Komolyan

Élet a temetőkben

2011. október 31. | Forgács Marietta

Csámpai Rozi: Miért?

Csámpai Rozi: Miért

Találkozás a régi szellemekkel

Amerikában töklámpások, cukorkák és a jelmezek elengedhetetlenek ilyentájt, mifelénk pedig a temetői jövés-menés, a gyertyagyújtás és a sztorizás a halottainkról. Roma művészeket kérdeztünk arról, hogy számukra mit jelent a halottak napja, valamint képeket, zenéket, irodalmi és filmrészleteket ajánlunk.

Megtelik a temető élettel

A november 2-i „halottak napja” Szent Odilo (962–1048) clunyi apáttól ered, aki 998-ban kezdeményezte az emléknap megtartását az anyaegyházához tartozó valamennyi bencés kolostorban. A napot a XIV. századtól már az egész keresztény világ egyetemes hagyományaként tartották számon. A katolikus tanítás szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak, és így megláthassák Istent a mennyben.

A magyar néphagyományban a hazalátogató halottak számára ételt, italt készítettek, és megterítettek az asztalon (só, kenyér és víz is került oda). Ezen kívül alamizsnálkodtak, vagyis „kóduskalácsot” osztottak, és megvendégelték a szegényeket. A naphoz munkatilalom is fűződött, például nem volt szabad mosni, nehogy a család halottai vízben álljanak, és úgy tartották, hogy aki mezei munkát végez, az keléses lesz.

Lakatos Elza újságíró az Amaro Drom 2006. novemberi számában gyűjtötte össze, hogy milyen roma szokások vannak halottak napján. Az interneten sajnos nem található meg a cikk, amelyből kiderül, hogy ilyenkor a cigányok is elmennek a temetőbe, és hogy minden közösség számára fontos a halottak tisztelete.

Az oláh cigányoknál korábban általános szokás volt, de ma már csak egyes közösségeknél él, hogy kiviszik a halott kedvenc ételét a temetőbe, azonban italt és cigarettát mindig tesznek a sír mellé. Meggyújtják a cigarettát, valamint meglocsolják a sírt az itallal, közben beszélgetnek, sőt együtt iszogatnak.

A zenész cigányok másokhoz hasonlóan virágot visznek a temetőbe, és gyertyát gyújtanak. A romugrók az oláh cigányoktól eltérően otthon „vendégelik meg a halottat”. A temetőből való hazatérés után ételt, italt, sót tesznek az asztalra, amit másnap kidobnak.

A főleg a Dél-Dunántúlon élő, óromán nyelvet beszélő beások félnek a halottól, így ők a másik két nagy csoporttól eltérően soha nem a házban ravatalozzák fel az elhunytat. Ilyen ravatalozást egyébként láthatunk Sára Sándor Cigányok című dokumentumfilmjében is.

Ilyen ravatalozást egyébként láthatunk Sára Sándor cigányok című dokumentumfilmjében is. (A Nemzeti Filmarchívum videóján 8:30-tól a szertartás)

A virrasztás mindhárom csoportnál tradíció, az oláh cigányoknál és a beásoknál a temetést megelőző napig tart.

Farkas Zsolt, a Khamoro együttes vezetője úgy véli, hogy a cigányoknak más jellegű a kapcsolatuk a halállal és halottakkal, mint a legtöbb népnek. A cigány népben „benne élnek” a halottaik, és ha eljön november elseje, ez az érzés még inkább felerősödik bennünk. Ennek az alapja az, hogy a cigány igen vallásos nép. Másrészt, ha haláleset történik a családban, akkor a tragédiát különleges szokásrendszer követi. A halál tabu a cigányoknál, nem szeretnek beszélni róla, mégis a család minden tagja tisztában van azzal, hogy mi történik.

Farkas Zsolt elmondta, hogy az oláh cigányzenében a halotthoz fűződő érzéseket az úgynevezett „hallgató”-k fejezik ki. Ez a fajta muzsika rokon a magyar csárdás lassú részével, de még fájdalmasabb, szinte síró, balladisztikus zene.

A Khamoro vezetőjének egyik legfájóbb emléke is egy temetéshez kapcsolódik: „A temetésen ott álltunk a koporsó mellett, és zenélnünk kellett. Azt hittem, beleszakadunk, de elénekeltük a dalt, amit szeretett a fiatal fiú, aki meghalt. Meg kellett tennünk, hiszen egy barátunk gyermekét temettük.”

Choli Daróczi József a halállal kapcsolatban egy gyerekkori emléket elevenített fel a Sosinetnek: „Amikor gyermekkoromban az apámék még vándoroltak, Bojt és Bedő [Hajdú-Bihar megye] közt volt egy híd. Éjjel jöttünk hazafele apámmal. A lovak egyszer csak megálltak, és toporzékolni kezdtek. Anyám szólt apámnak, hogy ne üsse, ne hajtsa a lovakat. Hát, nem veszi észre, hogy miért nem akarnak átmenni a hídon? Mert ott vannak a híd alatt a lelkek. Meg kellett, hogy forduljon apám, és kerülővel értünk csak haza, mert a fahíd alatt voltak a lelkek.”

A költő is úgy véli, hogy a cigányokat sajátos, bensőségesebb, mélyebb viszony fűzi a halottaikhoz. Szerinte a magyar kultúrában a visszajáró lélek rossz, negatív jelenség, míg a cigányoknál nem így tekintenek rá. A cigányoknál a lélek nem hal meg, csak a test. Vagyis a halottaink lelke nem visszajár, hanem velünk, a családdal marad. Látja, észreveszi azokat a dolgokat is, amiket már az életében sem helyeselt, és ha továbbra is úgy viselkedik a család, ahogy nem szeretné, akkor számon kérheti ezt a rossz viselkedést.

A cigány irodalmat sem hagyta érintetlenül a másvilággal való kapcsolat. Bari Károly Kossuth-díjas költő több versében megjelenik a halál, Lakatos Menyhért pedig a Csandra szekerében személyes élményeit írta meg. A roma író művéből készült Átok és szerelem című film végén hallható Hollai Kálmán előadásában a Megyek, anyám, megyek című dal, amely a különböző közösségi oldalak adatainak tanúsága szerint igen népszerű, november 1-jén különösen az.

Korábban a Sosineten már bemutattuk Bódiné Illés Katalint, aki elsők között állított emléket a romagyilkosságok áldozatainak. A Kati néniről készült videóban Fris E. Kata, a Cigány festészet 1969–2009 című album szerkesztője elmondta, hogy több roma festőnő is trauma hatására kezdett el alkotni. Példaként említette Csámpai Rozit, akinek képén az anya nyúlna a meglőtt gyermek keze után, de annak lelke már eltávozott, és az édesanya nem tudja visszahúzni a fiát.


szólj hozzá: Emlék a roma áldozatoknak

„Az albumból kiemelhető néhány mű, ami kifejezetten a meghalt szerettekről szól – mondta Friss E. Kata. – A legszebb talán Ráczné Kalányos Gyöngyi: Édesanyám halála című festménye. Gyöngyi édesanyja rákban hunyt el. A festőnő képén az anyja egy otthonkában lebeg, amelyet rákok borítanak.”

A szellemmel vagy halottal való kapcsolattartás gyakran jelenik meg Tóth Elemér festményeiben. Az 1990-es évek elején történt, hogy a cigányok körtét loptak, a vadőr pedig lelőtte őket. Tóth Elemér ennek kapcsán festett képe körforgást ábrázol: a festményen életerős férfi, csontváz szerepel meg egy elmosódott arc, arra utalva, hogyan emlékszünk vissza a halottra.

Krisztus is gyakran témája a képeknek. Vidéken szinte minden romák lakta házban található Krisztust vagy éppen Szűz Máriát ábrázoló festmény. Kordokumentumnak tekinthető Csányi Jancsi 1990 környékén festett képe, amelyen a keresztről – Krisztus helyett – a vörös csillagot veszik le, a bibliai figurák helyett pedig diktátorok láthatók.

Fris E. Kata felhívta a figyelmet arra is, hogy a roma festők gyakran ábrázolják elhunyt művésztársukat. Péli Tamást, aki mások mellett követendő példa a roma művészek számára, többen is megfestették.

A Kállai-testvéreket már jól ismerhetik a Sosinet olvasói, hiszen Kállai Henrikkel a Király utcai Sirályban, míg testvérével, Andrással a Bánki-tó fesztiválon beszélgettünk.


szólj hozzá: Izzó mező

„A születés pillanatával a halál is megjelenik – mondja Kállai András. – A születés a halál kezdete. Az egyik nincs a másik nélkül. A földi élet megszűnik, de maga az élet nem. Ez nem a reinkarnáció, de valami van a halál után, amiről nem tudjuk, hogy mi. A lélek sokkal fontosabb, mint a test, a lélek nem öregszik meg. Tudunk olyan emberekről, akik létrehoztak valamit, ami aztán több száz évig fent maradt. A Biblia egyes alakjai a mai napig hatással vannak az emberekre, segítenek eligazodni, miközben már csak az emlékük, a lelkük van itt.

szólj hozzá: A festmény, akár egy gondolat

Persze, nem mindenkinek jut ennyi idő a Földön, még az emlékezés szintjén sem. Az a fontos, hogy a gyerekeidnek, unokáidnak a halálod után is utat tudj mutatni a tetteiddel. Hiszen tovább élsz a szeretteidben. Tovább adsz valamit, ami nem tőled ered, de az életed során magadévá teszed, és majd tőled kapják meg az utódaid.

A szeretet belülről fakad, de az őseidtől jön, és erről nem is tudsz. Olyanok, mint a tulajdonságaink, sokszor nem is tudjuk, melyik ősünkre hasonlítunk igazán, milyen vonásaink vannak, amiket tőlük örököltünk.”

András elmondta, hogy kik hatottak művészetére: „Az észak-amerikai indiánok nagy hatással vannak rám, pedig nem az Egyesült Államokban nőttem fel. Olyan dolgokat tárnak elém, amik engem foglalkoztatnak. Az emlékek, műveik úgy vannak megfogalmazva, mintha beszélgetnék velük. Így vagyok néhány költővel is. Pilinszky Jánost nem ismertem, de rokonléleknek tűnik a számomra. Ha látom a régi felvételeken, akkor olyan, mintha mellettem ülne. Ez a szelleme. Ha nem rezonálnak az írásai bennem, akkor azok csak mondatok, de Pilinszky mondatai nagyon hatnak rám.”

A képek a FROKK Képzőművészeti közgyűjteményében találhatók.

Forgács Marietta és Papinot Ferenc összeállítása

További cikkek a rovatból
És változunk És változunk
Minden évben összefoglalót készítek az évemről. Ó, ha tudnátok, kedves Olvasók, mennyi minden nem kerül bele az efféle összegzésekbe, amiket közreadok. Még csak pont-pont-pont formájában sem írok le dolgokat. Hogy miért? Önmegtartóztatás – egész jó szöveg ugye? Nem írok le olyan dolgokat, amikről nem érzem, hogy az én történeteimen túlmutatva hasznosak lehetnek mások számára is. Meg hát az én vívódásaim nem tartoznak senkire, a mámorom meg, ki tudja, mire ingerelne másokat...
KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK KREATÍV MŰVÉSZETTEL A RASSZIZMUS ELLEN – DIVATMŰHELY FIATALOKNAK
Roma és nem roma gyerekek divatterveit és ruháit mutatták be Budapesten. Az Amaro Trajo Alapítvány Varga Erika és a Romani Design szakmai vezetésével a roma kultúra hagyományait is bemutató kreatív-művészeti kurzust indított, amelyen több iskola diákjai vehettek részt a fővárosban és vidéken is. Olyan roma és nem roma fiatalok tanulhattak a program keretében, akiket érdekel a divattervezés.
Árverés Szintikéért Árverés Szintikéért
Árverésre bocsátják díjukat az V. Romani Filmfest győztesei. A Mosoly című dokumentumfilmmel Zsiga Ottó és Jánoska István első helyezést ért el a Romani Filmfesztiválon. A történet a nyolcéves Szikszai Szintiáról szól, aki kétszer tért vissza a bölcsőhalálból. Súlyos epilepsziát kapott, és az agysejtjeinek hetvenöt százaléka elhalt. A film az ő és az édesanyja mindennapos harcát mutatja be az életért.
Álmunk – filmbemutató és beszélgetés Álmunk – filmbemutató és beszélgetés
Az Álmunk című film roma és nem roma újságírók alkotása, amely a Romák - itthon Európában nemzetközi projekt keretében készült. A Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megfilmesített történetek egy-egy roma embert vagy közösséget mutatnak be korszerű multimédiás módszerekkel.
Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban Cigány képzőművészeti fesztivál a Bethlen Téri Színházban
Roma táncosok, zenészek, képzőművészek és filmkészítők mutatkozhattak be a hétvégén a Bethlen Téri Színházban. A rendezvényt a Roma Ellenállás napjára emlékezve szervezte meg a Színház vezetése. Nézze meg videónkat!
Új helyen a KuglerArt Új helyen a KuglerArt
Új helyre, a Sütő utcába költözött a KuglerArt. Az első szalonesten a nemrég elhunyt Balogh Balázs Andrásra és feleségére, Oláh Jolánra emlékeztek, családtagokkal, barátokkal közösen. Az esten a Szalon Színház művészei szórakoztatták a közönséget.
Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014) Egy legenda előtt tisztelegve – Buffó Rigó Sándor (1949–2014)
A magyar cigányzenei és művészeti életben fogalom Buffó neve. Védjegy. A jó ízű, karakteres, kifejező hegedűjáték védjegye. Sokat tett azért, hogy hazánkon kívül is hírét vigye ennek a fontos hungarikumnak, a magyar nótának. Balog Zsolt kollégámmal sokszor készíthettünk vele interjút, legutóbb a Holland–Magyar Nóta Foundation koncertjén, a holland rezidencián. Nagyon nagy lelkesedéssel beszélt a kezdeményezésről, mely azon dolgozik, hogy életben tartsa a magyar cigányzenét. Sugárzott róla, hogy teljes szívvel harcol ezért az ügyért. Nekünk is sok erőt adott, ahogy ehhez a kérdéshez állt. Nem gondoltam volna akkor, hogy néhány rövid hónap múlva már csak emlékére fogok írni. Buffó Rigó Sándor 65 évesen hunyt el vasárnap. Isten nyugosztalja. Életútjának fölidézésével tisztelgünk emléke előtt.
Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás Egy bohém virtuóz – Rigó János prímás
Sorozatunkban olyan népszerű emberekre hívjuk fel a figyelmet, vagy olyanokra emlékezünk — akár különösebb apropó nélkül –, akik a világ előtt a magyarok hírnevét öregbítették, és csak mi hangsúlyozzuk ki, hogy magyarok és romák. Sportolók, művészek, vagy ahogy hozzáfűzni szokás: kőfaragók és balett-táncosok. Most Rigó Jánosra emlékezünk.
Életmenet Életmenet
Azt mondom el, amit én láttam, és nem azt, amit a hírekben olvashattak: ki beszélt, hol, mikor, hova utazik, kinek fejezi ki az elismerését, a részvétét… Erre ott vannak a hírportálok.
Fényerdők Fényerdők
A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 21-től látható Világok útjain tárlat főleg portrékból áll, roma emberekkel a középpontban. A fotós Molnár Zoltán, aki bejárta Európát. A kiállítás gerincét főleg Erdélyből és Magyarországról származó felvételek alkotják, de készültek képek Montenegróban, egy koszovói roma telepen muzulmán cigányokról, Makedóniában, Bulgáriában egy roma esküvőn, és Dél-Franciaországban is. A fotókból korábban készült egy kötet is, Fényerdők címmel.
Blogok
Nótár Ilona blogja
És változunk Idősíkok között
Bogdán Péter blogja
Megmaradunk egymásnak örökre! Egy kisvárdi jány

Támogassa a Sosinet.hu-t!
Ajánló
1/3
Kövess minket
Partnereink
Támogatóink