne a kellő alázattal is, hogy folyamatosan tudjon fejlődni. Ennek érdekében vesz leckéket a cigányzene egy jeles képviselőjétől, ifj. Kállai Kis Ernőtől.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Ilyen a zongora! Hangszerbemutató Balázs Jánossal Ilyen a zongora! Hangszerbemutató Balázs Jánossal
»A hangszerek világa« koncertsorozat keretében Balázs János zongoraművész tartott »hangszerismerkedőknek« szóló délutánt április 26-án szombaton. A Jakobi László hangversenyrendező által szervezett sorozat „tanévzárójára” stábunk is ellátogatott. Jó volt látni, hogy a fiatal művész mennyire ért a gyermekek nyelvén. Szórakoztatóan mesélt a hangszer történetéről, bevonta a gyerekeket a beszélgetésbe, sőt még a zongorajátékba is. A lurkók nagyon élvezték, gyorsan elrepült az egy óra, a folytatásra most néhány hónapot várniuk kell.
Zenével az emlékmű megépítése ellen Zenével az emlékmű megépítése ellen
A budapesti Szabadság téren, a tervezett német megszállási emlékmű ellen tiltakozó kordonbontókat egy alkalmi koncerttel ajándékozta meg Surányi Judit és csapata, egy flash mob keretében. A szomorú dalt fiatal roma muzsikusok adták elő. Nézze meg a helyszínen készült videónkat!
Komoly manőverek csellón – Duka Elemér csellista Komoly manőverek csellón – Duka Elemér csellista
Nagy élmény olyasvalakit élőben hallgatni, aki a hegedű jóval nagyobb méretű testvérén olyan virtuozitással játszik, mintha az egy félkezes, könnyen „bejárható” hangszer lenne. Duka Elemér nem véletlenül ismert és elismert zenésze napjaink pezsgő komolyzenei életének. Csellójátéka kristálytiszta, virtuóz és könnyed.
Türelmes srác Türelmes srác
Lassan már egy éve, hogy Farkas Zsolt megnyerte az Ének iskolája című tévés tehetségkutató versenyt. A fiatalember most 15 éves, és az utóbb egy esztendeje azzal telt, hogy fellépett jó néhány koncerten. Egy budapesti szórakozóhelyen találkoztunk vele, ahol az új lemezéről is énekelt.
Vérprofizmus több szólamban – Vörös Tamás cimbalmos Vérprofizmus több szólamban – Vörös Tamás cimbalmos
Vörös Tamás olyan könnyedséggel, és vérprofi pontossággal játszik a milliónyi húrból álló cimbalmon, ami nagyon nagy ritkaság. Bár a hegedű volt a legelső hangszere, mégsem az lett az igazi, de az első találkozás a cimbalommal egyértelmű és mindent eldöntő volt számára.
Somnakaj Somnakaj
Több ismert hazai művész előkészítő munkája nyomán megszületett az első roma sorsjáték, a Somnakaj. Mi az egyik nyilvános próbán jártunk. Az ősbemutató a Művészetek Palotájában lesz április 4-én, este héttől. Nézze meg videónkat!
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink