Bogdán Péter blogja

Mániákus hazudozók?

2011. október 5. | Bogdán Péter

A parlamenti vizsgálóbizottság felállításának célja az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, ennek ellenére a megfogalmazott kilenc bizottsági feladatból öt inkább a romák Vöröskereszt általi „utaztatását” és Richard Field szerepét vizsgálja.

Végtelen nagy örömömre már elég régóta, elérnek engem is a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet (TASZ) internetes körlevelei.

Általában mindegyiket elolvasom és raktározom a bennük foglalt hasznos információkat, de nem nagyon szoktam őket a nyilvánosság elé vinni, mert a hozzám hasonló gondolkodású értelmiségiek ugyanúgy értesülnek a tartalmukról. Viszont a jelen esetben azt hiszem, az utolsó TASZ-állásfoglalással kivételt kell tenni.

Az Árnyékjelentés a gyöngyöspatai eseményekről címet viselő, 2011. szeptember 28-án kiadott TÁSZ-sajtóközlemény annak apropóján született, hogy aznap tartotta első érdemi ülését az Országgyűlés által a gyöngyöspatai események vizsgálatára létre hozott eseti bizottság.

Nem kívánom itt részletesen taglalni a TASZ-állásfoglalás pontjait. Csupán egyetlen általuk említett problémát kiragadok ki, mert – miközben egyetértek a jogvédők minden megállapításával – arról az egyről rengeteg mondanivalóm van.

A hivatkozott internetes körlevél szerint: a parlamenti vizsgálóbizottság felállításának célja az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, ennek ellenére a megfogalmazott kilenc bizottsági feladatból öt inkább a romák Vöröskereszt általi „utaztatását” és Richard Field szerepét vizsgálja.

A TASZ szerint: „A határozat az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztető módon prejudikál, amikor többek között kimondja: »A bizottság feladata annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja.«”

Azaz a civil jogvédők kifogásolják, hogy az országgyűlési bizottság kérdésföltevése azt sugalmazza, hogy Gyöngyöspatán nem történt semmi lényeges. Csak egy-két bajkeverő csinált bolhából elefántot. S eközben a bizottság nem vizsgálja, hogy valóban volt-e oka a gyöngyöspatai romáknak a félelemre és a menekülésre. „A határozat azonban előzetesen és nyíltan eldönti ezt a kérdést, miközben önmagával ellentmondásba kerülve több helyen elismeri, hogy közbiztonsági tevékenységet jogellenesen szervező, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportok” voltak jelen Gyöngyöspatán.

Mit lehet ezekre a vádakra mondani? Elég kemények. És nem örömmel mondom ki, de mélységesen igaznak tartom őket.

Amikor először elolvastam a választ már magában foglaló kérdést, azonnal az jutott eszembe, mit tanultam a doktori képzésen kutatásmódszertanból.

Az egyik legfontosabb instrukció a hipotézis felállítására vonatkozott, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy kutatóként jogom van feltételezni a doktori disszertációm írásakor bármilyen viszony- és feltételrendszert, de utána az írás többi részében fel kell sorakoztatni a témába vágó dokumentumokat, s a végén be kell bizonyítanom, hogy eredetileg helyes megállapításokat tettem. De ha rossz konzekvenciákat vontam le, akkor azt is be kell ismernem, mert az is tudományos eredmény, ha valamiről kiderül, hogy az hamis állítás.

Ez a problémám. Kutatóként úgy gondolom, a TASZ jogosan állítja, hogy először azt kell megállapítani, volt-e oka a gyöngyöspatai romáknak a félelemre. Mert ha a begyűjtött dokumentumok igazolják, hogy volt, akkor el kell ítélni a tetteseket és az uszítókat, ha pedig nem volt, csak akkor jöhet az a kérdés, hogy ki a felelős a pánikkeltésért?

Magyarán kutatás-módszertanilag elhibázott a gyöngyöspatai bizottság vizsgálati szempontrendszere, de azt is mondhatnám, hogy szakmaiatlan és tudománytalan.

Persze meg lehet csavarni a dolgot. Lehet azt mondani, hogy ha a tudomány területére eveztem, akkor a korábbi megállapításaim szerint a parlamenti bizottságnak joga van hamis hipotézist felállítani. Mert annak a vége úgyis az lesz, hogy begyűjtik a dokumentumokat és kiderül, hogy nem volt pánikkeltés. Valós problémára adott reális lépések történtek a hevesi településen. Azaz nem igazolható az eredetileg feltett hipotézis, ezért a parlamenti bizottság elismeri, hogy eredendően tévedett. Másfelől ugyanakkor tudományos eredményeket ért el, amennyiben a butaságról bebizonyította, hogy valóban butaság. Ezzel a forgatókönyvvel viszont azért van problémám, mert nem a tudományos szempontrendszerekre kiképzett szakemberek, hanem anyagi és hatalmi érdekektől vezérelt politikusok vizsgálják a hamis hipotézisek igazságtartalmát. Nekik pedig erőteljesen az az érdekük, hogy okosnak látsszanak. Hogy megpróbálják tisztára mosni a szennyest a Nyugat előtt.

Persze tisztában vagyok azzal, hogy még csak most kezdődött el az adatgyűjtési folyamat. Mégis szkeptikus vagyok a végeredményt illetően. Mert a gyöngyöspatai roma asszonyok és férfiak már húsvétkor tucatjával mondták a különböző felvételeken, hogy igenis a nácik elől menekültek, azonközben a romákért felelős államtitkár olyasmit nyilatkozott, hogy a tábor inkább hasonlít egy hétvégi kirándulásra, mint egy menekülttáborra. A belügyminiszter meg a miniszterelnöki szóvivő roppant gyorsan süketté vált az érintett romák hangjaira. Csak azokat a véleményeket hallották meg, amelyek azt állították, hogy a  cigányok a Vöröskereszttel meg Richard Fielddel arcátlan módon hazudoznak.

A belügyminiszter még csak véletlenül sem ismerte volna el, hogy ő az egyik legfőbb felelőse annak, hogy a rendfenntartó erők nem jelentek meg azonnal Gyöngyöspatán. Azt sem, hogy a nácik bántalmazhattak és megfélemlíthettek ártatlan gyermekeket, nőket, férfiakat. Inkább beállt ő is a romákat ostorozók közé, vagyis azonos egy platformra került a szélsőségesekkel. Ezek képtelenség elhinni, hogy szakszerű parlamenti vizsgálat lesz itt, nem pedig a kormány tisztára mosása.

Sokkal inkább hiszem, hogy a félnáci közhangulatnak megfelelően, prejudikáló szempontrendszer alapján a parlamenti bizottság is elveri a port a gyöngyöspatai cigányokon, semhogy beismerné: szakszerűtlen, tudománytalan, kérdés alapján vizsgálódott és belebukott.

Mindenki tudja, hogy hazánkban a parlamenti vizsgáló bizottságok állásfoglalásainak nincsen jogkövetkezménye. Viszont lehet politikai. Mert pillanatnyilag az a hatalmi érdek, hogy valahogyan bebizonyítsák: gyöngyöspatai romák, a Vöröskereszt és Richard Field –mániákus hazudozók egytől egyig.

További cikkek a rovatból
Megmaradunk egymásnak örökre!
Tisztességre, becsületességre tanítottál. Kérlelhetetlenül visszautasítottad a megalkuvást, az önámítást és a felkészületlenséget. Nagyon sokat tanultam tőled, számomra élő történelem voltál.
Egy kisvárdi jány
Feleségem édesanyja – saját szavajárása szerint – „kisvárdi jány” volt. 1947-ben született a szabolcsi kisvárosban, de élt Pátrohán, Debrecenben, Budapesten, s legvégül Szigetszentmiklóson is – de a szíve mindig Kisvárdán maradt.
Gondolatok Gyurcsány Ferenchez
Gulyás Márton, Setét Jenő, Bandor Bea magánemberként próbálta gyakorolni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát egy olyan rendezvényen, amely állítólag azért jött létre, hogy ők ezt megtehessék. Ehelyett verést és fenyegetést kaptak. És ami talán a leginkább gyomorforgató, hogy egy nőt is megvertek volna a DK-s szimpatizánsok, ha nincs ott a férje.
Törlesztés
Ismerve a politika világát meg a politikusokat, tartok tőle, hogy Osztolykán vállalni fogja az LMP őszi bohócának szerepét. Csakhogy ezzel minket, roma értelmiségieket járat le.
Kinek kérdés?
Hadd üzenjem azoknak, akik szerint a cigánykérdés kérdés: álljanak csak fel a jól fizetett munkahelyükről, és adják át nekünk a posztjukat, mert ennyi pénzért belőlünk, roma értelmiségiekből legalább haszna is lenne az államnak, a mostani pénzpocsékolás helyett.
Létszámstop
Büszkén nézek minden ember szemébe, mert egyenrangúnak érzem magam ebben az országban, és széles e világban is. Bár nem tartom magam többre senkinél, ugyanolyan értékes vagyok, mint bárki más, és ebből adódóan ugyanannyi tisztelet jár nekem is.
Levegőt!
Mit mondhatok? A harmincötödik születésnapom előtt eszembe jutott, hogy halandó vagyok: már nem olyan magától értetődő, hogy minden nap fel fogok kelni, és lesz olyan pillanat, amikor örökre lehunyom a szemem.
Félelem
Mértékadó romavezetők körében az antiszemitizmus és a homofóbia elutasítása nem kérdés. Szerencsére, a hangadók megértették, hogy nem kell sem zsidónak, sem melegnek lenniük ahhoz, hogy megvédjék ezt a két kisebbséget. Ráadásul vállalták, hogy akár nyilvánosan is lefolytatják a vitákat a saját táborukon belül az antiszemitákkal és a homofóbokkal.
Filozófusok árnyékában
Ahogy néztem a szegénység és gazdagság egyvelegét, eldöntöttem magamban, hogy ha egyszer én is hajléktalan leszek, akkor a Filozófiai kertben fogom nyugovóra hajtani a fejemet. Mert jobb hajléktalannak lenni a filozófusok árnyékában, mint a Népszínház utca járdakövén.
Eszperantisták holokausztja
Legalább annyit megérdemelnénk, mi magyarországi eszperantisták, hogy egy hazai Zamenhof-szoborra is kerüljön kormányzati koszorú. Ugyanis a megölt eszperantista felebarátaim ugyanúgy emberek voltak, mint a világháború más áldozatai.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink